Az Exodus fáraója

Bevezetés.

A Mózes második könyvében található Biblia leírja, hogy az izraelitákat sokáig elnyomta az egyiptomi rabszolgamunka a Nílus-deltában. Rabszolgává tették őket, mert féltek tőlük, mivel elég sokan voltak. -Félnek attól, hogy a keleti határon háború esetén felkelhetnek ellenük. A rabszolga robot túl nehéz volt, és sokáig tartott. Később megölték újszülötteiket is. Az izraeliták Istenhez kiáltottak a szenvedéstől. Segítséget kértek. -Hallotta ezt, és megjelent a pusztában egy Mózes nevű ember előtt. Elküldte a fáraóhoz, felszabadítását követelve. Azonban az arcába nevetett, és hozzáadta a robotokat. - Ezért Mózes révén Isten rendkívüli csodákat és büntetéseket kezdett el tenni az egyiptomiak ellen. Ő volt az utolsó, aki megölte az összes elsőszülöttet. Egyiptomban nem volt olyan háztartás, ahol ne siratták volna halottaikat. A fáraó fia, akinek utódja volt, szintén meghalt. Büntetés volt az izraeli gyermekek meggyilkolása miatt. Mielőtt Isten ezt megtette, felajánlotta a kiutat. Minden háztartásnak bárányt kellett készítenie vacsorára, és vérével be kellett kennie az ajtókeretet. Aki hallgatta, megkímélték. Sokan nem tették meg, és rosszul végződtek. Ez az utolsó ütés olyan kegyetlen volt, hogy az egyiptomiak szó szerint kiűzték az izraelieket. Elmentek tehát a Nílus-deltáról, elhagyták Egyiptomot, és a Szaúd-Arábiába, a Sínai-hegyre (ma Jebel el Lawz) érkeztek.

története

-Útközben nagy csodát éltek át. Amikor a Vörös-tenger partjára értek, Isten kinyitotta a vizet, és az aszály után átmentek a túloldalra. Közben a fáraó eszébe jutott, és megbánta, hogy elengedte őket. Követte őket a sereggel. -Majd utolérte őket, amikor táboroztak egy most "Nuweib Beach" nevű helyen.

Isten kinyitotta a tengert. -Az izraeliták elhaladtak, de az egyiptomiakat elárasztotta az üldözés. A fáraó nem ment, mert félt látni a nyílt tengert. Csak hadseregét rendelte menni. A mai napig vannak az elsüllyedt hadsereg autói és kerekei. Ilyen kerekeket használtak a 18. dinasztia idején.

Aztán tovább mentek, míg a Sínai-hegyre nem értek. Isten megjelent mindenki előtt. Nagyon erős és hatalmas volt - villám, tűz és trombita hangos kíséretében. Együtt hallották Isten hangját a tetejéről. De nem Istent látták, mert nem jelent meg nekik. Nem akarta, hogy felépítsék a bálványát. A bálványok építése rettenetes utálatosság, amelyet Isten utál. A hang 10 parancsolatról szólt, amelyek kőtáblákra vannak írva, és amelyek ma már jól ismertek.

Sínai-hegy Szaúd-Arábiában (Jebel el Lawz)
- Megégette Isten tüze, amikor megjelent.

A fáraó helye.

Ha megnézzük a bibliai idővonalat, azt találjuk, hogy az izraeliták Egyiptomból való felszabadítása Kr.e. 1426-ban történt, amely a 18. dinasztiába tartozik. Amint az Egyiptom uralkodói listájából kiderül, a 18. dinasztia Kr.e. 1539 és 1292 között volt hatalmon. (Mindig figyelembe kell venni néhány pontatlanságot). -Ez a dinasztia egyes fáraóinak életrajzait kutatva bukkantam rá az Amenhotep_III névre.


Amenhotep III.
-Nem volt hajlandó felszabadítani az izraelitákat a rabszolgaság alól

-Ezt a fáraót leginkább a nagy építőként ismerték. Egyiptom egyik leggazdagabb uralkodója volt. A fővárosi Thébában nőtt fel. Körülbelül 12 éves korában lépett trónra. Feleségül vette Teje-t, aki később Egyiptom történelmének egyik legfontosabb királynője lett. Vele volt egy fia, Amenhotep IV. és 4 lánya: Satamun, Eset, Henuttanet és Nebtah. Teje mellett hatalmas háremje is volt. Utóda Thutmosis V. lett, aki trónra lépése előtt halt meg.

Források:
3. Wikipédia
4. egyiptológia

Achnaton és Thutmosis V.

-V. Thutmosis fáraó volt apja, III. Amenhotep helyett, mert ő volt a legidősebb (lásd ITT). -Hát nem lett belőle, mert Egyiptom utolsó sebében - az elsőszülött sebében - halt meg. A 2Móz 12:29 azt mondja: "Éjfélkor az Úr megölte Egyiptomban az összes elsőszülöttet, a fáraó elsőszülöttjétől, aki a trónján ült, a börtönben lévő börtön elsőszülöttjéig és a vadállatok összes elsőszülöttéig."


