Teherán, 2017. május 29. (HSP/regnum/Fotó: TASR/AP-Burhan Ozbilici)

valódi

A regnum portálon Stanislav Tarasov a folyamatban lévő bírósághoz fordult Törökországban 2016. július 15-én államcsínyt megkísérlő török ​​tisztekkel. A tárgyalás első szakaszában 221 katonát vádolnak, akik közül 50-nél magasabb rangú tisztek vannak

Összesen több tízezer embert tartóztattak le a törökországi puccskísérlet után. Török jogi szakértők szerint az összes bíróság lefolytatása esetén az eljárás több mint 5 évet vesz igénybe. Egyes szakértők feltételezik, hogy Erdogan elégedett lesz a fő bűnösök meggyőződésével, de a 221 vezető tiszt tárgyalása minden bizonnyal csak a török ​​katonák körében tervezett tisztítás első szakasza. Az sem világos, hogy az EBESZ részt vehet-e a bírósági tárgyalásokon, a szervezet tagjai pedig már szkeptikusak az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban Törökországban, ahol jelenleg még rendkívüli állapot áll fenn. (A letartóztatott tisztek közzétett fotói szintén a vádlott kínzásáról tanúskodnak).

Néhány török ​​nyíltan azt mondja, hogy Erdogan a török ​​titkosszolgálat támogatásával az egész puccsot személye ellen szervezte. Ez egy elfogadott eljárás volt, amelynek végeredménye rendkívüli állapot és Erdogan török ​​elnök tekintélyének növekedése volt. Az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülent, akinek állítólag egy török ​​játék "amerikai alakja" lesz, kinevezték az állítólagos puccs kezdeményezőjének.

A török ​​ellenzék szerint egy szervezett puccs alapján Erdogan megtorlásként brutális megtisztítást hajtott végre a közszolgálatban, amelyből tízezer "megbízhatatlan tisztviselőnek" kellett távoznia. Erdogan éles politikai cselszövését a török ​​ellenzék nagyon veszélyesnek értékeli, a kérdés az, hogy Erdogan képes lesz-e ellenállni azoknak a katonáknak a nyomásának, akik nem elégedettek az ország helyzetének alakulásával.

Nem szabad elfelejteni, hogy a török ​​történelemben legalább három sikeres katonai puccs (1960, 1971, 1980) történt, ami kormányváltást eredményezett, de a 2016. július 15-i puccskísérlet annyira amatőr volt, hogy a török ellenzéknek tekinthető, legalábbis Erdogan megrendezett akciójának közvetett bizonyítékai szempontjából.

Taraszov szerint Erdogan tisztában van azzal, hogy Törökországban jelenleg tör a helyzet, és a katonák között sok olyan ember van, aki nem ért egyet Erdogannal. A kurd probléma vagy a szíriai bevetés azonban lehetővé teszi számára, hogy más irányba terelje a török ​​katonák figyelmét, amelyet Erdogan a pozíciójának megerősítésére használ (a puccsokkal járó bíróságnak Erdogan számára is egy másik pontnak kell lennie). Erdogan azonban megérti, hogy a katonákkal folytatott konfliktus még nem ért véget, és új ellenállási hullámra számíthat, amint a katonák felszabadítják a kezüket.

Hivatalba lépése óta Erdogan tudatosan elmélyítette szurkolói és katonái közötti megosztottságot, elsősorban a fanatikus török ​​fiatalokra, a rendőrségre, a titkosszolgálatokra és az Erdogan szándékos propagandájában megbízó török ​​állampolgárokra támaszkodva. Erdogan jelenleg a legtöbb török ​​napilapra irányítja figyelmét, és a rangoktól való bármely eltérést azonnal szigorúan és megalkuvás nélkül büntetik, a legtöbb nem együttműködő török ​​újságírót száműzetésben vagy börtönben hagyva. Az ellenzéki újságírókkal szembeni kemény bánásmód klasszikus példája a Sözcü újság elleni támadás volt.

Erdogant irritálja a török ​​ellenzék külföldi támogatása. Különösen a németek aktívak, ezért Németország és Törökország kapcsolatai folyamatosan romlanak. A Németország és Törökország közötti konfliktus akkor kezdődött, amikor a BND német hírszerző szolgálat egyszer a Der Spiegelnek adott interjúban Bruno Kahl igazgatóval készített interjúban azt mondta, hogy nem hisz "Gülen lábnyomában" a Dogansk-ellenes puccsban, 2016. július 15-én. A Németország és Törökország közötti problémák ezután elmélyültek az örmény holokauszt kérdése vagy a német bizottság azon erőfeszítései miatt, hogy 2017 áprilisában ellátogasson a német kontingensre az incirliki török ​​NATO-bázison.

A bíróságon letartóztatott vezető tisztviselők vallomása nagy válasz Törökországban. A katonák nyilatkozataikban érdekes információkkal jelennek meg, az egyik ilyen információ szerint az SU-24 orosz repülőgép és Oleg Pesko 2015-ben a török ​​hadsereg egyik tábornokának parancsára lőttek le, aki természetesen nem tartozott a gülenistákhoz. .

Vannak hírek arról, hogy az orosz gépet azért lőtték le, mert Erdogant magas politikai pozícióból eltávolították, és egy másik politikai vezetővel helyettesítették. Hogy belső török ​​akcióról volt-e szó, vagy az amerikaiak által rendezett és vezetett akcióról, még nem derült ki. Az azonban tény, hogy a 20. század egyik sikeres török ​​katonai puccsára nem került sor amerikai részvétel nélkül. Oroszország visszafogott reakciója azonban, amely a katonai megtorlás után nem avatkozott közbe, alaposan összekeverte a kártyákat Törökországban, Oroszország fellépésének következményei a mai napig láthatók a Közel-Keleten.

Kérdéses azonban, hogy a törökországi helyzet hogyan alakul. Alapvetően két alapvető változat létezik. Az első lehetőség - Erdogan pozíciói megerősödnek, a második lehetőség - Törökország az erős belső sokkok küszöbén áll. Erdoganra gyakorolt ​​nyomás jelentős, és Erdogan mozgástere fokozatosan csökken.