A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Adózási és Adótanácsadási Tanszékén végzett, adótanácsadóként regisztrált a Szlovák Adótanácsadói Kamara nyilvántartásában. Elsősorban a jövedelemadó és a hozzáadottérték-adó területével foglalkozik a kis- és középvállalkozásokra történő alkalmazással.
Üzleti részvény eladása esetén meg kell különböztetni, hogy az üzleti részesedést természetes vagy jogi személy értékesíti-e. Hogyan adózzon az eladásokkal és milyen lehetőségek vannak a mentességre?
Üzleti részvény eladása eladó esetén - jogi személy
Az üzleti részesedés értékesítéséből származó jövedelmet egy jogi személy (a továbbiakban egyszerűen „társaságnak” nevezi) az eredmény vagy az adóalap részét képező jövedelemként számolja el. Üzleti részvény eladásakor lehetőség van adóráfordítás igénylésére, amely az az ár, amelyen a társaság üzleti részesedést szerzett egy másik társaságban. A jövedelem és a kiadás közötti különbséget a teljes adóalapon belül kell megadóztatni a vonatkozó adómérték alkalmazásával (2019-ben 21%).
Abban az esetben, ha egy másik társaság részesedésének eladása veszteséget okozna a jogi személy számára, azaz j. eladná a részesedését a megszerzettnél alacsonyabb összegért, ezt a veszteség nem adóköltség. Az így létrehozott bevétel és kiadás (veszteség) közötti különbség hiteles tétel lesz a jogi személy adóbevallásában.
Vannak azonban olyan kivételek is, amikor egy jogi személy részvényének eladásából származó jövedelem nem szerepel az adóalapban, vagyis nem adózik. A részvényértékesítésből származó jövedelem mentesítéséhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell.
Az üzletrész eladásából származó jövedelem mentessége eladó - jogi személy esetén
A részvények és az üzleti részvények eladásából származó jövedelem mentességének feltétele törvényben szerepel. 595/2003 Coll. A jövedelemadóról szóló módosított törvény (a jövedelemadóról szóló törvény) némileg „nem feltűnő” 2018 elejétől. Ebben a rendelkezésben a 2. cikk d) pontja és a 2. § betűje e) egy harmadik telephely.
Fordításban ez azt jelenti, hogy a 2. § szerinti levél szerint d) a második pont megy csak olyan jogi személy esetében, amelynek székhelye vagy tényleges ügyvezetési helye a Szlovák Köztársaság területén található, míg a 2. § levél e) a harmadik pont a Szlovákiában állandó telephellyel rendelkező jogi személy. Az értékesítésből származó jövedelem mentességére vonatkozó rendelkezés tehát kizárólag jogi személyekre vonatkozik, azaz mint partner vagy részvényes, egy jogi személyt be kell vezetni a kereskedelmi nyilvántartásba.
A mentesség nem vonatkozik az összes jogi személy részesedésének eladására
Mentesség lehetséges korlátolt felelősségű társaság részvényeinek értékesítése, részvénytársaság részvényeinek értékesítése, valamint külföldi betéti társaság vagy más hasonló társaság betéti társaságának jövedelme esetén. Például, ha egy jogi személy eladja szövetkezeti részvényeit, a mentességi rendelkezés nem alkalmazható.
Melyek a jogi személyek esetében a részesedés értékesítéséből származó jövedelem mentesítésének további feltételei?
Az eladó és az eladandó társaság pozícióján kívül a jövedelemadóról szóló törvény a következő feltételeket írja elő:
- a jogi személynek legalább 24 egymást követő hónapig, azaz 2 évig üzleti részesedéssel kell rendelkeznie a társaság jegyzett tőkéjében,
- A 2 éves időszakot 2018. január 1-jétől számítják,
- a részvény összegének legalább 10% -nak kell lennie, amelynek közvetlen részvénynek kell lennie,
- az eladó jogi személynek bizonyos funkciókat és tevékenységeket kell ellátnia Szlovákiában, és vállalja ezeket a funkciókat és tevékenységeket,
- rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges személyzettel és tárgyi felszereléssel,
- jogi személynek kell lennie, amely a kettős könyvviteli rendszerben könyvel, vagy amely a gazdasági eredményt külön pénzügyi kimutatásokban jelenti.
A fentiekből kitűnik, hogy a részesedés első lehetséges mentesített értékesítésére sor kerülhet 2020 januárjától, mégpedig azoknak az adófizetőknek, akiknek 2018 januárjában vagy korábban sikerült üzleti részesedést szerezniük. Fontos az is, hogy a társaság alaptőkéjéhez való hozzájárulás visszafizetésre kerüljön.
