Természettudományok »Biológia
Szívbetegségek és megelőzésük
BEVEZETÉS
"Három percenként egy személy meghal AIM-ben (akut miokardiális infarktus)."
1.2. Fő diagnosztikai módszerek
· Vérnyomásmérés: általában higany által kalibrált nyomásmérők segítségével, amelyeket a szisztolés szisztolés (érrendszeri nyomás szisztolés alatt, szisztolé = pulzusszám, a szívkamra összehúzódása) meghatározásakor tartanak a legpontosabbnak, amelynek során hirtelen vért ürítenek a vérbe. a szisztémás keringés, az artériák ez a kiutasítás tapintható impulzus formájában), valamint a diasztolés nyomás (nyomás az edényben a diasztolé alatt, a kamra meggyengült, a vér beáramlik belőle a pitvarokból, és a vért nem dobják ki a szisztémás keringésbe) ). Lehetőség van a vérnyomás 24 órás monitorozására.
· A vérsejtek és a szív- és érrendszer aktivitásával kapcsolatos bizonyos paraméterek elemzése, beleértve az úgynevezett kockázati tényezőket (pl. Koleszterin, vérzsírok).
· EKG (elektrokardiogram): a szív elektromos aktivitásának nyilvántartása, amely képes a szívizom váltakozó zsugorodása és gyengülése szempontjából kulcsfontosságú ritmuszavarok vagy vezetési hibák kimutatására.
· Testgyakorlati tesztek (úgynevezett ergometria, álló kerékpáron vagy futópadon): edzés közben EKG készül és kiértékelésre kerül a páciens nehézségei kapcsán a mellkasi fájdalom szempontjából.
· Echokardiográfia: az egyes szívüregek szerkezetének és működésének ultrahangvizsgálata lehetővé teszi a szeleprendszer áramlásának és működőképességének felmérését.
· Modern képalkotó módszerek, például CT (számítógépes tomográfia) vagy mágneses rezonancia képalkotás.
· Szívkatéterezés: katéter ("cső") behelyezése a femorális vénán keresztül a szív üregébe. A kontrasztanyag későbbi beadása lehetővé teszi, hogy a szívkoszorúér-erekben (koszorúerek, magát a szívet tápláló erek) a véráramlás röntgenberendezés irányítása alatt jelenjen meg.
1.3. . A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői
A szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezői a következők:
- átöröklés
- életkor (a legtöbb szívbetegség az 50 és 70 év közötti embereket érinti
- cukorbetegség
- magas vérnyomás
- dohányzó
- magas koleszterin
- feszültség
- túlzott alkoholfogyasztás
- elhízottság
- a fizikai aktivitás hiánya
- bakteriális fertőzések
Dohányzás
· Serkenti a szív gyorsabb dobogását és szűkíti az ereket. A szív ezért nehezebben pumpálja a vért.
· Csökkenti a szív és más szövetek oxigénellátását.
· Támogatja a vérrögök (trombusok) kialakulását az erekben.
· Gyorsulást és szabálytalan szívverést okoz - szívritmuszavarok (szívritmuszavarok).
· Változást okozhat a vér zsírtartalmában (lipidekben), ami az erek megkeményedéséhez vezethet.
A vér koleszterinszintjének emelkedése
A sok koleszterint (állati zsírokat) tartalmazó ételek növelhetik az ember koleszterinszintjét. Megfelelő táplálkozás esetén azonban az emelkedett koleszterinszint veleszületett hajlamát is figyelembe kell venni. Bár a szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű koleszterinre és más lipidekre, feleslegük komoly problémákat okoz - ezek a zsírok megtelepedhetnek az artériák falában. A statisztikák azt mutatják, hogy a magas vér koleszterinszint az ateroszklerózis egyik vezető oka. Minél magasabb a koleszterinszint a vérben, annál valószínűbb, hogy szív- és érrendszeri betegségek alakulnak ki.
Túlsúly
A túlsúly a szív számára extra munkát jelent. Nyugalmi állapotban is a szívnek keményebben kell dolgoznia a túlsúlyos embereknél, mert testüknek több oxigénre van szüksége ugyanazon tevékenység biztosításához, mint a túlsúlyos embereknél.
