• Infoservice
  • Blog
  • Események
  • Esetjog
  • Jogszabályok
  • Válogatás a beszélgetésből

Adomány vs. öröklés a családtagok között - Mellette és Ellene

A törvény többféle módon engedélyezi a vagyon újraelosztását az utódok között. A lehetséges módok közötti különbségek miatt készítettünk egy rövid elemzést erről a kérdésről, rámutatva az örökösök közötti ingatlan-újraelosztás egyes módszereinek fő előnyeire és hátrányaira - elvileg két alapvető megoldást kínálnak: (i) a vagyon újraelosztása többek között vivos (az életben) vagy (ii) a property mortis causa újraelosztása (halál esetén). Ezért két magánjogi intézet jogi és gazdasági szempontjaira fogunk összpontosítani, amelyek az adományozás és az öröklés az ingatlan tulajdonjogának átruházása (átruházása) tekintetében.

Polgári Törvénykönyv

Először is, ami minden bizonnyal mindenkit érdekel, összehasonlítjuk ezeket az intézeteket a szempontból költségek, társítva velük.

Adójogi szempontból az adományok és az öröklések megegyeznek - a 3. §. 2 betű törvény a) pontja. 595/2003 Coll. a jövedelemadóról (a továbbiakban: jövedelemadóról szóló törvény) az adományokból vagy örökségekből származó jövedelem nem adóköteles ingatlan, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség vagy annak részei, vagy ingó dolog, jog vagy egyéb vagyoni érték. Ebben az összefüggésben szeretnénk rámutatni a korábbi jogszabályra, a sz. 318/1992. az öröklési adóról, az ajándékozási adóról és az ingatlanátadási adóról, amelyet 2004. január 1-jei hatállyal eltöröltek, de jelenleg időnként vannak tendenciák annak újbóli bevezetésére . Örökléssel vagy adományozás útján történő ingatlanszerzés esetén nem keletkezik adókötelezettség - bizonyos körülmények között akár a következő vagyonátadásról.

A jelenlegi jogi helyzetben A közvetlen sorban vagy az egyik házastárs által örökléssel (egymást követő örökléssel) megszerzett ingatlan értékesítéséből származó jövedelem mentes az adó alól, ha ezen ingatlan megszerzésének napjától kezdve legalább öt év telt el bizonyíthatóan a tulajdonjog vagy társ - a kezes (ek) tulajdonjoga üzleti vagyon elidegenítése vagy elidegenítése, ha az ingatlan bekerült az üzleti vagyonba, kivéve az adózó számára az ingatlan jövőbeni értékesítésére vonatkozó szerződés alapján az üzleti ingatlan megszerzésétől vagy elidegenítésétől számított öt éven belül megkötött szerződés alapján keletkező jövedelmet, még akkor is, ha a a szerződés csak az üzleti eszközökből történő megszerzését vagy elidegenítését követő öt év elteltével jön létre. Az állandó lakóhelynek jelenleg nincs hatása a jövedelemadóra ingatlanátadás esetén (a jövedelemadóról szóló törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja).

Hasonlóképpen, adományozás esetén a b) pont szerinti mentesség hatálya alá nem tartozó ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem a megszerzésének vagy leszerelésének napjától számított öt év elteltével mentesül, ha az ingatlan kereskedelmi ingatlanba került., kivéve a jövedelmet, amely az ingatlan jövőbeni eladására vonatkozó szerződés alapján az annak megszerzését vagy leszerelését követő öt éven belül megkötött szerződés alapján keletkezik, még akkor is, ha az adásvételi szerződést csak annak megszerzését vagy leszerelését követő öt évvel kötik meg (9. § a jövedelemadóról szóló törvény a) pontja).

Az öröklés útján megszerzett ingatlanok esetében a jövedelemadó alóli mentesség feltétele az a tény, hogy (i) ez a közvetlen vonal örököse vagy a házastárs a (ii) legalább 5 év telt el az ingatlan tulajdonjogának megszerzésétől, azaz a kezes halála előtt legalább 5 évig az ingatlan tulajdonosa volt. Az adományokat az ingatlan tulajdonosa köteles felajánlani öt évre, az adományozó tulajdonjogának hossza nem releváns.

Ami az egyéb költségeket illeti, az adományozási szerződés valamivel jobb - az örökléshez képest az adományok kiküszöbölik az örökösödési eljárásokkal kapcsolatos bonyodalmakat (az örökösödési eljárás átadásától az örökösödési vitákig stb.), Ideértve a kapcsolódó költségeket is, mint pl. bírósági díjak a közjegyző díjazása.

