A támogatott Prievidza Hornonitrianske aknák és a hozzájuk kapcsolódó Nováky Erőmű témája ismét a felszínre ugrott. A Slovenské elektrárne kijelentette, hogy az újévi hozzájárulás csökkentése után nem igazán támogatja a Nováky Erőmű veszteséges termelését, és ha az ÚRSO nem változtat véleményén, bezárja.

gazdasági

A Nováky erőmű viszonylag alacsony minőségű lignitet éget, és gyakorlatilag az egyetlen vásárlója a Prievidza bányáknak. A magántulajdonban lévő bányák formailag profitban vannak, de csak azért, mert a szlovák erőművek kötelesek tőlük szenet vásárolni.

Maga a veszteség
Adott szén- és villamosenergia-ár mellett egy öregedő erőműben (amelyet az egyre szigorúbb kibocsátási normák és a kibocsátási egységek költségei terhelnek) a barnaszénből történő villamosenergia-termelés mélyen veszteséges. Az állam kártalanítja a szlovák erőműveknek a hazai szénből történő villamosenergia-termelés támogatási rendszerét. Ezt fizetjük mindannyian a villanyszámlákért, mivel ez a tétel közvetlenül hozzáadódik a villamos energia végső árához. Az elmúlt kilenc évben ez a támogatás csaknem száz százalékkal nőtt, és 2015-ben elérte a 95,5 millió eurót. Az átlagos család évente körülbelül tíz eurót fizet. (A szenet más rendszereken keresztül is támogatják.)

Az erőművek régóta panaszkodnak arra, hogy a támogatás ellenére a Nováky Erőmű éves veszteséget termel számukra. A szabályozó hatóság a pótdíj kiszámításakor nem vesz figyelembe bizonyos költségeket. De a jövő év elejétől a támogatás várhatóan hirtelen, több mint 20 millió euróval csökken.

A Slovenské elektrární információi szerint Nováky évente mintegy 50 millió euró veszteséget termel. Olyan összeg, amelyet egy felelős gazdálkodó (és az állam egyharmadának) javát nem hagyhat figyelmen kívül. Ezért a Slovenské elektrárne a Nováčka erőmű bezárásával fenyeget. Több száz munkahely mellett a 3500 alkalmazottal rendelkező hornonitrianskei bányák végét jelentené.

Senki sem mert
Itt van az uszkár magja, ahogy a cseh testvérek mondják. Egyetlen kormány, beleértve a jobboldalt sem tudta elmondani több ezer alkalmazottnak, hogy holnap nem kell munkába menniük. És így fizet és fizet. 2015-ben még arról is döntöttek, hogy 2030-ig fenntartják a termelést, ami Szlovákiának körülbelül egymilliárd eurónyi elpazarolt erőforrást jelent.

Dolgozó férfiak százai vesznek nap mint nap nagy kockázatot, csak azért, mert hiányoznak a szűkös erőforrások, mint amennyit kitermelnek, és a nem hatékony termelést szénnel táplálják Szlovákia második legnagyobb légszennyező anyagának. Költségvetés helyett a költségeket a villamos energia árai rejtik el (ezzel csökkentve a teljes szlovák ipar versenyképességét), és a szavazatok gyűjtése a választásokon történik. Néha még szerencsére alumíniumfóliát is használnak.

A bányák kínjának meghosszabbítása nem a megoldás, hanem a probléma elhalasztása. Több ezer ember elbocsátása 2030-ban ugyanolyan probléma lesz, mint manapság, amikor a gazdaság akkor elszegényedik az elpazarolt milliárd euróval. Valljuk be, hogy 3500 alkalmazott napi elbocsátása még politikailag sem reális megoldás, még Margaret Thatcher és Ronald Reagan számára sem. Vannak azonban jobb megoldások, mint a status quo fenntartása.

