Súlyos stressz tapasztalat vagy tartós stresszes helyzet súlyos betegségeket válthat ki:
Szív-és érrendszeri betegségek
A stressz alatt testünk adrenalint termel, emiatt a szívünk gyorsabban kezd dobogni, az erek összeszűkülnek és a vérnyomás emelkedik. Míg korábban az ember fizikai aktivitással csökkentette az adrenalint, például harc közben, manapság éppen testmozgás hiánya miatt tárolódik szervezetünkben. A dohányzás és az egészségtelen étrend mellett könnyen segíthetünk magas vérnyomás, mellkasi fájdalom vagy szabálytalan szívverés esetén. A magas vérnyomás együtt jár az artériák meszesedésével (arteriosclerosis), amelyeken egyre nehezebb átjutni, míg végül eltömődnek és angina pectorist, stroke-ot és szívelégtelenséget okoznak.
Csökkent védekezés
Stresszes helyzetben a test mozgósítja erejét, és minden szükséges anyagot az agyba, a szívbe és az izmokba mozgat. Ugyanakkor az immunrendszerünk alapját képező fehérvérsejtek aktivitása közvetlenül elnyomott. Ha egy személy hosszan tartó és túlzott stressz alatt áll, a fehérvérsejtek aktivitásának csökkenése ismételten előfordul, és a szervezet nem tudja megakadályozni a különféle vírusok vagy baktériumok támadását. Az immunrendszer gyengülése visszatérő herpeszként vagy virózisként jelentkezhet, és súlyosabb betegségekhez vagy azok súlyosbodásához is vezethet.
Asztma
Minden asztmás tudja, hogy az asztmás rohamnak érintkezésbe kell lépnie egy allergénnel, legyen az pollen, állatok, étel vagy más. Azonban a krónikus stressz, amely csökkenti a mellékvesék működését és a gyulladáscsökkentő és antiallergén mellékvese hormonok termelését, szintén növelheti e rohamok előfordulását.
Cukorbetegség
Stressz alatt a szervezet olyan hormonokat termel, amelyek növelik a vércukorszintet és csökkentik az inzulinérzékenységet is. Ez az állapot veszélyes lehet a cukorbetegek számára, de még egészséges embereknél sem lehet teljesen jelentéktelen. Bár a magas cukorszint nem veszélyeztetheti az egészséges embert, például az elhízással kombinálva fokozottan veszélyeztetik a cukorbetegség kialakulását.
Gyomorfekélyek
A krónikus stressz az emésztőrendszer túlzott termeléséhez vezethet, amely általában lebontja az ételt a gyomorban. Mivel azonban a test a stressz miatt a szükségesnél jobban előállítja őket, az ételek mellett a gyomor falán is lebontják a védőnyálkákat és károsítják őket, fekélyeket hozva létre.
Emésztési rendellenességek
A stressz testünkre gyakorolt hosszú távú hatása az egész emésztőrendszer döntéséhez vezethet. Leggyakrabban székrekedéssel, hasmenéssel vagy irritábilis bél szindrómával kell megküzdenünk.
Bőrproblémák
A stressz hormonális egyensúlyhiányhoz és fokozott toxicitáshoz vezet a szervezetben. Láthatóan foltok, ekcéma, pikkelysömör, túlzott sápadtság és különféle bőrbetegségek formájában hat bőrünkre.
Fejfájás és migrén
Ez egy nagyon gyakori probléma, amelyet stressz, valamint fáradtság, időjárási változások, éhezés, elégtelen szellőzés, menstruáció és sok más hatás okozhat. A fejfájást gyakran gyulladás, a fejben lévő erek szűkülete vagy a fej és a nyak izomgörcsje okozza.
Premenstruációs szindróma
A premenstruációs szindróma A PMS ciklikusan visszatérő fizikai és mentális nehézségek összessége, amelyek a menstruációs ciklusban szenvedő nők második, azaz luteális fázisában jelentkeznek. Sok nő a túlzott testvisszatartásból és a súlygyarapodásból, a mellfájdalomból és a puffadásból ered. Mindezek a nehézségek a mellékvesékben kiválasztódó hormonnak köszönhetők. Stresszes nőknél ezt a körülményt súlyosbíthatja az a hormon további felszabadulása a stressz alatt.
Depresszió
Stresszes helyzetben több hormon szabadul fel a mellékvesékben. A túl magas kortizolszint, más néven stresszhormon, és az alacsony noradrenalinszint azt jelenti, hogy az agy nem képes megállítani a stresszreakciót. A test túlzottan kimerül, és egy személy depressziós lesz.