2018. december 4

technológia

Gondolkodás. Képes kifejezni, logikusan gondolkodni és következtetéseket levonni tapasztalataink, ismereteink és megfigyeléseink alapján.

A gondolkodás emberivé tesz minket, és lehetővé tette számunkra a kommunikációt, alkotást, építést, továbblépést és civilizálódást. A gondolkodásnak köszönhetően gyermekeink is olyanok, amilyenek, és azt teszik, amit tesznek - megfigyelik, megtanulják, emlékeznek, kérdezgetnek, ítélkeznek, alkotnak, vitatkoznak, döntenek és cselekednek.

Kétségtelen, hogy gondolkodásunkat számos modern technológia, különösen az Internet befolyásolja. A technológia elménkre gyakorolt ​​hatása nyilvánvaló, ugyanakkor nem feltűnő, szándékos és akaratlan. Számos hasznot hoznak nekünk, és ugyanakkor ártanak is nekünk.

A technológiák óriási ütemben fejlődnek, és nem tudjuk biztonsággal értékelni pozitívumaikat és negatívumaikat a gyermekek gondolkodási képességére gyakorolt ​​hatásuk szempontjából. Hiányzik a modern eredmények hosszú távú értékelése.

Egyre több a kutatás, amelynek eredményei megerősítik, hogy a technológia előnyös és káros lehet a gyermekek gondolkodására. Ezenkívül a technológia nem csak felületesen befolyásolja a gyermekek gondolkodását.

Mivel a gyermek agya folyamatosan fejlődik és formás, a technológia gyakori használata teljesen más módon hat rá, mint az előző generációk agya. Nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló technológiák befolyásolják az emberi agy fejlődését.

Amikor az emberek sokat kezdtek olvasni, ösztönözték az olyan agyi funkciókat, mint a koncentráció és a képzelet. Az internet térnyerése megerősítette képességünket az információk gyors és hatékony megtekintésére.

A technológia gyermekekre gyakorolt ​​hatása pozitív és negatív. Az, hogy gyermeke fejlődési technológiái segítenek-e vagy bántják-e gyermekét, attól függ, hogy milyen konkrét technológiákat alkalmaznak, milyen gyakran használja gyermeke.

Kora gyermekkorban a gyermekek és a technológia viszonyát a szülő határozza meg, és ezáltal befolyásolja a gyermek gondolkodását a szinaptikus tevékenységtől a tudatos gondolkodásig.

Kutatások kimutatták, hogy a gyermekek technológiája elsősorban a következő gondolkodási területeket érinti: figyelem, túl sok információ, döntéshozatal, memória és tanulás. Ezen technológiák mindegyikének negatív és pozitív hatása is lehet.

Figyelem

A figyelem a gondolkodás átjárójának tekinthető. Enélkül a gondolkodás egyéb aspektusai (észlelés, memória, nyelv, kreativitás, gondolkodás, problémamegoldás és döntéshozatal) gyengülnének vagy egyáltalán nem lennének.

Gyermekeinek az a képessége, hogy megtanuljon hatékonyan és alaposan összpontosítani, a növekedés minden aspektusának alapja, valamint a sikeres és boldog egyéniség válásának kulcsa.

Megállapították, hogy a figyelem nagyon rugalmas, és leginkább az a környezet befolyásolja, amelyben felhasználják. Az állatvilágban szelektív figyelem fordul elő. Számos állatfaj fejleszti megfigyelési képességeit, amelyek segítik őket a működésben és a túlélésben.

A farkasok, oroszlánok, tigrisek és más ragadozók jól kidolgozott vizuális figyelemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy észrevegyék és nyomon kövessék zsákmányukat. Ezzel szemben áldozatuk - beleértve az őzet és az antilopot is - kiváló hallási figyelemmel bír.

Ez lehetővé teszi számukra, hogy felvegyék a közeledő ragadozó hangjait. A ragadozók és a zsákmányaik is ekkora figyelmet kaptak a környezetük alapján, amelyben élnek.

