érrendszeri

  • absztrakt
  • bevezetés
  • Endothel diszfunkció: közös nevező az ED és az érbetegségek között
  • Az ED mint az érrendszeri betegségek néma markere: az artéria méretének hipotézise
  • ED mint CAD prediktor
  • Összefüggés az ED és a CAD tartomány között
  • Az ED és a CAD időbeli kapcsolata
  • A kardiovaszkuláris kockázat csökkentése ED-ben szenvedő betegeknél
  • Gyakorold az elektrokardiográfiát vagy a szív számítógépes tomográfiát?
  • Hová megyünk innen?
  • következtetések

absztrakt

Az erekciós diszfunkciónak (ED) és az érrendszeri betegségeknek is ugyanazok a kockázati tényezői vannak, és a két állapot gyakran együtt létezik, az endothel diszfunkció közös kórélettan. A klinikailag nyilvánvaló koszorúér-betegségben (CAD) szenvedő betegek kétharmadának ED-je van. Kisebb méretük miatt a lipid plakkok azonos mértékű terhelése nagyobb hatással van a pénisz artériákra, mint a koszorúerek. Ennek eredményeként a pénisz érrendszeri betegségének (ED) klinikai következményei gyakran 2-3 évvel a koszorúér-érelmeszesedés következményei előtt nyilvánulnak meg. Ez a jelenség arra az általános meggyőződésre vezetett, hogy az ED a vaszkuláris betegségek, különösen a CAD csendes mutatója az egyébként tünetmentes férfiaknál. A Princetoni Konszenzus második alapelvei azt tükrözik, hogy az ED-t szenvedő és szívtünetek nélküli férfit szív- (vagy érrendszeri) betegnek kell tekinteni, hacsak az ellenkezője nem bizonyított. Ezért a legtöbb, szívtünet nélküli férfiakban az ED megjelenésétől számítva 2-3 év áll rendelkezésünkre a kardiovaszkuláris események kockázatának csökkentésére. Ez a cikk az ED és a CAD kapcsolatának indokolását tárgyalja az endotheliális diszfunkcióra való hivatkozással, valamint az ED szerepét, mint az érrendszeri megbetegedések kockázatának kitett férfiak azonosításának fontos eszközét.

A merevedési zavar (ED) olyan általános rendellenesség, amely világszerte több mint 150 millió férfit és az Egyesült Államokban a 40-70 éves férfiak több mint 50% -át érinti. 1, 2 Az ED előfordulása az életkor előrehaladtával nő, a 70 év feletti férfiaknál háromszor nagyobb az esélyük az ED-re, mint a 40 év feletti férfiakra. 1 Hasonló korhoz kapcsolódó mintázat létezik az érelmeszesedés kialakulásában. Ezenkívül rengeteg bizonyíték utal arra, hogy az ED túlnyomórészt érrendszeri betegség. Megjegyezhetõ, hogy az ED-nek és a szívkoszorúér-betegségnek (CAD) ugyanazok a kockázati tényezõi vannak, nevezetesen a magas vérnyomás, a hiperkoleszterinémia, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a depresszió és a dohányzás. 3 Mindkét állapotra jellemző, hogy az endothel diszfunkciója közös patofiziológia. 4 Az a felismerés, hogy az ED és a CAD gyakran léteznek együtt, a ma általánosan elfogadott elmélethez vezetett, miszerint az ED nemcsak az érrendszeri megbetegedések következménye, hanem az egyébként tünetmentes férfiaknál is a néma CAD-jelző. 5, 6 Ez a cikk az ED és a CAD kapcsolatának indoklásával foglalkozik az endotheliális diszfunkcióra való hivatkozással és az ED szerepével, mint az érrendszeri megbetegedések kockázatának kitett férfiak azonosításának fontos új eszközével.

Endothel diszfunkció: közös nevező az ED és az érbetegségek között

Az endothelium a vaszkuláris homeosztázis egyik fő szabályozója, amely számos jelzőmolekulát termel, nevezetesen a nitrogén-monoxidot, amely elősegíti az értágulatot, gátolja a vérlemezkék aggregációját/adhézióját, és antifibrotikus hatást mutat. Az endoteliális diszfunkciót a plazmakomponensek, köztük az alacsony sűrűségű lipoproteinek fokozott permeabilitása és a nitrogén-oxid szintézisének/lebomlásának zavara jellemzi. Az ilyen események érszűkülethez, vérlemezke-aggregációhoz és fehérvérsejt-tapadáshoz vezetnek. Ezért az endotheli diszfunkciót az érrendszeri megbetegedések korai markernek tekintik, ami hozzájárul az érelmeszesedéses elváltozások és a későbbi klinikai szövődmények kialakulásához. 7