A közvetlen részesedés, amelynek legalább 10% -nak kell lennie, azt jelenti, hogy a partner vagy a részvényes birtokolja az ingatlant, és részt vesz a társaság irányításában. Ha egy partnernek vagy részvényesnek van egy bizonyos részvénye egy másik vállalatban, amely később részt vesz egy adott vállalat tulajdonában, amelyben a részvényt eladják, akkor azt mondjuk, hogy részesedése közvetett. Közvetlen részesedés esetén tehát a tulajdonnak "közvetlen" kell lennie, és nem egy másik társaságon keresztül.
Ha a részvényt vagy üzleti részesedést a társaság 2018. január 1-je előtt szerezte meg, akkor a 2 éves időszak csak 2018. január 1-jétől kezdődik, ha a társaságnak egy naptári év adóidőszaka van.
Az eljárás hasonló, ha az értékesítő jogi személynek egy gazdasági évre van adóidőszaka, és így az adóidő kezdete nem január 1-jétől kezdődik. Abban az esetben, ha részvényeket és üzleti részesedést szerez a 2017. december 31. után kezdődő adózási időszakot közvetlenül megelőző adóidőszak végéig, az üzleti részesedés 2 évig tartó birtoklásának időbeli feltételeit csak az adó első napjától kell értékelni. 2017.12.31 után kezdődő időszak Az időszak nem 2018.01.1-től kezdődik, hanem később.
És mit jelent a funkciók, tevékenységek elvégzésének és a kockázatok viselésének feltétele? A lényeg az, hogy a társaságokat nem szabad kizárólag azzal a céllal létrehozni, hogy mentesítsék a részvények eladásából származó jövedelemadót. A vállalatnak "hatékonyan kell működnie", rendelkeznie kell bizonyos technikai felszerelésekkel és személyzettel, ha a társaság által a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységek ezt megkövetelik.
Mi tekinthető a társaság részvénytőkéjében való közvetlen részesedés megszerzésének időpontjának?
Vagyis mióta kezd számolni a 2 éves periódus? Ez a nap lehet:
- a társaság alaptőkéjébe történő pénzbeli hozzájárulás visszafizetésének napja
- a társaság alaptőkéjébe történő nem pénzbeli hozzájárulás visszafizetésének napja,
- a szerződés felmondásának napja, amely a nap
- a részvények bejegyzése a központi letétkezelő vagy a központi letéteményes tagjának nyilvántartásába,
- a részvények bejegyzése a központi letétkezelő vagy a központi letéteményes tagjának nyilvántartásába,
- a betéti társaság és a betéti társaság részvényének átruházásáról szóló írásbeli megállapodás hatékonysága,
- a cégjegyzékbe történő bejegyzés napja, amely a felszámolás nélküli felszámolású részvények vagy a jogutódban levő üzleti részesedés nélkül feloldott társaságok egyesülését, egyesülését vagy szétválását eredményezi.,
- a cégjegyzék székhelyének Szlovákia területére történő áthelyezésének napja.
A határidő azonban nem számít bele, ha csak üzleti részvény jövőbeli átruházásáról vagy opció vásárlásáról, vagy üzleti részvényre vonatkozó elővásárlási jog megszerzéséről kötnek megállapodást.
Amit a társaság alaptőkéjében lévő részvény tulajdonának utolsó napjának tekintenek?
A jövedelemadóról szóló törvény azonban nem határozza meg konkrétan, hogy az időmérés figyelemmel kísérése szempontjából melyik nap tekinthető e részvény tulajdonjogának utolsó napjának, azaz j. nem határozza meg kifejezetten azt a napot megelőző napot, amelyet a felvásárló a jövedelemadóról szóló törvény 13c. cikkének alkalmazásában a megszerzésének napjának tekint. A Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága a következő útmutatást nyújtotta nekünk:
A 3. §. Törvény 1. -a. 431/2002 Coll. a módosított számvitelről (a továbbiakban: „Számviteli törvény”) értelmében a gazdálkodó egység elszámolja és beszámol a számviteli esetekről abban az időszakban, amellyel azok időbeli és lényeges kapcsolatban állnak. Ha ezt az elvet nem lehet betartani, akkor a gazdálkodó egységnek abban az időszakban kell elszámolnia és jelentenie, amelyben a tények megállapításra kerültek. A 3. §. A számviteli törvény 2. §-a alapján a számviteli egység a könyvelésben a számviteli időszakban a 4. § (4) bekezdése szerint halad. (2) A költségeket és bevételeket a gazdálkodó egységnek abban a számviteli időszakban kell elszámolnia, amelyben felmerültek, függetlenül azok kifizetésének, beszedésének vagy egyéb elszámolásának dátumától. A ráfordításokat és a bevételeket a gazdálkodó egység mindig abban az elszámolási időszakban ismeri el, amelyben kifizették vagy beszedték őket.
A 7. §. A számviteli törvény 1. és 2. §-a alapján a számviteli szervezet köteles elszámolni oly módon, hogy a pénzügyi kimutatások valós és valós képet adjanak a számvitel tárgyát képező tényekről és a számviteli gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről.