Az ember annak a környezetnek is alá van vetve, amelyben él. Akár az újszülöttek képesek felismerni szüleik arcát, akár a gyermekek figyelmét az iskolában, a környezet, amelyben a gyerekek élnek, befolyásolja a bennük kialakuló figyelem típusát.

Néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekek elsősorban olvasással foglalkoztak. Ez a tevékenység nem kínál sok zavaró tényezőt, és intenzív és megszakítás nélküli figyelmet, fantáziát és memóriát igényel.

A televízió megjelenése megváltoztatta ezt a figyelmet azáltal, hogy vizuális ingereket kínált a gyerekeknek, elvonta a figyelmüket, és kevés teret engedett a képzeletnek.

Aztán megjelent az internet. A gyermekek teljesen más környezetben találják magukat: a koncentrált figyelem fenntartása lehetetlen, a képzelet felesleges és az emlékezet elnyomva.

A technológiák miatt az agy egészen más módon figyel az információkra, mint olvasás közben. Összehasonlíthatja az olvasást a búvárkodással. A búvár ismeretlen helyek csendes, békés környezetébe merül, ahol szinte elvonja a figyelmét.

Figyelme szűken összpontosul, és mélyen átgondolja a rendelkezésére álló dolgokat. Másrészt az internet használata olyan, mint a jet-ski.

Egy robogóval nagy sebességgel közlekedő ember csak röviden figyeli a környéket. Széles kilátást nyit, figyelmét sok befolyás zavarja. Csak egy pillanatra tud koncentrálni egy konkrét dologra.

Tanulmányok kimutatták, hogy a más linkek és hirdetések által megszakított szöveghez képest a koherens, megszakítás nélküli szöveg elolvasása gyorsabb, érthetőbb, könnyebben megjegyezhető és jobban megjegyezhető olvasathoz vezet.

Azok, akik elolvasták a prezentáció szöveges formáját, vonzóbbnak, informatívabbnak és szórakoztatóbbnak tartották, mint a másik csoport, amely szintén videóval látta az előadást. Ez az eredmény egyértelműen ellentmond a nyilvánosság eddigi meggyőződésének.

Az is meglepő, hogy azok a hallgatók, akiknek engedélyezték az internet használatát a tanóra alatt, sokkal kevesebbet hívtak fel az előadásból, mint azok, akik nem használták az internetet. Ezt az állítást a teszt eredményei is bizonyították.

Az olvasás jelentősen elősegíti a gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás és a szókincs fejlesztését, mint a vizuális média.

Nem mondható el azonban, hogy a technológia hatása kizárólag negatív lenne. Kutatások szerint a videojátékok és a képernyőkkel ellátott eszközök támogatják a vizuális-térbeli képességeket, javítják a reakcióidőt és a részletek felismerésének képességét a túlzott információ között.

A technika nem becsapja a gyerekeket; hanem "mássá" teszik őket. Például a korlátlan és mindenütt jelen lévő internetes keresőmotorok miatt a gyerekek kevésbé képesek megjegyezni az információkat, de jobban emlékeznek arra, hogy hol találják meg ezeket az információkat.

Amikor rájövünk, milyen könnyű ma eljutni az információkhoz, ez valószínűleg azt jelenti, hogy a gyerekek fejlesztik azt a képességet, hogy felismerjék, hol keressék az információkat.

Lehetséges, hogy ha agyunkat nem terhelik annyira az információk, akkor nagyobb teret kap a szemlélődés, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás.

Tehát mit jelent ez a gyermeknevelés szempontjából? A legfontosabb tudomásul venni, hogy túl sok idő van a képernyő vagy a kijelző előtt, valamint egyéb tevékenységek hiánya, például olvasás, különféle, különösen strukturálatlan játékok, amelyekben a gyerekek felhasználják a fantáziájukat.