Egy 2-es típusú (nem inzulinfüggő) diabetes mellitusban és tüneti ED-ben szenvedő férfiaknál végzett vizsgálatban összefüggést jelentettek a csökkent endotheliális válasz és az ED között. Például a vérnyomás és a vérlemezke-aggregáció (az endotheliális funkció markerei) szignifikánsan csökkent (L-argininra adott válaszként, endotheliális funkció teszt) a tüneti ED-ben szenvedő férfiaknál (n = 30), mint a tünetmentes ED-ben szenvedő férfiaknál. ( n = 30). ED (n = 30). 8 Az endothel diszfunkció, az ED és az érrendszeri megbetegedések kapcsolatát Dr. Giuliano e függelék korábbi cikkében írja le részletesebben.

Az ED mint az érrendszeri betegségek néma markere: az artéria méretének hipotézise

Az artériaméret-hipotézist arra használták fel, hogy elmagyarázzák, hogy az ED hogyan működik a vaszkuláris betegségek csendes markerként a test más részein, és hangsúlyosabban a CAD markerként. Az artériák mérete az érrendszer helyétől függően jelentősen változik. Például a pénisz artériák lumenje lényegesen kisebb (1-2 mm) a koszorúér (3-4 mm), a carotis (5-7 mm) és a femorális (6-8 mm) artériák lumenéhez viszonyítva. Kisebb méretük miatt a plakkterhelés azonos szintje és/vagy az endothel diszfunkció nagyobb hatással van a pénisz artériákon keresztüli véráramlásra, mint a koszorúér-, carotis- és femoralis artériákon (1. táblázat). Ezért a pénisz ateroszklerózisának klinikai megnyilvánulásai, vagyis az ED megelőzik a koszorúér (pl. CAD), a carotis (pl. Átmeneti ischaemiás rohamok, agyvérzés) és a femoralis artéria (pl. Claudikáció) ateroszklerózis következményeit. 5 A nagyobb artériák lumenje csak akkor válik jelentősen eltömődötté (> 50%), ha az érelmeszesedés fokozódik; miután elérte ezt a stádiumot, a pénisz vérárama jelentősen lecsökkenhetett.

Asztal teljes méretben

Tehát az artéria méretének hipotézise és az a tény, hogy az endothelium az artéria egész területén azonos, az ED pénisz artériás rendellenesség előre jelezheti a csendes szubklinikai kardiovaszkuláris betegségeket (CVD). Továbbá, mivel az akut koszorúér-szindróma gyakran a szubklinikai plakk felszakadásából származik, az ED jelenléte egy akut esemény korai figyelmeztető jele, valamint az előrehaladott obstruktív CAD megnyilvánulása is lehet. 5.

ED mint CAD prediktor

Még nem végeztek nagy populáció-alapú vizsgálatokat, amelyek ED-ben szenvedő betegeknél néma CVD előfordulását vizsgálták. Azonban előfordulási adatok rendelkezésre állnak a klinikailag nyilvánvaló CAD-ben szenvedő betegek esetében, és azt sugallják, hogy az összes CAD-beteg felének és kétharmadának ED-je van.

300 angiográfiailag dokumentált CAD-ben (átlagéletkor 62,5 év) szenvedő beteg vizsgálatában 147 betegnél (49%) diagnosztizáltak ED-t a merevedési funkció domén pontszáma alapján a nemzetközi erekciós funkció index (IIEF) szerint. az ED előfordulása CAD-ban szenvedő betegeknél 65-75% -ra. 11, 12, 13

Az ED a diabéteszes betegeknél is gyakrabban fordul elő csendes CAD-vel, mint azok nélkül. Egy, II. Típusú cukorbetegségben szenvedő férfiaknál végzett vizsgálatban (n = 260) az ED előfordulása (IIEF kérdőív) szignifikánsan magasabb volt a tünetmentes CAD-ben szenvedő populációban, mint a CAD nélküli populációban (33,8 versus 4,7%; P 14

Amint azt a cikkben már részletesen leírta dr. Ebben a függelékben Giuliana, a prosztatarák megelőzésére irányuló nagy kísérlet, bemutatta az ED és a klinikai kardiovaszkuláris események későbbi kialakulása közötti szoros kapcsolat első bizonyítékát. Megállapítást nyert, hogy a belépéskor vagy a fejlõdés során kialakuló ED, amely a követés során alakult ki, szignifikánsan megjósolta az 1.45 (R