Az örökösödési eljárás bírósági díja legfeljebb 3 319 EUR öröklés nélkül (adósságok levonása után) 6,50 EUR, legfeljebb 9 958 EUR öröklés nélkül 16,50 EUR és 9 958 EUR felett az öröklés nettó értékének 0, 2%, legfeljebb 165,50 EUR (a törvény melléklete, a bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartás kivonatának díjáról). Így minél kevesebb kezes távozik (vagy élete során rendezkedik), annál alacsonyabb lesz a bírósági illeték, miközben az öröklés nulla értékével is az örökös 6,50 euró bírósági illetéket köteles fizetni. A bírósági díj mellett számolni kell a közjegyző díjazásával is.

A közjegyző, mint bírósági biztos díjazása az örökösödési eljárásban végrehajtott, befejezett cselekmények esetén ez 13 euró. A bíróság felfüggeszti az eljárást, ha az örökhagyó nem hagyta el az ingatlant. Ha az örökhagyó elhanyagolható értékű vagyont hagyott, a bíróság azt átadhatja annak, aki a temetést szervezte, és leállíthatja az eljárást (a Polgári Perrendtartás 175h. §-ának 1. és 2. bekezdése; hasonlóan a Ptk. 187. és 188. §-a). Polgári törvénykönyv). Ha az örökösödési eljárást azért nem állították le, mert az örökhagyó elhagyta az ingatlant, ill. jelentéktelen értéknél nagyobb vagyontárgy, a közjegyzői díjat kiszámítják az eszközök általános értékének százalékos osztott aránya a vagyon mennyiségétől függően, amelyek csak vagyonból állnak, az adós tartozásainak levonása nélkül. A közjegyzői díj minden körülmények között legalább 23 euró, és hozzá kell adni a készpénzköltség-visszatérítést és az időveszteséget (további részletekért lásd a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 31/1993. Sz. Rendeletét) Coll. A közjegyzői díjakról és kompenzációkról). Az öröklés kapcsán meg kell említeni azt is, hogy a költségek növekedhetnek, ha a kezes úgy dönt, hogy élete során végrendeletet ír és letétbe helyezi a központi közjegyzői nyilvántartásban, amely további díjakkal jár.

Az öröklési eljárásban a közjegyző díjazását és pénzbeli kiadásait az örökséget megszerző örökös fizeti, amelyet nem hosszabbítanak meg; ha több örökös van, ezeket a költségeket az örökösödési részesedésük nettó értékének kölcsönös aránya szerint fizetik. Más esetekben ezeket a költségeket az állam fizeti (OSP 140. § (2) bekezdés; hasonlóan a Ptk. 50. §).

A (leendő) örökösök szempontjából a költségek és az időmegtakarítás szempontjából előnyösebb adományból szerezni vagyont.

Az adományozási szerződés megadásakor ki kell emelni, hogy az adományozás csak az adományozó életében lehetséges, mivel az adományozási szerződés, amely szerint csak az adományozó halála után kell teljesíteni, törvény szerint érvénytelen (628. § A Polgári Törvénykönyv 3. pontja).

A felvásárló (átvevő) szempontjából hátrány az, hogy bizonyos körülmények között az adományozó igényt tarthat ajándék visszaadás, ill. pénzbeli egyenértékűsége - a védjegytörvény 630. §-ának rendelkezései szerint az adományozó követelheti az ajándék visszaszolgáltatását, ha a megajándékozott úgy jelentkezik neki vagy családtagjainak, hogy durván megsérti a jó erkölcsöt. Emiatt előnyösebb, ha a felvásárló szimbolikus vételárral köt adásvételi szerződést az ingatlan elveszésének elkerülése érdekében.

A kategóriát ismerő öröklés jogi szabályozása hasonló örökletes cselekvőképtelenség - a Polgári Törvénykönyv 469. §-ának rendelkezése szerint „Nem az lehet a személy, aki szándékos bűncselekményt követett el a kezes, házastársa, gyermekei vagy szülei ellen, vagy a kezes utolsó akaratának kifejezése ellen méltó eljárás elutasítását követte el. Örökölhet azonban, ha az örökhagyó megbocsátott neki. " Az ajándék visszaszolgáltatásához képest azonban meg kell állapítani, hogy az ajándék visszaküldése az öröklési okokhoz képest szélesebb körben alkalmazza az adományozóhoz történő visszajuttatás okait.

Az adományozónak javasolható, hogy vegye figyelembe és értékelje a maga részéről, hogy egy esetleges adományozás nem teszi-e ki a büntetőeljárás veszélyének a hitelező károsításáért a Btk. 239. §-a alapján. Ebben az összefüggésben a leendő adományozónak és a címzettnek azt is mérlegelnie kell, hogy az adományozási szerződés megkötése nem lesz-e végrehajthatatlan jogi aktus a Ptk. 42a. §-a értelmében.

