Ez egy olyan időszak volt az életemben, amikor csak fociztam. Lehet, hogy most nem lennék nélküle - mondja Filip Hlohovský.

Filip Hlohovský (28) karrierje legjobb szezonját éli. Tizenhat góljával a Fortuna Liga legjobb góllövője, a bajnokság válogatottjának kapitánya volt, és a Zsolinát vezeti a cím megszerzéséhez. A Denník N-nek adott interjúban Guľ edzőről, külföldre költözésről vagy a múltbeli problémákról is beszél.

A Zsolna ősszel kiváló formában volt, de vezetése mára csak öt pontra esett vissza. A bajnokságban azonban nagyon nehezen kereste az egyenrangú ellenfelet. A többi egység valóban sokkal gyengébb, mint a táblázat mutatja?

Nem, természetesen nem kritizálnám más csapatok munkáját, inkább a mieinkre mutatnék. Hogyan dolgozunk minden nap az edzésen, és hogyan állítja össze az edző (Adrián) Guľa. Minden nap új ingerek érkeznek, a mentális oldalon dolgozunk. A Zsolnai körülmények valóban a legjobbak Szlovákiában, és valószínűleg összehasonlíthatók a nagy európai országokban tapasztalható dolgokkal. Csak ilyen munka után tudtunk olyan labdarúgást játszani, amelyet játszunk.

Ez a legfőbb oka az elmúlt hónapok nagyszerű alakjának?

Főként a képzési folyamat és a munka módja. A csapat is fontos, megértjük egymást, és visszatér a pályán. Amikor azt játszjuk, amit az edző elvár tőlünk, az egyének is kiugranak. Egy nap ez sikerül, és gólt szerzek, aztán valaki más. Csapatként dolgozunk, és ez eredményeket hoz számunkra, és ugyanakkor ez a legfontosabb, hogy miért sikerül.

Tizenkilenc évesen nehéz dolgokat éltél túl, apád meghalt, és súlyos autóbalesetet szenvedtél. Életed legnehezebb ideje volt?

Persze, egyáltalán nem volt könnyű. Sokáig tartott, amíg megtisztítottam az egészet. Abban az időben igazán csak a futball tartott meg. Ha nem lenne foci, lehet, hogy ma sem lennék itt. A futball volt az egyetlen, ami segített abban a nehéz időszakban, bár életmód szempontjából nem minden volt olyan, amilyennek lennie kellett. De minden olyan emberré tett engem, aki most vagyok, és nagyra értékelem, amit tehetek. Nagyra értékelem a focit, és minden egyes edzést élvezek.

Van valami, amit idővel másképp tenne?

Sok ilyen van. De ha szünetet tartok, lehet, hogy nem jó. Igyekszem a jelenben élni, és nem a múltba vagy a jövőbe tekinteni. Ahogy mondom, ettől más ember lettem, jobban értékelem a dolgokat, és már tudom, mit tehetek és mit nem. Hiszem, hogy még mindig sokat fogok elérni a futballpályafutásom során. Akkor talán lennének olyan terveim, hogy szeretnék segíteni az ilyen helyzetekbe kerülő fiatal játékosoknak, hogy egy kicsit jobban kezeljék ezt.

Tehát tanácsadóként szeretne dolgozni?

Még nem tudom pontosan, de vannak terveim, talán tanácsot és segítséget nyújtok a fiatal játékosoknak, például életmóddal és minden mással kapcsolatban. Meglátjuk, mit hoz az élet. Remélem, hogy még sokáig focizhatok, aztán meglátjuk, hogyan alakul, de talán szeretnék ebbe az irányba menni.

Mit érzett, amikor problémáiról a médiában írtak? A játékosoknak nem tetszik, ha a dolgokat kiveszik a magánéletükből.

Akkor valószínűleg a média jelentette a legkevesebb problémát, ami zavart. Abban az időben más problémáim voltak, és nem igazán vettem észre, hogy akkor valami íródott. Megvolt a fejem és a dolgaim. A média mindig azt írja, ami megköti az embereket, és nem tehet róla.

A Pluskának adott interjúban azt mondta, hogy csak saját magára hallgatott. Most kiket hallgatsz?