Hasonló szoros összefüggést mutattak az ED és a megnövekedett kardiovaszkuláris kockázat között egy egészségügyi szűrővizsgálat során, amely IIEF-5 kérdőívet használt. Ebben a 2561 beteg elemzésében a mérsékelt vagy súlyos ED jelenlétét (IIEF-5 pontszám 5-16) kiszámították, hogy 65% ​​-kal növelje a CAD kialakulásának 10 éves relatív kockázatát (P 17 férfi (50-75 éves kor) prosztata- és húgyúti betegség nélkül). hólyag) átlagosan 6,3 évig követte azokat a férfiakat, akiknél a kiinduláskor nem volt CVD (n = 1248), 258-nál (22,8%) csökkent az erekciós merevség és 108-nál (8,7%) ) szignifikánsan csökkentette az erekciós rigiditását. Évente 7945 alanynál 50 kardiovaszkuláris esemény történt, és az életkor és a CVD kockázati pontszámainak kiigazítása után a kockázati arányok (95% CI) 1, 6 (1, 2, 2, 3) és 2, 6 (1, 3 -5, 2) a csökkent és erősen csökkent erekciós merevség érdekében

Összefüggés az ED és a CAD tartomány között

A rendelkezésre álló adatok amellett, hogy előrejelzik a CAD-t, arra utalnak, hogy az ED súlyossága korrelál a CAD mértékével; vagyis a több vaszkuláris CAD-ben szenvedő betegeknél nagyobb az esélye a súlyosabb ED-nek, mint az egyéres betegségben szenvedőknél. Egy szívkoszorúér-angiográfián átesett, iszkémiás szívbetegségben szenvedő 40 férfibeteg (átlagéletkor 56,6 év) kérdőíves vizsgálatában statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak az erekciós funkció és az érintett szívkoszorúerek száma között. Tizenöt betegnél találtak angiográfiásan igazolt betegséget egy edényben, 25 betegnél két vagy három ér betegségét. Az egyik érbetegségben szenvedő betegeknél lényegesen több volt (P 18

Erekciós funkció 40, egy-, három- vagy háromértékű ischaemiás szívbetegségben szenvedő beteg között, amelyet koszorúér-angiográfia igazolt. Átlagos adatok vannak megadva. 18 A merevedési funkciót kérdőív segítségével értékeltük, és a válaszokat 0-tól (legkevésbé) 3-ig (legtöbb) skálán osztályoztuk.

Teljes méretű kép

147 akut koszorúér-szindrómában (lepedékrepedés) szenvedő férfi vizsgálatában az ED-t és a CAD-t Montorsi et al. 10 számolt be az ED klinikailag nyilvánvaló tüneteinek jelenlétéről 99 betegnél (67%), akiknél az akut esemény előtt körülbelül 3 évvel (átlagosan 38,8 hónap, 1–168 hónap) alakultak ki.

A COBRA utólagos vizsgálatában a krónikus koszorúér-ED-szindrómában szenvedő betegek 93% -a számolt be az angina előtti tünetekről, átlagosan 24 (12–36) hónapos intervallummal. Ez a megállapítás tovább erősíti az ED kialakulása és a tüneti CAD közötti legalább 2-3 éves szállítási idő koncepcióját. A mono-, di- és trivalens betegségben szenvedő betegek időintervallumai (tartománya) 12 (9, 5–24), 24 (16, 5–36) és 33 (21–47) hónap volt. Jelentős összefüggés volt (P = 0,016) az ED kialakulásától a CAD megjelenéséig eltelt idő és az érintett erek száma között (2. ábra). Fontos, hogy mivel az ED-ben szenvedő férfiak kockázata lehet a kardiovaszkuláris kockázat, ez biztosítja ezt a "hosszú" időt, amely a kardiovaszkuláris kockázat időben történő csökkentéséhez szükséges.

Teljes méretű kép

A kardiovaszkuláris kockázat csökkentése ED-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nincs hosszú távú nyomon követési adat, amely megerősítené, hogy a beavatkozás csökkenti a tüneti CAD kialakulásának kockázatát ED-ben szenvedő férfiaknál. Két nagy kardiovaszkuláris vizsgálat, az Anglo-Skandináv Kardiológiai Kimenetel Tanulmány (ASCOT) és az Atorvastatin Study on Collaborative Diabetes (CARDS) eredményei azonban hasznos útmutatásként szolgálhatnak az ED-ben szenvedő férfiak kockázatának csökkentésére, amíg ilyen adatok nem állnak rendelkezésre. 20, 21 Mindkét tanulmány kimutatta, hogy a hasonló korú és kardiovaszkuláris rizikójú férfiaknak jelentős előnyük van a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésében.