A statisztikák azt mutatják:
· A szívrohamok gyakoribbak a túlsúlyos embereknél, mint a túlsúlyosaknál.
· A súlyos szívbetegségek kockázata - akár esetleges későbbi halál esetén is - növekszik a túlsúly növekedésével.
· A túlsúlyos betegeknél nagyobb az esély a magas vérnyomásra és a magas vérzsírszintre, ami szintén növeli a szívbetegségek kockázatát.
2. Szívritmuszavarok (ritmuszavarok, diszritmiák))
2.1. Mi az aritmia?
Aritmiának tekinthetünk bármilyen típusú szívritmust, amely nem felel meg az SA csomópontban felmerülő ritmus fent említett jellemzőinek. Az aritmia nem feltétlenül jelent szabálytalanságot, mivel vannak rendszeres szívműködéssel járó ritmuszavarok is, de azt jelenti, hogy az elektromos izgalom eredetének és terjedésének láncolata valahogy megszakad.
Az aritmia nem mindig szinonimája a betegségnek; vannak olyan aritmiák, amelyek észrevétlenül és káros hatások nélkül jelentkezhetnek az "érintett" egyénnél. Azt kell azonban mondani, hogy a legtöbb esetben az aritmiáknak kétféle negatív következménye van:
· A szív összehúzódásának megzavarása és az ezzel járó véráramlási rendellenességek az egész organizmus erekben. Ez az állapot akkor fordul elő, ha a szívüregeket nem megfelelően stimulálják elektromosan.
· Hirtelen halál, mivel az elektromos izgalom nem képes kiváltani a szívizom összehúzódását.
2.2. Okoz
A ritmuszavaroknak különféle okai vannak. Az aritmiák, amelyekben a szerves eredetet nem azonosítják, működőképesek. Instabil (instabil, instabil) autonóm idegrendszerrel rendelkező embereknél fordulnak elő, de teljesen egészséges embereknél is, pl. nagyobb mennyiségű fekete kávé elfogyasztása, dohányzás után stb. A legtöbb aritmiának azonban szerves oka van. A leggyakoribbak a különböző szívbetegségek. Diszritmiák néha extracardialis okok miatt jelentkeznek. Ez általában nagy vérveszteség, a belső környezet rendellenességei, a pajzsmirigy működésének megnövekedése és a digitalis túladagolása esetén fordul elő.
- a szív csökkentett mennyiségű vért (és ezért oxigént és tápanyagot) juttat a testbe
- fáradtság
- izzadó
- mellkasi fájdalom vagy nyomás
- légszomj
- dübörgés érzései
- szabálytalan szívverés (mivel a pitvari impulzusok egy része szabálytalanul kerül át a kamrákba)
- a tromboembóliás szövődmények fokozott kockázata - a pitvari vér stagnálása miatt thrombus (vérrög) képződhet; darabjai a véráramon keresztül bejuthatnak az agyba (embolizáció) és agyi vereséget okozhatnak (az agyi vereségek akár 30% -át is FP okozza)
- annak a kockázata, hogy a gyors pitvari ráta túlzott mértékben kerül át az AV csomóponton keresztül a kamrákba, ami gyors kamrai sebességet okoz
- későbbi kiesés veszélye (a kamra nagyon gyors frekvenciája miatt)
Minél hosszabb ideig tart a pitvarfibrilláció, annál nehezebb helyreállítani a normális sinus ritmust, és annál nehezebb megakadályozni az FP megismétlődését. (3. számú melléklet)
2.4. Aritmiák diagnosztizálása és kezelése
Diagnosztika
Az izomritmuszavarok alapvető diagnosztikai módszere a fizikai és elektrokardiográfiai vizsgálat. Elektrokardiográfiailag az aritmia nemcsak megerősíthető, hanem annak típusa is meghatározható. Ez fontos a megfelelő kezelés kiválasztásához.
