mirigy

Részvény

Az agyalapi mirigy vagy az agyalapi mirigy egy endokrin mirigy, és része az emberi endokrin rendszernek. A középagy alatt rejtőzik, és a hipotalamusz kapcsolódik a részéhez, amellyel együttműködik. Az agyalapi mirigy hormonjai befolyásolják a hormonok termelését más mirigyekben. Alapvetően szabályozzák a pajzsmirigy, a nemi szervek vagy a mellékvesék aktivitását. Azonban például egy nagyon fontos növekedési hormon termelődik az agyalapi mirigyben, és más funkciói vannak. Az agyalapi mirigyhez számos egészségügyi probléma társulhat, például hormonális rendellenességek vagy daganatok kialakulása. A mai cikkünkben közelebbről megvizsgáljuk az úgynevezett hipofízis adenomát. Mi a betegség és hogyan nyilvánul meg?

Mi az agyalapi mirigy adenoma?

Az agyalapi mirigy adenoma kifejezés az agyalapi mirigy elülső részének daganata, vagyis az adenohypophysis daganata. Az adenoma megnevezés azt jelzi, hogy a daganat mirigyes hámsejtekből származik. Az ilyen típusú daganatok a legtöbb esetben jóindulatúak, azaz jóindulatúak, és ugyanez igaz az agyalapi mirigy adenoma esetében is. Az agyalapi mirigy adenoma a leggyakoribb rák az agy adott részében, és az összes koponyaűri daganat körülbelül 10-15 százalékát teheti ki. A daganat kialakulásának és kialakulásának pontos okait nem lehet teljesen meghatározni.

Mint minden daganat esetében, az adenoma is rendszerint a DNS genetikai mutációja vagy a genetikai információ hibája miatt kezd kialakulni, ami a sejtek kontrollálhatatlan szaporodásához és a tumor növekedésének megindulásához vezet. Ezt a folyamatot semmilyen különös módon nem lehet befolyásolni, de beszélnek olyan kockázati tényezőkről, amelyek ahhoz vezethetnek, és kiváltóként működhetnek, vagy növelhetik a rák kockázatát. Ebben az esetben szerepet játszhat például a dohányzás, a sugárzás vagy különféle kémiai és rákkeltő anyagok (például az élelmiszerekben), valamint az öröklődés hatása.

Hogyan nyilvánul meg a betegség?

Az agyalapi mirigy adenoma általában nem agresszív daganat. Általában lassan növekvő daganatról van szó, és a vele járó tünetek lassan kezdődnek. Az agyalapi mirigy daganata és specifikus elhelyezkedése miatt a hormonok termelése befolyásolható, leggyakrabban szintjük növelésével. Így a betegség különféle egyidejű tünetei általában ezen hormonok feleslegével függenek össze. Általában az egyén nagyobb valószínűséggel fejfájást, túlzott fáradtságot, izomgyengeséget vagy ízületi fájdalmat érezhet. A prolaktin hormon túltermelése miatt nem anyai nőknél az anyatej termelődése és a menstruációs rendellenességek jelentkeznek, míg a férfiaknál csökken a libido vagy a mell növekedése. A növekedési hormon, a szomatotropin túltermelése az agyalapi mirigy adenoma miatt is előfordulhat.

Ennek eredményeként a gigantizmus kialakul a gyermekeknél és a fiataloknál a növekedés előtti időszakban vagy a felnőtteknél, az úgynevezett akromegália. Gigantizmus esetén a jellegzetes tünetek az extrém magasságnövekedés (az egyén több mint két méteres magasságig nőhet). Az egyénnek nagyobb a feje és hangsúlyos az alsó állkapcsa vagy mély a hangja. Akromegáliában szenvedő felnőtteknél a test végrészeinek túlzott növekedése következik be. Az embereknek nagy a karjuk vagy a lábuk, hangsúlyos a szemhéjuk íve vagy a füle és az ajka. Az agyalapi mirigy adenoma az ACTH hormon, az úgynevezett kortikotropin túltermelését is okozhatja. Ennek az állapotnak az eredményeként kialakulhat az úgynevezett Cushing-kór. Ebben az esetben a páciens megváltozhat a zsíreloszlásban - például megnagyobbíthatja a hasat. Fáradtság, menstruációs rendellenességek vagy bőrelváltozások is vannak.

Érdekelni fogja

Mi a szkleroderma? Tudja meg, hogy Ön a veszélyeztetettebbek közé tartozik-e!

    78 4
  • 2020.07.15

Bronhiális asztma: Melyek az asztma leggyakoribb megnyilvánulásai?

    36 0
  • 2020.06.19

Hogyan kezelik az agyalapi mirigy adenomáját?

Mint fent említettük, az agyalapi mirigy adenoma általában nem agresszív és gyorsan növekvő daganat, és nem rosszindulatú. A betegséghez kapcsolódó szövődmények különösen akkor fordulhatnak elő, ha a daganatot nem távolítják el, és további egészségügyi problémákat okoz. Idővel veseproblémák, szívproblémák vagy látási problémák jelentkezhetnek. Ezért a kezelést nem szabad lebecsülni. Fontos a korai diagnózis. Ezen belül meghatározzák a beteg egyes hormonjainak szintjét. Az agy képalkotó vizsgálata, például mágneses rezonancia képalkotása során lehetőség nyílik az agyalapi mirigy állapotának vizsgálatára, vagy maga a daganat felfedezésére.

Szükség lehet a szemvizsgálatra a látómező veszteségének észleléséhez és a látási depresszió jelzéséhez is. Ugyanis, ha a daganat túl nagy, megnyomhatja a látóidegeket. A kezelés nagyon egyedi. Ez elsősorban a daganat helyétől, méretétől vagy a betegség következtében a páciensnél fellépő sajátos egészségügyi problémáktól függ. Sok esetben a daganat műtéti eltávolítását elsősorban az orrüregen keresztül hajtják végre. A kezelés szintén farmakológiai. Olyan gyógyszerek adhatók be, amelyek például gátolják bizonyos hormonok túltermelését és hatásukat. Sikeres műtét és megfelelő kezelés esetén a gyógyulás prognózisa viszonylag jó.