Még hallgatom magam, de van több eszem (nevet). De nem, igyekszem meghallgatni az idősebb embereket, az edzőket, de a fiatalabb játékosokat is, mert mindenkitől elvihetsz valamit. Akkor azt hittem, hogy én vagyok a legbölcsebb. És bár azt mondták nekem: ne csináld ezt, mert ez így alakul, ezért azt hittem, más leszek, és végül úgy alakult, ahogy mondták. Az élet valóban megtanított nekem valamit, és tudom, mi a jó és mi nem. Igyekszem érzékelni a körülöttem lévő dolgokat, és kiválasztani, mi a helyes. Azonban fejben változtattam a beállításokon, és tanácsot kérek másoktól.

Abban időben
Hlohovský Zsolnai mezben. Fotó - TASR

Ball a karriered legfontosabb edzője?

Egyértelműen. Már amikor elkezdett edzeni Trencsénben, megint kezdtem szeretni a focit. Megérkezése után a kívánt focit játszottuk, aztán továbbjutottam. Később, amikor a karrierem nem a kívánt irányba ment, ismét eljött az ajánlat, hogy együttműködjek Guľ edzővel, és ismét látható, hogy nagyon élvezem a futballt, és segítem a csapatot.

Állítólag nemrég megváltoztatta az étrendjét. Ami más a korábbi évekhez képest?

Mindig megpróbáltam egészségesen étkezni, valahányszor rosszat eszem, a súlyom most emelkedik. Egész életemben vigyáznom kell rá, de még a Slovanban is szoktam vérvizsgálatot végezni intolerancia miatt, és ott megtudták, mi árt nekem és mi nem emészti meg, ahogy kellene. Akkor beállítottam és ragaszkodom hozzá. Most már tudom, hogy ha fehér kenyerem van, akkor úgy érzem, hogy a hasamon érzem, hogy nem költöttem el, aztán rosszabbul edzek. Alaposan átgondolom azt is, hogy jól akarok-e edzeni, vagy sem. Ezért eszem ennek megfelelően - például nem iszom tejet, nem eszem búzát vagy tésztát, csak tönkölylisztet és nagyon figyelek rá.

Lehetősége volt néhány napig a válogatott edzőjével, Ján Kozákkal együtt lenni az Egyesült Arab Emírségek bajnoki válogató útján. Összehasonlíthatja a kozákot a labdával?

Nagy különbség van a klubban és a válogatottban edzők között. Minden új játékos eljött a válogatottba, akik nem is játszottak együtt, és nem volt sok idő edzeni. Kozák úr nagyon megbecsült és tapasztalt edző, nagy sikereket ért el a válogatottal, nagy tekintéllyel rendelkezik. De nem tudom összehasonlítani, ki a jobb.

Ballról gyakran mondják, hogy válogatott edző. Meglepne?

Talán idővel az ő pénzverde lesz. Azt hiszem, most már élvezi, hogy minden nap együtt dolgozik a csapattal, és minden egyes játékost javít, de azt hiszem, egyszer csak lesz egy ilyen célja. És egyáltalán nem lepne meg, és azt hiszem, mindenképpen sikerrel járna.

Az MŠK Zsolna képzésen.

Karrierje legnagyobb sikere a kapitány karszalagja volt a bajnokságban?

Mindenképpen megtiszteltetés volt számomra, és megemlítem, még akkor is, ha az eredmény nem az volt, amit elképzeltünk. Ez azonban jutalom volt az elvégzett munkámért, és hiszem, hogy lesz némi esély. Meglátjuk, hogyan használom. Azt hiszem, sok mindent elértem a karrierem során is. Kétszer voltam bajnok a Slovannal, egyszer megnyertem a kupát, és hiszem, hogy Zsolinával nagyszerű eredményeket fogok elérni. Remélem, hogy karrierem csúcsa még mindig rám vár.

Külföldre menni nem vonzana?

Minden játékos álmáról szól, az enyémről is. Jelenleg Žilinára koncentrálok, és szeretnék vele duplát szerezni (addig Zsolina kikapott Skalicától és kiesett a Szlovák Kupából - szerkesztő megjegyzése), de majd meglátjuk, mi lesz a nyáron . Szeretnék segíteni a Zsolinnak is, hogy bekerüljön a Bajnokok Ligája csoportos szakaszába és játszhasson valamit, majd ha olyan ajánlat érkezik, amely megfelelő lenne számomra és a klub számára, mindenképpen tovább szeretnék lépni.

Volt már konkrét ajánlata, néha a múltban?