Thutmosis V.
-Meghalt az utolsó egyiptomi sebben


Amenhotep IV. - Akhenaten
-Egyiptomi református református

Források:
5. egyiptológia
6. Wikipédia

El-Amarna asztalok.

Kifogások.

Más fáraók.

Mózes abban az időben született, amikor a fáraó meggyilkolta Izrael újszülött fiúit. Sikerült elrejteni a Nílus partján lévő nádasban, belül aszfalttal festett kosárban. A fáraó lánya ott találta, megsajnálta és örökbe fogadta örökbefogadott fiát (2Móz 2: 1-10). A királyi udvarban nőtt fel, de az 1940-es években Midianba (Szaúd-Arábia) kellett menekülnie egy bizonyos esemény miatt (2Móz 2: 11-15; ApCsel 7: 23). -Ott talált egy feleséget, és további 40 év elteltével - amíg ott volt - megjelent neki Isten, és visszaküldte a fáraóhoz azzal a kéréssel, hogy engedje szabadon az izraelitákat. (2_Moj.2,15-22; Sk.7,30).

Egy kosárban a vízbe engedett Mózes üdvösségének leírása a szkeptikusoknak tündérmese - mint a nagy király esetében - akkád Sargon. -Az anya nádkosárba dobta az Eufrátesz folyót. Azonban az őt nevelő kertész megmentette. Ifjúkorában Ur-Zabab kish király pincérévé vált. Aztán megdöntötte és király lett a helyén. Ő építette a világ első nagyvárosát.
-Nem értem, miért kellene pótolni! A szkeptikusoknak nem tetszik, mert ez nem a korai gyermekkor "normális módja" (mármint azzal a kosárral).
De most elmondok neked egy eseményt: "Valamikor volt egy kutya, és 1868-ban elvesztette egy vadászt. Belefutott egy kis lyukba. Amikor a tulajdonos utána ment, felfedezett egy nagy barlangot." - Talán nem kell folytatnom. A szakértők tudják, miről beszélnek. Ez az Altamira-barlang őskori rajzokkal való felfedezésének története. -Mítosznak is tekinthetjük ezt a történetet, ha a vadász nem találkozik E. Piett régésszel, és mindent nem dokumentálnak megfelelően. Néhány történet a városalapításról az egyén életének sajátos személyes élményeihez kapcsolódik. -Túlzott sajátosságuk miatt azonban gyakran kitaláltnak tekintik őket. De menjünk tovább.


Thutmose II.
- Elrendelte a héber újszülöttek megölését

-Hatszepsut (1467-1445) került hatalomra. Ő azonban csak a fiatal III. Thutmoszt vette őrizetbe, aki férje (II. Thutmosz) fia és egy másik felesége volt. Később átvette a fáraó címet és megragadta a hatalmat. Hatszeputot Thutmos III-hoz rendelte. társuralkodói címet, de a kormányról mindenképp maga gondoskodott. Körülbelül 20 évig uralkodott Egyiptomban. -Mint más fáraók esetében, az évek számlálásának is több változata létezik. Felsorolom mindet, hogy az olvasó képet kapjon a kérdés következetlenségéről: 1490-1468; 1479-1458; 1473-1457; 1467-1445. Az alaposabb keresés többet is találna. -Békés Hatsepszut ösztönözte a kereskedelem, a tudomány és a tudás virágzását. Ez megfelel az ApCsel 7,22-ben leírtaknak: "És Mózes megtanulta Egyiptom minden bölcsességét." - Hatsepszut hatása alatt ez teljesen lehetséges volt. Expedíciót szervezett Punt titokzatos földjére, amely valószínűleg Kelet-Afrikában vagy Arábiában terjedt el a Vörös-tenger partján. Az egyiptomiak tömjéneket és parfümöket importáltak onnan. A Dér el-Bahrí halotti templomának falfestményei erről az expedícióról mesélnek.


Hatsepszut
-Örökbe fogadta és felnevelte Mózest


Thutmosis III.
-Uralkodása alatt Mózes Midianba menekült.

Hatsepszut halála után Mózes már viszonylag elidegenedett a királyi udvartól. Csak idő kérdése volt, amikor ez a "külföldi" valamilyen módon nem tetszett a fáraónak. -Midianban tehát túlélte III. Amenhotep uralkodásáig, akinek, mint már említettem, 10 egyiptomi seb nyomására kellett elengednie az izraelitákat a fogságból. Az is furcsa, hogy az amarnai levelezés két részletéből (ahol Abdi-Cheba, Jeruzsálem kormányzója a fáraótól segítséget kér a héberekkel szemben) nem szívesen segít. -Az ok egyértelmű. Milyen Amenhotep III. a kivándorlás körül tapasztaltak biztosan elriasztották ettől.

Mózes midianiták tartózkodása alatt még két király váltotta egymást Egyiptomban. -Ezek voltak: Amenhotep II. és Thutmose IV. -Közösségben kormányoztak - az egyik 34. verzió, a másik 40 év szerint. -Főként Amenhotep II. elég kegyetlen és szókimondó volt. Nem csoda, hogy az izraeli rabszolgák uralmuk alatt nagyon szenvedtek, ami Istent a szükséges megtorlásra késztette.