3.2. Okoz
A szívkoszorúér-betegség oka a koszorúerek szűkülete, amelyet szinte mindig az érelmeszesedés okoz. Az 50% -ot meghaladó lumen szűkülést funkcionálisan fontosnak tartják. A szívizom elégtelen véráramlása (ischaemia) a szívizom elégtelen oxigénellátását okozza, ami hipoxiát okoz. Esetenként a koszorúér vagy az ág teljes elzáródása fordulhat elő. Ilyen esetekben az artériát általában egy thrombus zárja le, amely az ateroszklerotikus plakkhoz kapcsolódik. A koszorúér-görcsök etiopathogenetikus szerepet is játszhatnak. A szívizom anyagcseréje kizárólag a megfelelő oxigénellátástól függ (kizárólag aerob). A szívizom iszkémiájában annak elektromos tulajdonságai megváltoznak. Ez az elertocardiogram jellegzetes változásaival nyilvánul meg, amelyek alapján a szívizom ischaemia felismerhető. A hipoxia másik jelentős megnyilvánulása a szívizom elektromos instabilitása és a szív átviteli rendszerének zavara. Ezért a szívritmuszavarok nagyon gyakoriak a koszorúér-betegségben. Az iszkémiában a szív mechanikai funkciója is romlik - a szív "szivattyúként" teljesítőképessége csökken.
3.3.4. Stabil angina pectoris
Az angina pectoris az angina pectoris által nyilvánul meg. A stenocardia egy hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, amelynek jellegzetes jellege, helye és időtartama van. A szívizom elégtelen vérellátása okozza. Általában fizikai megterhelés, szellemi megterhelés vagy az időjárás változása okozza. A fájdalom rövid ideig (néhány percig) tart, és kedvezően reagál a megszakításra vagy más indukáló tényezők eltávolítására, valamint a nitroglicerin beadására. Ez különbözik az angina pectoralis fájdalomtól akut miokardiális infarktus esetén.
Az angina pectoris leghatékonyabb gyógyszerei a nitritek és a nitrátok. Kedvezően befolyásolják a szívkoszorúereken keresztüli vér perfúziót. A legismertebb a nitroglicerin. A készítményt szublingvális tabletták, bőrön keresztüli vagy orális spray formájában kell beadni. Ez megkerüli a májat, ahol a nitroglicerin kémiailag megváltozik és elveszíti hatékonyságát. Az alkalmazott nitroglicerin gyorsan, szinte azonnal hat, így megszakítja a torokfájás rohamát. A betegeket fel kell hívni arra, hogy engedjék meg, hogy a tabletta feloldódjon a szájukban, és a maradékot köpjék ki a fájdalom megszűnése után, ne féljenek attól, hogy anginás fájdalom esetén többször használják a gyógyszert, és cseréljék ki az egy évnél idősebb csomagokat újakra, mivel a nitroglicerin szublimálja a tablettákat. A nitroglicerint mindig mindenkinek, aki szívkoszorúér-betegségben szenved, hordoznia kell, bár ennek nincsenek gyakori anginális problémái.
3.4. Megelőzés
Számos tanulmány megállapította, hogy a CHD főleg az ún kockázati tényezők. Ezen tényezők jelenléte azt jelenti, hogy a betegség sokkal valószínűbb. A fő kockázati tényezők a következők:
- hiperlipoproteinémia
- cukorbetegség és a cukor anyagcseréjének rendellenességei
- stressz, főleg pszichoszociális
- dohányzó
- magas vérnyomás
- elhízottság
- fizikai inaktivitás
- genetikai tényezők
A szívkoszorúér-betegség megelőzése a kockázati tényezők kiküszöbölését vagy elnyomását jelenti!
5. Vérnyomás-rendellenességek
5.1. Magas vérnyomás (magas vérnyomás)
5.1.1. Az elsődleges magas vérnyomás meghatározása és jellemzői
A magas vérnyomás a leggyakoribb kardiovaszkuláris betegség. Ez a vérnyomás (BP) krónikus emelkedését jelenti. Nagyon gyakori betegség, amelyet eddig ismeretlen etiológiájú vérnyomás emelkedett. Különböző fejlődési szakaszai és súlyos következményei vannak, különösen egyes szervek (szív, agy, vese) érintettsége.