A vállalat átlagos keresete 2015-ben 890 euró volt. A munkavállalói juttatások (fizetések és juttatások) éves költsége 2015-ben elérte a csaknem 55 millió eurót. A figyelmes olvasónak azonnal le kell állnia - a 95 milliós támogatás fele elegendő lenne a bányabérlet fizetéséhez, az adók és illetékek összegével.!

Valóban bányászok?
Még érdekesebb lesz, ha megnézzük az alkalmazottak összetételét. A kulcskérdés a bányászok, azaz a föld alatt dolgozó, sajátos készségekkel rendelkező emberek, akiknek (állítólag!) Nincs máshová jelentkezniük a Prievidza felső-nyitrai bányák pusztulása esetén. Körülbelül kétezer van a jelenlegi 3486 alkalmazottból (2015) (az utolsó adat 2013-ból származik).

Érdekes, hogy a kőfejtő bányászok száma gyorsabban csökkent, mint az összes alkalmazott. 2010-ben a bányáknak 3706 alkalmazottja volt, ebből 2429 a föld alatt dolgozott, 2013-ban 3641 alkalmazott, a föld alatt azonban csak 2077 volt (a szerző a tavalyi alkalmazotti arány alapján számította ki, a valóság kissé eltérhet). Körülbelül 500 másik alkalmazott dolgozik leányvállalatoknál, például vasúton vagy biztonság területén.

Ugyanakkor a vállalat elég gyakran cserél alkalmazottakat. 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban a meglévő alkalmazottak körülbelül 12 százalékát vették fel (az éves beszámolóban az elbocsátások száma nem, csak kissé változó létszám miatt voltak hasonlóak), 2014-re az adatok hiányoznak, 2015-ben akár 14 százalék is volt. Úgy tűnik, hogy a Prievidza bányák alkalmazottjának karrierje korántsem olyan hosszú távú, mint amire számítani lehetett.

Ennek a hatásnak azonban oka lehet a munkások földalatti felszínre kerülése a felszínre (amint azt a bányászok csökkenő száma és az egyre növekvő számú egyéb erő javasolja). Ezért, ha az említett "bányabérleti díjat" csak a valóban bányászokra korlátoznánk, a költség körülbelül fele alacsonyabb lenne. Ha levonnák belőle a jövedelemadókat (amelyeket az állam fizetne magának), akkor még milliók csökkennének.

Jaguár
Azonban még az ellátás kifizetése sem hosszú távon ideális megoldás. És itt jön a történelmi esély a bányászat Black Peter - Jaguar megoldására. Az új autóipari vállalat Prievidzától 80 kilométerre található. Nem a legközelebbi, de vonatkapcsolattal és az R2 elkészülte után 40% -os autópálya-csatlakozással is. A Zsolna KIA-ja figyelembe veszi az embereket az 1,5 órás megállóig tartó változások esetén. Ezenkívül a Jaguar-effektus nemcsak Nyitráról szól, hanem a térségben létrejövő egyéb vállalkozások számáról is, és néhányuk megmenekülhet Topolya, Partizánske vagy maga Prievidza elől is.

Ha csak egy férfi kalapács lenne ugyanaz, mint az operátor meglehetősen finom beavatkozása a robotok munkájába. De megint nem teszünk úgy, mintha egy portást agysebésszé változtatnánk. Manapság sok volt kulturológus, cukrász és postás dolgozik autóipari cégekben. Innentől a kormány itt van, hogy megmutassa, hogyan tudja megoldani a problémákat, és az évi 95 millió euró több, mint egy szép összeg a minőségi kapcsolatok megoldására, az áthelyezés támogatására vagy az átfogó átképzési programokra. És ellentétben a szénbányászat zsákutcai támogatásával - hosszú távú jövővel.

A speciális juttatások és a foglalkoztatásváltás aktív támogatásának kombinációja így hosszú távon reálisan megoldhatja ezt a bizonytalan helyzetet, alacsonyabb költségekkel, mint a status quo fenntartása, és elviselhető politikai árcédulával.