Kedves testvérek, barátok,

tanácsának

a közel-keleti és afrikai emberek példátlan mozgásának vagyunk tanúi, otthagyva otthonaikat, kulturális és társadalmi gyökereiket. Nem vagyunk távoli nézők azonban egy másik kontinensen. Ez az ügy minket érint, mert a modern kivándorlás ezek a zarándokai már közvetlenül a küszöbünk előtt állnak.

A szomorú, de valóságos kijelentés kultúránkról és közmondásos vendéglátásunkról sajnos az a tény, hogy ezeket az embereket nem is érdekli a hazánkban való élet. Nem kopognak az ajtónkon. De a sorsuk kopogtat a szívünkön. Igaz, ezen események kapcsán túlterheltek kívülről érkező információk, aggódunk a drasztikus képek és gyakran a média manipulációja miatt is. Odabent bizalmatlansággal, közömbösséggel, sajnálattal, tehetetlenséggel és egyúttal reagálási késztetéssel szembesülünk. Várhatunk egy csodálatos megoldást, amelyet valaki befolyásos és nagyhatalom ajánlott fel. Olyan szervezeteket vagy struktúrákat keresünk, amelyek megteszik helyettünk. A rendszerek gyengeségének kockázata is fennáll, mert a szervezet nem tud szeretetet és együttérzést mutatni. Csak szerető és együttérző ember tudja ezt bizonyítani.

Igen, valószínűleg kihagytam az első pillanatot, amikor nyilvánosan kellett beszélnem. Gondolataimmal vártam valamilyen széles körű konszenzust vagy mások példáját. Ugyanakkor a római püspök két évvel ezelőtt a szegényes menekültek közé tartozott Lampedusa szigetén, és olyan problémát tett láthatóvá, amely nem zárható le a szem előtt. Köszönöm azoknak, akik minden alkalmat megragadtak, hogy mindent megtegyenek a menekültek megsegítése érdekében. Nagyra értékelem azokat, akik egy viharos társadalmi és média-vitában bátran szembesülnek a demagógiával és a gyűlölettel, és az igazi emberségről beszélnek, és ők a mai Winton.

Szeretném eljuttatni önökhöz, amit aktuális üzenetként érzékelek nekünk keresztényeknek, akik látjuk az akkori sürgős kihívást. A Biblia üzenetéből világosan kitűnik, hogy Isten különös megértéssel rendelkezik a kiszolgáltatottak, a gyengék, a zarándokok iránt, és akiket szoktunk mondani, azok nem "a miénk". Az Úr Jézus óhatatlanul gyakorolta és tanította. Az egyik ebédnél azt mondja a házvezetőnőnek: Amikor ebédet vagy vacsorát ad, ne hívja meg barátait, testvéreit, rokonait vagy gazdag szomszédait, hogy ők se hívjanak meg benneteket, és hogy megtorolja őket. Ha lakomát rendez, hívja meg a szegényeket, a rokkantokat, a bénákat és a vakokat. És áldott leszel: mert nincs mit díjazniuk, és jutalmat kapsz az igazak feltámadásakor (Lukács 14:12).

Az idegen kultúrából származó, különböző vallási meggyőződésű ismeretlen emberek félelmet és bizalmatlanságot okozhatnak bennünk. Figyelmeztető hangokat hallunk körülöttünk, hogy ellenségeink közöttük vannak, és ezért be kell tartanunk az ajtót. Pál apostol megmutatja, mennyire keresztényen átformálódunk a valódi, nemcsak feltételezett ellenségektől való lehetséges félelemmel: Ha ellenséged éhes, hadd egyen, ha szomjas, hadd igyon. Mert amikor ezeket megteszed, parazsat teszel a fejére. Ne legyél legyőzve a gonoszt, hanem legyőzd a gonoszt jóval (Róma 12:20).

Csatlakozzunk. Imádkozunk a politikusokért, hogy ne populista szempontból kiszámoltan vagy rövid távon pragmatikusan cselekedjenek, hanem legyen bölcsességük és bátorságuk megfelelő megoldásokra, hogy ne kelljen szégyenkeznünk hazánk ellen. Lépjünk be ezzel a nagylelkűséggel és nyitottsággal ebbe az elvándorlásba, és legyünk azok a meglepett emberek, akik fel sem fogták, hogy valami különlegeset cselekszenek: Uram, mikor láttuk, hogy éhes vagy etettél, vagy szomjas voltál, és adni igyál? Mikor láttunk téged idegennek és bevittünk? Bizony mondom nektek, amennyiben ezt a legkevesebb testvér egyikével tettétek, velem tettétek (Máté 25:37).

Az egyének és a családok együttes erői az egyházi közösségek támogatásával valódi segítséget nyújthatnak Önnek, és példaként szolgálhatnak az új otthont kereső migránsok megsegítésére irányuló további tevékenységekre. Ha hozzánk jönnek, legyünk a legjobb szomszédaik. Adjon a jóindulatú Isten bátorságot és kreatív bölcsességet, amelyet örömmel kell megtapasztalnunk, amit áldottabb adni, mint venni.

Isten áldásával

Stefan Evin
A Testvérek Egyházának tanácsának elnöke
Kelt Levice-ben, 2015. szeptember 11-én