5.1.2. Okoz
Az esszenciális magas vérnyomás oka még nem ismert. Valószínűleg azonban több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az elsődleges hipertónia kialakulását örökletes tényezők, magas sóbevitel, elhízás, pszichoszociális stressz tényezők segítik elő. A magas vérnyomás fontos patogenetikai mechanizmusa az erek fokozott reaktivitása bizonyos ingerekre. Eleinte a vérnyomás csak átmenetileg, később véglegesen emelkedik. A kezdeti szakaszban nincs változás a keringési rendszerben vagy más szervekben. Ez arra utal, hogy a magas vérnyomásos betegség valóban az elsődleges betegség. A magas vérnyomás további időtartama alatt a vérkeringés főleg megterhelődik. Az erekben bekövetkező változások fokozatosan fejlődnek, amelyek általában ateroszklerotikusakként jellemezhetők.
5.2. Alacsony vérnyomás (hipotenzió, hipotenzió)
A hosszan tartó alacsony vérnyomás sok embernél jelentkezik, és nem okozhat problémát.
A hipotenzió gyakoriságának pontos vagy pontos megadása nem lehetséges, mivel az alacsony vérnyomásértékeket gyakran csak véletlenül találják meg a vérnyomás mérésekor, és kevesen vannak nehézségekben. Másrészt a legtöbb nehézség az alacsony vérnyomásban szenvedőknél annyira nem specifikus, hogy a kapcsolatot nem mindig lehet bizonyítani.
Az alacsony vérnyomás azonban különösen gyakori bizonyos embercsoportokban:
· Fiatalok, főleg lányok, pubertáskorban
· Fiatal, karcsú nők
· Evészavarral küzdő nők, mint pl étvágytalanság vagy bulimia esetén
· Terhesség alatt
· Szegény idősebb emberek
A hipotenzió nehézségei többnyire az alacsony vérnyomás miatti agyi vérszegénységgel függenek össze. Különbség van a test alsó felében felhalmozódott vérmennyiségben, legfeljebb 600 ml térfogattal, és az érrendszer által biztosított reflex ellenszabályozás között. A fokozott hatás itt pl. visszeres vagy a lábak elégtelen izomműködése van, amelyek „izomszivattyúként” támogatják a vér visszatérését a lábakból a szívbe. Az élen a látászavarok ("sötétség a szem előtt"), lüktető fejfájás, szédülés, valamint tudatzavarok és eszméletvesztés állnak. Ennek a vérszegénységnek az eredményeként aktiválódik az autonóm idegrendszer részét képező szimpatikus idegrendszer. Ez viszont tachycardiához vezet, azaz a pulzus gyorsulásához, de hidegrázáshoz és verejtékezéshez is. Ezenkívül a hipotenzióban szenvedők gyakran panaszkodnak fáradtságra, aktivitásvesztésre, fülzajra, hideg kézre és lábra, valamint álmatlanságra. A hipotenzió speciális formája az ortostasis szindróma. A testhelyzet hirtelen megváltozása, pl. ha egy személy lefekszik, majd gyorsan felkel, a vér a lábakra esik, és jelenleg nem áll rendelkezésre az agyi keringéshez.
6. Érbetegségek
6.1. Ateroszklerózis (az artériák megkeményedése)
6.1.1. Meghatározás és jellemzők
Az érelmeszesedés az artéria falát érintő hosszú távú betegség. Az artéria lumenjének fokozatos szűküléséhez vezet, amely szintén teljesen bezáródhat. Ez aztán az artéria által táplált szövetek és szervek rendellenességeihez vezet. Ha az artéria teljesen zárt, és így a tápanyagok, különösen az oxigén hozzáférése teljesen megszakad, az érintett szövetek általában elpusztulnak.
6.1.2. Okoz:
- fokozott koleszterin bevitel
- magas vérnyomás
- a fizikai aktivitás hiánya
- elhízottság
- feszültség
- dohányzó
- cukorbetegség
7. A vénák betegségei
7.1. Visszér (visszér)
A visszér zsák alakú és tekercselt felületes vénák az alsó végtagokon. Minden hatodik felnőttnél vannak ilyenek, gyakrabban nők. Az ok főként genetikai behatások, az előfordulást mechanikai behatások is támogatják (hosszan tartó, túlsúlyos, gyakori terhességek. A vénás szelepelégtelenség fontos szerepet játszik a visszér mechanizmusában. (6.10. Sz. Melléklet).