Az ASCOT-tal együtt a CARDS szintén 2 évvel korábban, 3,9 évvel leállt hasonló okokból. A CARDS egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálat, amelynek célja a sztatin-terápia értékelése a CVD elsődleges megelőzésére II. Típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél, magas alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterinszint nélkül (n = 2838). Az eredmények azt mutatták, hogy a fő kardiovaszkuláris végpontok incidenciája 37% -kal, a stroke előfordulása pedig 48% -kal csökkent. A fő CVD események elsődleges végpontjának csökkenése nyilvánvaló és statisztikailag szignifikáns volt 18 hónappal a kezelés megkezdése után. 23

Bár mind az ASCOT, mind a CARDS nem tartalmazta az ED-t kockázati tényezőként, az értékelt számok alapján nagyon valószínű, hogy az ED a két vizsgálatba bevont férfiak jelentős részénél együtt létezett, hangsúlyozva a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésének fontosságát az ED-ben szenvedő férfiaknál.

Gyakorold az elektrokardiográfiát vagy a szív számítógépes tomográfiát?

A hatékony elektrokardiográfia (EKG) széles körben ajánlott a megnövekedett kardiovaszkuláris kockázatú ED-ben szenvedő betegek azonosítására. Ennek az eljárásnak azonban vannak korlátai, mivel csak áramlást korlátozó elváltozások azonosítására használható. Ennek eredményeként az atherosclerosis korai stádiumában lévő betegek testmozgási tolerancia tesztje normális. Ez a korlátozás azt jelenti, hogy a lipidekben gazdag szubklinikai plakkokat, amelyek megrepedhetnek és akut szívrohamot okozhatnak, gyakran nem azonosítják.

Bár a megnövekedett kardiovaszkuláris rizikóban szenvedő betegek azonosítására gyakorló EKG ajánlott, ez a módszer csak azokat azonosítja, akik blokkolják a CAD-t az áramlás korlátozásával. Ahol lehetséges, mérsékelt és magas kockázatú betegeket kell fontolóra venni az opcionális számítógépes tomográfiai koszorúér-angiográfiában, hogy azonosítsák a nem korlátozott lipid plakkok jelenlétét, amelyek hajlamosak a repedésre. Ezen intézkedések végrehajtásával lehetővé kell tenni a kardiovaszkuláris kockázat korai agresszív csökkentésének elindítását a „veszélyeztetett” betegeknél, ezáltal kihasználva a tüneti ED és a CAD kialakulása közötti két-három éves időszak lehetőségét. E megközelítés teljes potenciáljának kiaknázásához azonban átfogó képzési programokra van szükség, amelyek arra ösztönzik az ED-ben szenvedő férfiakat, hogy a lehető leghamarabb mutassák be magukat háziorvosukhoz. Ezenkívül multidiszciplináris megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a háziorvos, nővér, urológus és kardiológus csapatmunkáját.

következtetések

Ha a szívkockázati tényezőket elszigetelten vesszük figyelembe, korlátozott az a képesség, hogy megkülönböztessük azokat az egyéneket, akiknél kardiovaszkuláris esemény alakul ki vagy nem. Ennek oka az olyan védő tényezők hatása, mint a kiegyensúlyozott étrend, a genetikai érzékenység és a kockázati tényezők csoportosítása (például magas vérnyomás és cukorbetegség). Ezenkívül két vagy több kockázati tényező együttélése jelentősen befolyásolhatja a szívkockázatot, mivel ezek együttes hatása gyakran inkább szorzó, mint additív. 27 Ezért elengedhetetlen, hogy az orvosi közösség elmozduljon a kockázati tényezők elszigetelt kezelésétől és átfogó kardiovaszkuláris kockázatkezelési program felé, hogy a kardiovaszkuláris prevenciós stratégiákban a legjobb eredményt érhessék el.

Az egyik kardiovaszkuláris kockázati tényező, amely az utóbbi években előtérbe került, az ED. Ma már általánosan elfogadott tény, hogy az ED és a CAD gyakran léteznek együtt, és hogy az ED a tünetmentes CAD csendes mutatója. Az ED az érrendszeri megbetegedések egyik fontos kockázati tényezője, amely önállóan növeli és súlyosbítja a közös rizikófaktorokat. Az ED-nek az az előnye is, hogy más kockázati tényezőktől eltérően könnyű azonosítani és hátrányosan befolyásolja az életminőséget. Ezért az ED az a mozgatóerő, hogy néhány beteg orvoshoz forduljon, és végül megfelelő terápiát kapjon a kockázat csökkentése érdekében. Az ED előfordulása a CAD előtt átlagosan 2-3 éves periódusokat kínál a koszorúéresemények csökkentésére vagy megelőzésére. E lehetőség elmulasztása jelentős kihasználatlan lehetőséget jelentene a CVD elleni küzdelemben.

közzététel

Graham Jackson előadási díjat kapott Pfizer-től és Eli Lilly-től.