Az élelmi rost a növényi eredetű élelmiszer azon része, amelyet nem emésztenek fel az emberi emésztőrendszerben. A rost főleg nem keményítőből áll

hatása

2001. november 13, 0:00 (pk)

Az étrendi rost a növényi eredetű élelmiszer része,

amelyet nem emésztenek meg az emberi emésztőrendszerben. A rost főleg nem keményítő poliszacharidokból áll

(cellulóz, hemicellulóz, galaktomannán, pektin anyagok,

béta-glükánok, növényi gumik és hasonlók) és a lignin. Csak növényi eredetű élelmiszerekben (gyümölcs, zöldség, gabonafélék és hüvelyesek) van jelen, míg állati eredetű termékekben nincs.

A rosttartalom magasabb a teljes kiőrlésű gabonában és

Kétféle szálat ismerünk fel:

- vízben oldódó, amely megköti a vizet, a rostok duzzadását okozza és befolyásolja a szénhidrát zsírok anyagcseréjét. Az oldható rost főleg zabot, árpát, hüvelyeseket és burgonyát tartalmaz. Más gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek kis részben tartalmaznak oldható rostokat, és ezt a vastagbélben lévő baktériumok enzimatikusan lebonthatják.

Az oldhatatlan rost főleg ligninből áll,

cellulóz, hemicellulózok és pektinek, és jótékony hatással van az emberi emésztőrendszerre.

A reggeli müzlik alkalmasak

A rost minden növényben természetes módon előfordul, és az emberi táplálkozásban különféle élelmiszertermékek és termékek révén érhető el. Viszonylag új élelmiszer-adalékanyag, amely fontos rostforrás, a kukoricakorpa. A kukoricaszál alkalmas termelésre

reggeli müzlik, sütemények, chips és egyéb termékek. Ehhez hasonlóan a zabkorpa is megfelelő rostforrás. A teljes kiőrlésű liszteket, különösen a búzalisztet használják a pékáruk rosttartalmának növelésére. A gyümölcs és zöldség feldolgozásával olyan melléktermékek keletkeznek, amelyeket előnyösen rostokká lehet feldolgozni

készítmények. A citrusfélék feldolgozása során a bőrt és a rostot rostalapú kiegészítőkké dolgozzák fel. A szárított narancspép kiváló pektinforrás. Használható a víz megkötésére termékekben vagy sűrítőszerként. Az alma és a körte rostja

gyümölcslék előállítása során melléktermékből nyerik.

Egyéb rostforrások a szójahéjból készült szójakorpa és a cellulózrost,

különösen a borsó, amelyet borsómaghéjból, valamint cukorrépa-rostból készítenek.

Az élelmi rostok egészségügyi jelentőségét az 1970-es években figyelték fel arra, hogy a fejlett országokban élők egészségi állapotának romlását összehasonlították az alacsony rosttartalmú étrend túlsúlyával, ellentétben azokkal a fejlődő országokkal, ahol a civilizáció egyes betegségei jobban előfordulnak. Az étkezési rostok pozitív hatása más anyagok - például vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok és egyéb fitokomponensek - kölcsönhatásával is összefügg, amelyek általában az étel rostjait kísérik. Ezenkívül a magasabb rosttartalmú ételek zsír- és teljes energiatartalma alacsonyabb. Egyes étrend-kiegészítők önmagukban is pozitívan hatnak bizonyos betegségek elnyomásában és megelőzésében.

A fejlett országokban általában alacsony, 10 g/nap rostbevitel tapasztalható, az ajánlott napi bevitel 25-30 gramm között mozog. Az étel energiatartalmának 8500 és 10 500 kJ között kell lennie.

A rostot prebiotikumnak tekintik, mert a probiotikus mikroorganizmusok tápközegének részét képezi, és jótékony hatással van az egészségre. A pektinek, a növényi nyálkák és az íny szinte teljesen lebomlik, míg a cellulóz csak részben. A pektinek, a növényi nyálkák és a hemicellulózok bizonyos típusai nagy mértékben képesek megkötni a vizet.

Jelentős egészségügyi hatás

A fenti tulajdonságokat figyelembe véve a jelenlegi orvostudomány

jelentős pozitív jelentőséget tulajdonít a rostoknak az egészség megőrzése érdekében. Az élelmi rostok jelentős pozitív egészségügyi hatása krónikus székrekedésben figyelhető meg gyermekeknél és felnőtteknél. A vízkötésen keresztüli hatásmechanizmus miatt a fokozott folyadékbevitel fokozza a rostok pozitív hatását.