Az adományozó jogos érdekeinek védelmét illetően, különösen az adományozó által lakott ingatlanok adományozása esetén helyénvaló az adományozási szerződéssel együtt megkötni zálogjog létesítéséről szóló szerződés, amely az adományozó élethosszig tartó élethez való jogát foglalja magában.

Az adomány előnye a befogadó számára mindenekelőtt az, hogy az ajándék visszaadásának lehetősége és az ajándék jogi hatástalansága az adományozó hitelezőinek kivételével a címzett már nem veszíthet - ha öröklésre hagyják, akkor a helyzet többféleképpen módosítható, és a tulajdonos halálig rendelkezhet az ingatlannal - átadja egy másik személynek, vagy meghosszabbítható, az örökösök köre kiterjeszthető, örökölhető, másik örökösre hagyható, stb. Ezen okok miatt lesznek az utódok érdekeltek abban, hogy vagyont szerezzenek a kezes életében. Ebben az összefüggésben az öröklés hátránya, hogy a kezes haláláig tartozások keletkezhetnek az adott kezes számára, ami csökkentheti az örökség értékét.

Az utódok örökségének hagyásának hátránya is kiadatási intézet, amelynek okait szűkebben határozzák meg, mint az ajándék visszaadásának okait. Az öröklés és az ajándék visszaadása veszélyt jelent az utód potenciális vagyoni helyzetére - az öröklés azonban valamivel előnyösebb, mivel a kiadás okait szűkebben határozzák meg, mint a visszatérés okait, amelyek tágabban vannak kitalálva, mint a kiadás. .

Tartalmát tekintve a végrendelet lényegében ugyanazokkal a hatásokkal bír, mint az ajándékozási szerződés - a végrendelet ebben a tekintetben halál esetén adományként írható le. Az örökléssel kapcsolatos költségeket illetően az adományozó életében felajánlott adományozási szerződés ebből a szempontból jobb alternatíva. Ezenkívül a törvény szigorúbb formai feltételeket állapít meg érvényességének. Az adományozás további előnye, amint első pillantásra tűnhet, hogy az adományt a vagyon mennyiségét tekintve nem korlátozza a törvény - végrendelet esetén korlátozza a kategória végrendeletét úgynevezett felejthetetlen örökösök. A Polgári Törvénykönyv 479. §-ának rendelkezése szerint „A kiskorú utódoknak legalább annyit kell kapniuk, mint az örökségüket a törvény szerint, a felnőtt utódoknak pedig legalább örökségük felét a törvény szerint. Ha a végrendelet ellentmond ennek, akkor ebben a szakaszban érvénytelen, ha az említett utódokat nem választották szét. ” Ezek az utódok kifogásolhatják a végrendelet viszonylagos érvénytelenségét, ha azokat az akaratból fakadó vagyonátruházás eredményeként kihagyták más személyeknek.

Mint fentebb említettük, az adomány első látásra nincs korlátozva, azaz. az ingatlan tulajdonosa élete során szabadon rendelkezhet vele, sőt teljes egészében egy gyermeknek adhatja át. Az életen át tartó adományozás azonban továbbra is hatással van az öröklésre. Ezt a tényt az intézeten belül kijavítják az ajándék beszámítása az örökösödési részbe (úgynevezett összevetés) a megajándékozott örökösnek, ami tulajdonképpen csökkenti az örökség részét - ebből következik, hogy az adományozó élete során tett adományt az öröklési eljáráson belül a vagyon újraelosztásakor figyelembe veszik, ezáltal közelebb hozva ezt az intézetet intézetnek. felejthetetlen örökösök.

Az együttműködést a Polgári Törvénykönyv 484. §-ának rendelkezése szabályozza, amely szerint „A bíróság megerősíti az öröklés örökösödési részesedés szerinti megszerzését. A törvény szerinti öröklés esetén az örökös a részébe beleszámítja azt, amelyet örökhagyóként élete során ingyen kapott tőle, kivéve, ha ez szokásos ajándék; rendelkezésben említett örökös esetébenén 473. bek. A 2. cikk szerint figyelembe kell venni azt is, amit az ősök ősei ingyen kaptak. Végrendeletből történő öröklés esetén ezt a beszámítást akkor kell elvégezni, ha az örökhagyó erre utasítást adott, vagy ha másképpen a megajándékozott örökös indokolatlan előnyben részesítése lenne a 479. § rendelkezésében említett örökössel szemben ".