rejtett

Videó: Dominika Cibulková egy boltban lépett fel. Rejtett kamera rögzítette (2021. február)

Hogyan élünk és miért halunk meg: A sejtek titkos élete

Szerző: Lewis Wolpert

Faber és Faber: 2009. 256 pp. 14, 99 9780571239115

Az evolúciós elmélet legnagyobb következménye az élőlények közös kapcsolata. Semmi sem fejezi ki jobban, mint Henry Harris: A sejt születése (Yale University Press, 2000), mint "a doktrína, miszerint minden növény, állat vagy bármi más, független, de együttműködő egységekből áll, amelyeket sejteknek nevezünk". És az élet eredetétől függetlenül "a további fejlődés előtt álló problémák egyetemes megoldása a sejtek fokozatos gyűjtése volt".

Lewis Wolpert legújabb könyve megkísérli kapcsolatba hozni, hogy ez a "progresszív összeszerelés" milyen mértékben ment el saját fejlődésünkben. Pontosabban azt kérdezi, hogy a "sejttan" milyen ismereteket ad nekünk azokban a folyamatokban, amelyeken keresztül és amelyek révén fogantak, fejlődünk, működünk, érlelődünk, öregszünk - és meghalunk.

A modern mikroszkópia sok mitokondriumot (vöröset) tár fel a szívsejtben. Kép: SPL

Ez egy könyv, amelynek hagyományai vannak, nem csak egy olyan tudomány, amely megmagyarázza a láthatót a láthatatlantól. Bármennyire is láthatatlan a sejtek és molekuláik világa, most nem az. Pásztázó elektronmikroszkóppal és röntgendiffrakcióval, a modern információs technológiával összefüggésben az emberek megismerkedtek a sejtek képeivel és az "élő" biológiai molekulákkal. Láttuk, hogyan néz ki a nagyon kicsi világ három dimenzióban és drámai módon színesben, annak ellenére, hogy ez a szín valótlan. Amit nem tudunk olyan jól, hogy a sejtek és molekulák hogyan viselkednek, és hogyan viselkedésük magyarázza viselkedésünket.

Wolpert könyvében nincsenek képek és kevés szám. Tehát, ha nem tud a sejtek és molekuláik méretéről és megjelenéséről, akkor itt nem találja meg. Ez azért fontos, mert a biológiában a méret olyan gyakran az anatómia és a fiziológia megértésének kulcsa. A cellák mérete konceptuális, nem csak tény. A "megfelelő" méret megfelelővé teszi a fizikai univerzumban.

Hogyan élünk és miért halunk meg, az egy másik nyelv - a biológia - fordítása. Évekkel ezelőtt Bob Burchfield, az Oxfordi angol szótár szerkesztője elmondta, hogy a biológiának több saját szava van, mint bármely más tudásterületnek, 60 000 vagy annál több - több, mint a világ legtöbb nyelvén. A biológiai nyelv mértéke tehát annak mértéke, hogy a biológia hogyan győzte le történelmét. E szavak jelentését - a mögöttük rejlő dolgokat és ötleteket - a mindennapi, ismert világunk szemantikai terében kell megvitatni. A könyv valóban megmutatja, mennyire ismeretlen, választékos, hibrid vagy egyszerűen kölcsönzött és újrahasznosított biológiai szótár: HOX-gének, hangsün, orsó, apoptózis, aster, telomer, P53, francia zászló modell stb.

A biológiából történő fordítás nehezebb, mint a nemzeti nyelvről történő fordítás, ahol ennek nagy része felismerhető lenne a kultúrájában, és a tárgyalási jelentés könnyebb lenne. Túlságosan nyilvánvaló probléma, hogy hogyan élünk és miért halunk meg. És ezt a nehézséget hangsúlyozza a távirati stílus, amelyet Wolpert átvett. Például a könyv azt mondja: "A hozzánk hasonló állati sejtek az élelmiszer bomlásával oxigénnel kombinálva termelnek energiát, míg a növények napfényt használnak." Egy tizenéves diák nem kapná meg. Az állati és a növényi sejtek oxigénnel hasítják az "ételt" az energia előállításához. Egyszerűen arról van szó, hogy a növények elsősorban ezt a táplálékot állítják elő a napsugarak felhasználásával, míg az állatok nem rendelkeznek vele - ennivalót kell keresniük mögötte. A zavaros nyelv mondatokat fűz a zavaros képhez: "Az állati sejtekben energiatermelésre szolgáló növény speciális struktúrákat tartalmaz, amelyeket mitokondriumként ismerünk". A "gyárak" nem termelnek energiát, hanem használják. Az erőmű az igazi hasonlat. A "Tartalmaz" rossz szó, a "különleges" pedig nem mond semmit.

Nehéz lehet a tudomány világos, mindennapi nyelven történő közlése értelmének elvesztése nélkül. "A nyelv a gondolat öltözete" - írta Samuel Johnson. Mennyire illeszkednek az új nyelvű ruhák az ötletekbe? A fenti példa - túl jellemző egy könyvre - azt mutatja, hogy néha rossz a válasz. Úgy tűnik, hogy a szerző elveszett a szavak mögött. És sajnos én is.

Hozzászólások

Megjegyzés benyújtásával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeinket és a közösségi irányelveket. Ha bármi sértőnek vagy összeegyeztethetetlennek tűnik a feltételeinkkel vagy irányelveinkkel, jelölje meg nem megfelelőként.