A rostok hatása egy adott gyulladásos bélbetegségben (diverticulitis) nagyon hasonló. Ezekben az esetekben különösen a gyümölcs- és zöldségfélék fokozottabb rostfogyasztása ajánlott, nem pedig gabonafélékből, mint eddig.

A vastagbélrák kapcsán,

a rostnak pozitív hatása van a tartalom térfogatának növelésével

emésztőrendszer, ezáltal hígítva a rákkeltő anyagok tartalmát. Ezenkívül felgyorsítja az ételek átjutását az emésztőrendszeren, ezáltal csökkentve a bélfal karcinogén hatásának kitettségét. Azonban a tisztított rost ilyen jótékony hatása önmagában nem egyértelmű

bizonyított, a jelenlegi jelenléte és más aktív élelmiszer-összetevőkkel való kölcsönhatás fontos.

A rostok vér koleszterinszintre gyakorolt ​​hatását szorosan figyelemmel kísérjük. Kiterjedt vizsgálatok nem mutattak sem csodás, sem elhanyagolható hatást. A valódi hatás valahol e két véglet között van. Számos tanulmány fedezte fel bizonyos típusú rostok, nevezetesen a zabtermékek, a pektin, a guargumi és a rostok hatását

hüvelyesek, a koleszterinszint csökkentésére. A búzakorpának és a cellulóznak nincs ilyen hatása. Összességében a rostoknak a vér koleszterinszintre gyakorolt ​​hatása enyhe és napi nagy adagok fogyasztását igényli.

Az életmód helyessége

A koleszterinszint-csökkentést a kevesebb zsírbevitel és az ilyen étrenden történő étrend is okozhatja

koleszterin. A megnövekedett élelmi rosttartalmú ételek hosszú távú bevitele közvetett módon csökkenti a szívkoszorúér-betegség kockázatát. Ez valószínűleg nem a rostok közvetlen hatása, hanem a racionális táplálkozás és a helyes életmód összetett hatásának következménye.

Cukorbetegségben nincs jótékony hatás

bebizonyosodott, hogy a rost a vércukorszintig Jelentősebb vércukorszint-csökkentést csak egy adott rosttípus gondosan időzített nagy dózisával lehet elérni, ami még funkcionális ételekkel sem érhető el.

A magas rosttartalmú ételek általában alacsonyak

zsír- és energiatartalom. Ugyanakkor jóllakottság érzetet keltenek, legalábbis átmenetileg. Ezért alkalmas ételeknek tekintik a súlykontrollt. Az ilyen irányú tanulmányok rövid ideig tartottak, a testsúlykontroll egész életen át tartó gondot jelent, és nincsenek ismereteik a rost hosszú távú jótékony hatásának.

Inkább a teljes kiőrlésű termékeket részesítse előnyben

A másik oldalon rendkívül magas rosttartalmú ételek

Egyrészt nemkívánatos emésztési problémákat okozhatnak érzékeny egyéneknél, például puffadást, hasmenést és másokat. Ezek a nehézségek átmenetiek, a magas rosttartalmú étrend kezdetén jelentkeznek és fokozatosan alábbhagynak. Mint már említettük, a rostkészítmények megkötik a táplálkozás szempontjából fontos ásványi anyagokat, és így csökkentik azokat

felhasználhatóságuk az emberi test számára, ami különösen a fejlődő országokban problémát jelenthet.

Végül, íme néhány gyakorlati javaslat, például

növelje a napi rostbevitelt. Mindenekelőtt a táplálkozási szakemberek folyamatosan hangsúlyozott ajánlásait kell betartani.

Javasolják, hogy naponta többször fogyasszanak teljes kiőrlésű gabonákat, nyers zöldségeket és gyümölcsöket. Elvileg a teljes kiőrlésű termékeket kell előnyben részesíteni a magasan őrölt fehérlisztekkel szemben.

A gyümölcsök közül inkább a teljes gyümölcsöket részesítse előnyben, mielőtt gyümölcsleveket fogyasztana.

Egyél hüvelyeseket hetente többször. A megnövekedett rostbevitel mellett egyidejűleg növelni kell a folyadékbevitelt is.

Egy ilyen étrend választásával az optimalizált rostbevitel mellett más biológiailag aktív és védő élelmiszer-összetevők, például vitaminok, ásványi anyagok bevitele is elérhető.,

antioxidánsok és mások.

Ing. KRKOŠKOVÁ Bernadetta, CSc.

Ing. Milan SUHAJ, CSc.,


Olvassa el a legfontosabb híreket Szlovákia keletről a Korzar.sme.sk oldalon.

A személyes adatok kezelésére az Adatvédelmi irányelvek és a sütik használatának szabályai vonatkoznak. Kérjük, ismerkedjen meg ezekkel a dokumentumokkal, mielőtt megadná e-mail címét.