Az ENSZ 2010. július 28-án tartott 64. közgyűlését nagyrészt elfogadták felbontás a tiszta vízhez való hozzáférés és a szennyvízelvezetés emberi jogként való elismerése. Az állásfoglalás felszólítja az államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy biztosítsanak finanszírozást, fejlesszenek kapacitást és adják át a technológiát, különösen a fejlődő országoknak, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy mindenki számára megfizethető, biztonságos, tiszta és megfizethető ivóvizet és szennyvízkezelést biztosítson.

tiszta

Doc. MUDr. Ivan Rovný, PhD., MPH, a Szlovák Köztársaság főhigiénikusa, nyilvántartásba veszi ezt a legmagasabb szinten elfogadott állásfoglalást, és fontos előrelépésnek tekinti azt a nemzetközi közösség és együttműködése szempontjából;.

A víz és a fenntartható vízgazdálkodás alapvető előfeltétele a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, valamint annak, hogy elegendő élelmet biztosítsanak a világ növekvő népességének. Ennek a létfontosságú erőforrásnak a szennyezéssel és a túlzott kiaknázással szembeni védelme ezért különösen gazdasági természetű kérdés és kulcsfontosságú tényező a nemzetközi együttműködésben.

A közhiedelemmel ellentétben ezt a célt az egész európai régióban el kell érni, és szorosan kapcsolódik a millenniumi fejlesztési célok sikeres megvalósításához. Ma még csaknem 140 millió ember (Európa lakosságának 16% -a) él olyan házakban, amelyek nem csatlakoznak a vízellátáshoz, és körülbelül 85 millió ember nem rendelkezik megfelelő szennyvízelvezetéssel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente több mint 13 000 14 évnél fiatalabb gyermek hal meg vízzel terjedő hasmenéses megbetegedésekben, főleg Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. 2006-ban több mint 170 000 vízzel terjedő betegségről számoltak be.

Alapján Ján Kubiš, Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára, a nemzetközi megállapodások kulcsfontosságúak az állásfoglalás jelenlegi végrehajtásának támogatásában. E tekintetben az ENSZ-EGB régió egyedülálló eszközzel rendelkezik a határozat eléréséhez az ECE/WHO-EURO révén Víz és egészség jegyzőkönyv a határokon átnyúló vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló 1992. évi egyezményhez.

A vízről és egészségről szóló, 2005-ben hatályba lépett jegyzőkönyv az első nagy nemzetközi jogi mechanizmus a víz által terjedő betegségek megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére. Fő célja az emberi egészség védelme és az életkörülmények javítása jobb vízgazdálkodás, valamint a vízi ökoszisztémák védelme révén a víz által terjedő betegségek megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében. E célok elérése érdekében a Feleknek nemzeti és helyi célokat kell kitűzniük a területen a teljes vízciklusra kiterjedően, és jelentést kell készíteniük a célkitűzések megvalósításáról.

A határokon átnyúló vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló 1992. évi egyezmény vízről és egészségről szóló jegyzőkönyvét 1999-ben írták alá Londonban a harmadik környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferencia alkalmából. Az egyezmény 2005. augusztus 4-én lépett hatályba.

A jegyzőkönyvet 24 oldalon fogadták el (Albánia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Belgium, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, a Moldovai Köztársaság, Románia, az Orosz Föderáció, Szlovákia, Spanyolország, Svájc és Ukrajna).

A jegyzőkönyv célja a vízhez és a szennyvízelvezetéshez való általános hozzáférés biztosítása. A szállított víz minősége nem jelenthet potenciális kockázatot az emberi egészségre (4. cikk). Ez magában foglalja az ivóvízforrásként használt vízkészletek védelmét, a vízkezelést és a nyilvános vízellátó hálózatok létrehozását, fejlesztését és fenntartását. Ebből a célból a jegyzőkönyv előírja, hogy a felek pozitív intézkedéseket hozzanak mind az egyén, mind a társadalom számára a biztonságos vízhez való hozzáférés és a megfelelő higiénia szempontjából, valamint az ország társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeihez igazított intézkedéseket. Ezenkívül a jegyzőkönyv messzemenő rendelkezéseket tartalmaz az információkhoz való nyilvános hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről, az oktatásról és a közoktatásról. A szolidaritás nemzetközi megközelítésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

A jegyzőkönyv a megkülönböztetésmentességről is rendelkezik. Különösen az 5. cikk kimondja, hogy "a vízhez mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából elegendő igazságos hozzáférést kell biztosítani a társadalom minden tagjának, de különösen a hátrányos helyzetűek, vagy a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok vagy egyének számára". A jegyzőkönyv tehát az emberi jogok, az egészségvédelem, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés közötti szoros kapcsolatot képviseli és testesíti meg.

A jegyzőkönyv közvetlenül foglalkozik a millenniumi fejlesztési célok megvalósításával is, különös tekintettel a 4. célkitűzésre (a gyermekhalandóság csökkentése) és a 7. célkitűzésre (a környezeti fenntarthatóság biztosítása, különös tekintettel a 10. jegyzőkönyv célkitűzésére - a biztonságos iváshoz való fenntartható hozzáférés nélküli emberek számának csökkentése) a víz és az alapvető szennyvízelvezetés 2015-ig) és a 11. jegyzőkönyv - legalább 100 millió nyomornegyedben élő ember életének jelentős javulása 2020-ig).