törvénykönyvének

Jogi diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Korábban ügyvédi irodában dolgozott, jelenleg a járási bíróság vezető bírósági hivatalnokaként dolgozik.

Áttekintés a Parlament által a COVID-19 járvány következményeinek kezelésével kapcsolatban elfogadott módosításokról.

A koronavírus munkajogi hatásáról a koronavírus és a munkajog - 15 fontos kérdés című cikkben olvashat. Az Országgyűlés 2020. április 2-án jóváhagyta a Munka Törvénykönyvének (66/2020. Sz.) Módosítását, amely számos változást vezet be a koronavírussal kapcsolatban, amelyek bizonyos eltéréseket vezetnek be a munkajogban. Ezek az eltérések nem csak rendkívüli állapot, rendkívüli állapot vagy rendkívüli állapot idején, hanem visszavonásuk után két hónapig is érvényesek.

Munka megrendelése otthonról (otthoni iroda)

Egészen a közelmúltig otthoni munka - az ún. az otthoni iroda volt az egyik legnépszerűbb munkavállalói juttatás. Ehhez kapcsolódik a Covid-19 terjedésének megakadályozására bevezetett intézkedések egyike. Ide o a munkáltató joga a munkavállalót a munkavállaló otthonából elrendelni, feltéve, hogy a munkavállaló által végzett munka lehetővé teszi, a munkahelyi munkavégzés nem szükséges, vagy a fertőző betegség terjedése miatt kockázatos.

A munkáltató akkor is rendelhet otthoni irodát, ha a munkavállaló visszautasítja. Ez azonban nem befolyásolja a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodást arról, hogy otthon végezzen munkát (úgynevezett otthoni iroda). A munkavállalónak joga van a jóváhagyott módosításnak megfelelően otthoni munkát is végezni, ha a munkáltató részéről nincs olyan súlyos működési ok, amely megakadályozná őt abban, hogy otthon végezzen munkát.

Példa a munka otthonról történő megrendelésére a Munka Törvénykönyvének módosításával összhangban:

František egy informatikai cégnél dolgozik. A munkáltató úgy dönt, hogy Františeket otthoni munkavégzésre utasítja. Akkor is köteles otthon dolgozni, ha ezzel nem ért egyet.

A munka változásainak előzetes értesítése

A Munka Törvénykönyvének 2020. április 4-től hatályos módosítása szintén szabályozza a munkavégzés változásainak előzetes bejelentését a munkavállalóknak. A módosítás értelmében a munkáltató köteles értesíteni a munkavállalót a munkaidő beosztásáról legalább két nappal előre, és legalább egy hétig érvényes. Szükség esetén azonban meg lehet állapodni a munkavállalóval a munkaidő-egyeztetés rövidebb felmondási idejéről.

Rövidül a szabadság igénybevételének határideje

A szabadság igénybevételét általában a munkáltató határozza meg a munkavállalóval folytatott konzultációt követően, míg jelenleg a munkáltatónak legalább 14 nappal korábban értesítenie kell a munkavállalót a szabadság igénybevételéről. A munkáltató nem jogosult napról napra szabadságra küldeni a munkavállalót, de a Munka Törvénykönyvének módosítása ezt az időszakot hét napra rövidíti. A végéig, ki nem vett szabadságon az előző év átviteléhez elegendő, ha a munkáltató értesíti a lehívást legalább két nappal előre.

Példa 2020. április 4-től nyaralásra vészhelyzet esetén:

Adriána az A cégnél dolgozik, s.r.o . A koronavírus és a megtett intézkedések miatt nincs annyi megrendelése, mint korábban. Ezért Adriana meghatározza az ünnep másnapi felhasználását. Adriána nem köteles másnapi nyaralásra. A, s.r.o. tehát helytelenül járt el, mivel a Munka Törvénykönyvének jóváhagyott módosítása nem biztosít ilyen lehetőséget.

Példa áthúzott szabadság vételére vészhelyzet esetén:

Adriána az A cégnél dolgozik, s.r.o . A COVID-19 járvány és a megtett intézkedések miatt nincs annyi megrendelése, mint korábban. Ezért Adrián 2020.4.7-én határozza meg az átruházott szabadság felhasználását 2019-től2020.4.10-től. A munkáltató tehát a Munka Törvénykönyvének módosításával összhangban járt el.

Az alkalmazottak fokozott védelme

A Munka Törvénykönyvének módosítása azt is bevezeti, hogy a munkáltató köteles megindokolni a munkavállaló munkából való távolmaradását egy fontos személyes munkahelyi akadály miatt, amely karantén vagy elszigetelés. A munkavállaló erre az időre nem jogosult bérkompenzációra.

Az a munkavállaló, akit karanténba helyeznek, vagy a gyermekgondozás fontos személyes akadályait alkalmazza, ideiglenesen munkaképtelen. Így például pl. az elbocsátás tilalma. Ez vonatkozik a munkavállaló munkába való visszatérésére is. A cél, hogy ezeknek az alkalmazottaknak ugyanolyan védelmet nyújtsanak, mint egy átmenetileg munkaképtelen munkavállaló számára.

80% -os bérkompenzáció azoknak az alkalmazottaknak, akik zárt üzemben dolgoznak

A Munka Törvénykönyvének módosítása a munkáltató vállalkozásának bezárását is bevezeti állami szerv döntéseit, ill. a szükségállapot kihirdetése akadályozza a munkáltató munkáját. Ebben az esetben egy alkalmazott tartozik, aki ezen okok miatt nem képes munkát végezni, havi átlagkeresete 80% -ának megfelelő bérkompenzáció, azonban legalább a minimálbér összegében.

Példa karanténintézkedések miatt bezárt műveletek bérkompenzációjának kiszámítására:

Jana pincérnőként dolgozik egy étteremben. A szükségállapot kihirdetése következtében az étterem, amelyben dolgozik, bezárt. Jana tehát jogosult a bérek havi átlagkeresete 80% -ának megtérítésére. Ha havi átlagkeresete 1000 euró lenne, 800 eurós bérkompenzációt kapna.

Példa a bérkompenzáció kiszámítására:

Jana pincérnőként dolgozik egy étteremben. A szükségállapot kihirdetése következtében az étterem, amelyben dolgozik, bezárt. Janának minimálbére 580 euró. A bérkompenzáció tehát ebben az összegben van, és nem csak ennek az összegnek a 80% -a, mivel legalább a minimálbér összegének kell lennie.

Kevesebb egészségügyi és biztonsági kötelezettség

Ugyanakkor a rendkívüli helyzet során csökken a munkáltató egészségvédelmi és biztonsági kötelezettségei. A munkáltató nem köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavédelem, a munkavédelem, a veszély és a veszély alapelveire vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásakor, átadásakor vagy új munkafolyamat bevezetésekor. Feltételezzük, hogy ez a kötelezettség objektíve nem teljesíthető. Ennek a kötelezettségnek a be nem tartása ugyanakkor nem veszélyeztetheti közvetlenül és súlyosan az életet és az egészséget. A munkáltató azonban köteles ezt a kötelezettségét a lehető leghamarabb, legkésőbb a válsághelyzet felidézésétől számított egy hónapon belül teljesíteni.

Ez a kötelezettség objektíve nem teljesíthető, pl. tömeges kiképzés esetén, mivel a tömeges rendezvények tilalma érvényes. Éppen ellenkezőleg, ennek a kötelezettségnek az objektív teljesítése lehetséges, pl. ha a munkáltató már megvalósította az e-learninget, vagy van olyan beszállítója, amely az e-learning révén biztosíthatja a munkavállalók egészségének és biztonságának megismertetését.