Volt néhány dolog, amiről beszéltek, de soha nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget. Nem emlékszem olyan konkrét ajánlatra, amely esett volna.

9 évig volt Trencsénben, és nem sokkal azelőtt távozott, mielőtt boldogulni kezdett volna. Akkor nem bántad meg?

Abban az időben én is valahová tovább akartam költözni. Sokáig maradtam Trencsénben, és új impulzust akartam. Ajánlat érkezett a Slovan-tól, amelyben két címet nyertem, így nem bántam meg. Trenčín csak miután elmentem a Slovan-ból Senice-be, két bajnoki címet nyert. Nem volt azonban azonnal az én távozásom után. Minden körülbelül olyan, amilyennek lennie kell, és a múltban nem fúrtam.

Filip Hlohovský 2013-ban. Fotó - TASR

Hogyan játszottál a legelőkön? Sok játékos arra panaszkodott, hogy nem labdarúgó stadionról van szó.

A Slovan megérdemel egy újabb stadiont. Tényleg nem volt foci hangulat. A lelátók messze vannak, körülöttük van egy tartán, minden messze van, és ez nem volt a foci környezete. Ezért nem csodálkozom azon, hogy az emberek nem járnak oda. Úgy gondolom, hogy a Slovan a lehető leghamarabb új stadiont épít, ahova az emberek elmennek. Akkor a mérkőzések teljesen másképp néznek ki, akárcsak az egész bajnokságunk.

A bál Zsolinában úgy lett kialakítva, hogy gyakran gyakorlatilag az egész napot a stadionban tölti, és nem megy kávézni például az edzések között. Játékosnak megfelel?

Amikor Trencsénben voltam, akkor mutatta be, és ott lett a vezetőedző. Így működik a világon. Amikor elhagytam Trencsént, olyan szokás volt ez számomra, legalább annyira unatkoztam. De határozottan nem mintha egész nap a stadionban lennénk. Kedden, amikor két edzés van, igen. Reggelizünk együtt, fél tizenegy edzésen, aztán együtt ebédelünk, megint a mellékhelyiségben vagyunk, majd van a második edzés és végül a regeneráció. Tehát hat vagy hét harminc körül hagyjuk el a stadiont. De amikor csak egyfázisú edzés van, kilenckor találkozunk reggelinél, tizenegykor edzünk és általában a második vagy fél kettő körül elhagyjuk a stadiont, de srácként együtt megyünk ebédelni vagy leülünk kávézni és csak akkor menjen haza. Fontos azonban, hogy itt épüljön egy csapat, és a stadionon kívül is találkozunk. Szerintem csak jó, mert a csapat sikere is főleg a csapaton alapul.

Zsolnaiban talán három vagy négy tapasztaltabb játékos van a csapatban, köztük te is, míg a többiek tizenévesek vagy friss huszonéves emberek. Hogy érzi magát egy ilyen csapatban?

Szép (nevet). Aztán az ember észre sem veszi, hogy ennyi év és valami van a háta mögött. Ők mind fiatal fiúk, te pedig fiatalabb. Több energiám lehet, mintha valahol idősebb játékosokkal lennék.

Mit szólsz ahhoz a tendenciához, hogy kisebb városok vagy akár falvak csapatai csatlakoznak a ligához, miközben a nagyvárosok kiesnek?

Kicsit kár. Nincsenek olyan futballbástyák, mint Kassa, Nyitra vagy Besztercebánya. Sajnos Szlovákiában úgy van, hogy a bajnokságot azok játsszák, akiknek is van egy kis pénzük. Látjuk, hogy a nagy csapatoknak még stadionja sincs, a kisebbek pedig, ahol vannak vállalkozók, akik a saját pénzüket teszik bele, hangulatos kis stadionokat építenek, ahol jobban játszanak, mint néhány rom. De hiszem, hogy ezek a csapatok a lehető leghamarabb visszatérnek a bajnokságba. Amikor egy olyan városban, mint Besztercebánya, nagy a népesség száma, sok ember oda mehet focizni, ha vonzóan játszik. Remélem, visszatérnek és a bajnokság növekedni fog.

[Csatlakozzon egy Facebook-csoporthoz, ahol vitatkozhat a profi sportról, javaslatokat tehet a szerkesztőségnek, vagy kérdéseket tehet fel a szerkesztőnek. Minden este talál egy összefoglalót a hírekről.]