székletében

Ausztriai kutatók arról számoltak be, hogy a műanyag részecskéket, az úgynevezett mikroplasztikákat először emberi székletmintákban fedezték fel.

A nyitrai olasz feltalálta, hogyan lehet nem gyúlékony műanyagokat készíteni hulladékhamuból

A felderítők megtisztították Raj. Leginkább műanyagokat gyűjtöttek

A Thaiföld közelében lévő bálnát műanyagok ölték meg, és hasában nyolc kilogramm zsákot találtak

A baktériumok megehetik a műanyagokat

Más szakértők azonban rámutatnak, hogy tanulmányuk túl kicsi és nem túl előrehaladott ahhoz, hogy meggyőző következtetéseket vonhassanak le - írta az AP ügynökség.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem és az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség kutatói az Európából, Oroszországból és Japánból származó nyolc, 33-65 éves ember székletmintáiban találtak mikroműanyagot. A vizsgálat résztvevői egy hétig nyilvántartást tartottak arról, hogy mit ettek, majd átadták a székletmintákat. Műanyag edénybe csomagolt ételt ettek, és műanyag palackokból italt ittak. Legtöbbjük halat vagy tengeri ételeket evett, egyikük sem kizárólag vegetáriánus ételeket fogyasztott.

A kutatók ezt követően megvizsgálták a székletmintákat, és megállapították, hogy ezek kilenc különböző típusú műanyagot tartalmaznak, amelyek némelyike ​​legfeljebb öt milliméter méretű lehet. A DPA ügynökség szerint átlagosan húsz mikroplaszt részecske volt tíz gramm székletben.

Ezek a környezetbe, különösen a vízbe kerülnek, például gumiabroncsok viselésével, az épület törmelékének összetörésével vagy kozmetikai termékekből. A szennyvíztisztító telepek nem tartalmazhatják ezeket a részecskéket. Eddig vízben, állati testekben és táplálékban találtak rájuk, de a különféle vizsgálatok eredményei még nem mutatták ki káros hatásukat az emberi egészségre - emlékeztet az AP.

Egyre többen aggódnak azonban a műanyagok környezetben való mindenütt jelenléte miatt, Robert Habeck német zöldelnök pedig "újabb aggasztó jelnek" nevezte az osztrák tanulmány eredményeit. A német médiában szorgalmazta a műanyagok használatának drasztikus csökkentését. Első lépésként a kozmetikai és higiéniai szükségletek mikroműanyagainak betiltását látja. "Senkinek sem kell mikroplaszt műanyag a fogkrémben" - mondja a politikus.

A szakértőket azonban nem lepte meg ausztriai kollégák eredményei, és tanulmányuk állítólag számos kérdést vet fel. "Kis méretben készül, és határozottan nem reprezentatív" - mondja Martin Wagner, a norvég Tudományos és Műszaki Egyetem biológusa. Rámutat arra, hogy a tanulmányt nem vizsgálták független tudósok, és a szerzők nem jelezték, hogy milyen intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a minták ne szennyeződjenek.

"A legrosszabb esetben az összes talált mikroplaszt a laboratóriumból származik" - mondta Weber. Hozzátette: még akkor is, ha a mikroplasztok a székletben vannak, ez nem jelenti azt, hogy a részecskék bejutottak a testbe. Ellentétben más anyagokkal, amelyeket az emberek étellel fogyasztanak, a mikroplasztikák állítólag túl nagyok ahhoz, hogy sejtjeik felszívódjanak és csak áthaladjanak az emésztőrendszeren.

Az osztrák tanulmány szerzői elismerik, hogy "további vizsgálatokra van szükség a mikroműanyagok emberre gyakorolt ​​lehetséges veszélyeinek meghatározásához".