A pénzügyi kimutatásokban való bemutatás akkor igaz, ha a pénzügyi kimutatások tételeinek tartalma megfelel a valóságnak, és összhangban van a megállapított számviteli elvekkel és számviteli módszerekkel. A pénzügyi kimutatások bemutatása akkor igaz, ha olyan számviteli elveket és számviteli módszereket alkalmaz, amelyek a pénzügyi kimutatások tényeinek valós bemutatásához vezetnek.
A jövedelemadóról szóló törvény 13c. §-a szerint a részvények/üzleti részvények eladásából származó jövedelem (jövedelem) adómentes, azaz j. nem jövedelem, hanem csak az eladásából származó jövedelem (jövedelem) (661. számla - Értékpapírok és üzleti részvények eladásából származó bevételek). Ezért az időmérés feltételének teljesülésének figyelemmel kísérésekor abból kell kiindulni, hogy mikor az adózó a részvények/üzleti érdekeltségek eladásából származó jövedelmet (jövedelmet) számolja el. Ezért ennek a számviteli tranzakciónak a megfelelő nyilvántartásba vétele során be kell tartani a társaság számviteli elveit, és a részvények/üzleti érdekeltségek eladásáról szóló vonatkozó megállapodásból és a megállapodásban rögzített feltételekből kell kiindulni, amelyek meghatározzák azok eladásának idejét. A részvény/üzleti részesedés időtartamának tesztelésének nyomon követését nem kell egyértelműen és folyamatosan összekapcsolni a részvények/üzleti részesedések új tulajdonoshoz történő átírási tevékenységével (pl. Az ingatlan, a vezetési számla változásai stb.), én. j. az új tulajdonosnak történő átadás napját megelőző nap. Ez az adásvételi szerződés konkrét feltételeitől függ. A jövedelemadóról szóló törvény 13c. Cikke szerinti mentesség értékelésének alapja azonban az adott műveletből származó jövedelem (bevétel) helyes elszámolása.
Ha nem lehet a mentességet jogi személyre alkalmazni részesedés értékesítésére?
Kivételes esetekben, például az eladandó társaság felszámolása, csődje és szerkezetátalakítása, valamint az a helyzet, amikor az eladási jogi személy maga is felszámolás alatt áll.
Üzleti részesedés eladásából származó bevétel eladó - természetes személy esetén
Lehet, hogy egy magánszemély üzleti érdekeltséggel rendelkezik, vagy sem. Az egyszerű könyvelés során az üzleti eszközökben szereplő üzleti részesedést a hosszú lejáratú pénzügyi eszközök könyvében és a pénztárnaplóban kell elszámolni. A részvény megszerzésére fordított kiadások csak a részvény eladásának idején vonhatók le adóból, a részvény megvásárlásakor nem. Ha egy természetes személy a kettős könyvviteli rendszerben számol el, akkor az üzleti részvény eladásából származó jövedelmet bevételként számolják el, különösképpen a 661. jövedelemszámlára - Üzleti részesedés értékesítéséből származó bevételek, ami befolyásolja az adóalapot.
Ha egy természetes személy úgy dönt, hogy a részvényt nem veszi fel a kereskedelmi ingatlanba, a részvény eladásából származó jövedelem a 8. § (2) bekezdése alapján jövedelemadó-köteles. 1 levél f) pontja, valamint az egészségbiztosítás 14% -os összegben.
Az üzleti részvény természetes személyekkel történő eladásáról a jövedelemadó üzleti részvény eladásáról című cikkben olvashat.
Az értékesítésből származó bevételt az értékesítő természetes személy csökkentheti egy olyan költséggel, amely bizonyíthatóan felmerült, és amely üzleti részesedés megszerzéséhez kapcsolódik. Ha a kiadások levonása utáni teljes bevétel nem haladja meg az 500 eurót, a részesedés értékesítéséből származó teljes nyereség mentesül. A mentesség azonban alkalmazható a bérleti jövedelemre, az alkalmi tevékenységekből származó jövedelemre, valamint az opciók és értékpapírok átruházásából származó jövedelemre is. A mentesség ezen jövedelmek közül csak az egyikre alkalmazható, és így ha az adózó úgy dönt, hogy a mentességet már alkalmazza pl. ingatlan bérbeadásakor az üzleti részesedés értékesítéséből származó jövedelemre már nem lehet alkalmazni a mentességet.
Ha egy részvény eladása során a bevételek és ráfordítások közötti különbség meghaladja az 500 eurót, és ugyanakkor az adózó mentességet alkalmaz, az adót csak az eurót meghaladó nyereségre (bevételek és ráfordítások különbözetére) kell megfizetni. 500.
Nem szabad megfeledkeznünk az üzleti részesedés eladásából származó nyereség 14% -ának megfelelő egészségügyi hozzájárulásokról sem. Ezeket nem azonnal az adóbevallás benyújtása után fizetik ki, hanem csak az adózó egészségbiztosítója által teljesített éves elszámolás alapján.