A visszerek leggyakoribb okai:
- genetikai hajlam
- terhesség
- elhízottság
- hormonális fogamzásgátlók
- forgalmi dugó
- régóta fennálló/mozgásszegény foglalkoztatás
- sérülés
- mélyvénás trombózis
- magas vérnyomás
- a rost, a C-vitamin és a bioflavonoidok (rutin, citrin) hiánya az étrendben
Figyelem!
A dohányzásról való leszokással csökkentheti a stroke kockázatát is. A dohányzás a stroke jelentős kockázati tényezője. Szintén cukorbetegség, szívritmuszavarok, túlsúly és különösen a vérnyomás: minél magasabb vagy, annál nagyobb a kockázat.
9. Megbeszélés
Úgy érzem magam, mint egy álomban, nem értem, mi folyik a testemben. Minden olyan csodálatosan és tökéletesen működik. Nem befolyásolhatjuk és nem segíthetjük a testünket. Nem igazán? De a szív nem tud segíteni, mint egy anya vásárláskor. Meg tudja csinálni egyedül, segítség nélkül, csak szépíteni tudjuk a munkáját. Sült steak helyett igyunk egy friss salátát teljes kiőrlésű kenyérrel. Ahelyett, hogy futnánk a buszon, lelassulunk és élvezzük a friss levegőt. A testünkön lehet segíteni, csak néha nem tudjuk, hogyan. Kivettünk egy cigarettát, befejeztünk egy pohár alkoholt és megpróbáltunk rendszeresen tornázni. Egyszerűen fogalmazva: teszünk valamit az egészségünk érdekében. Ne hagyjuk ezt utólag, mert akkor nem biztos, hogy eljön. De nem azt mondom, hogy úgy élünk, mintha utoljára lett volna. Éljünk úgy, hogy utoljára ne legyen okunk valamire. Próbáljunk meg minden napot örömmel, szeretettel tölteni, és ha csak egy kis egészséget adunk hozzá, az elképesztő lesz. Mert ekkor a betegségek tabuk lesznek számunkra, és a bennünk lévő tökéletes rendszer még tökéletesebb lesz.
10. Következtetés
A statisztikák azt mutatják. a halálesetek akár 30% -át is okozhatja. a férfiak körülbelül 56% -a.
Ez mind tény, tanulmány, statisztika. Számok, százalékok, amelyeken gondolkodunk egy ideig, de végül nem mondanak el semmit. Hallottad, hogy a szomszéd szomszéd már 2 stroke-ot legyőzött, vagy hogy a kedves bolti néninek nyomásproblémái vannak. Igen, ez annyira természetes neked. Nem gondolunk a betegségekre. Még a civilizációs betegség nevet is használjuk rájuk, de ez még mindig nem árul el semmit. Emberek vagyunk, betegek, egészségesek, boldogok, szomorúak. A betegségek szintén súlyosak, kevésbé súlyosak, végzetesek. Az olyan betegségek, mint a szívinfarktus, agyvérzés, angina pectoris vagy visszér, ismertek számunkra, és még ide-oda is használjuk őket a szókincsünkben. Például. cikket olvasunk arról, hogyan lehet megelőzni a szívrohamot, vagy mi segít a visszér ellen. Újságokban, televízióban, rádióban azt hallgatjuk, hogy milyen drogok jók valamire. De a gyógyszerek már gyógyítják a betegségeket, de mit lehet tenni, hogy a betegség ne legyen ismerős számunkra? Mindenki megismétli, azt a szót, amellyel találkozunk, azt hiszem, naponta - MEGELŐZÉS. Próbáljuk ki, gondoljuk át, és válasszunk egy ismerős betegséget vagy a megelőzés hű barátnőjét. Szerintem nem nehéz, mert egy hűséges barát jóval meghaladja az egymillió ismerőst.