Válassza ki a dokumentum nyelvét:

  • bg - български
  • es - spanyol
  • cs - čeština
  • da - dansk
  • de - Deutsch
  • et - eesti keel
  • el - ελληνικά
  • hu - angol
  • fr - français
  • ga - Gaeilge
  • hr - horvát
  • it - olasz
  • lv - lett nyelv
  • lt - lietuvių kalba
  • hu - magyar
  • mt - Málta
  • nl - Nederlands
  • pl - polski
  • pt - portugál
  • ro - română
  • sk - szlovák (kiválasztott)
  • sl - szlovák
  • fi - finn
  • sv - svenska

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatai alapján nyújtják be

emelkedő

a 110. cikk (2) bekezdésével összhangban Az eljárási szabályzat 2. pontja

az emelkedő élelmiszerárakról

- tekintettel a mezőgazdaságnak az élelmezésbiztonság stratégiai ágazatának elismeréséről szóló 2011. január 18-i állásfoglalására,

- tekintettel a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről szóló 2010. július 8-i állásfoglalására,

- tekintettel az európai élelmiszerárakról szóló, 2009. február 24-i állásfoglalására,

- tekintettel a közös agrárpolitikáról és a globális élelmezésbiztonságról szóló, 2009. január 13-i állásfoglalására,

- tekintettel az élelmiszerárak emelkedéséről az Európai Unióban és a fejlődő országokban 2008. május 22-i állásfoglalására,

- tekintettel az EK-Szerződés 110. cikkének (2) bekezdésére, Az eljárási szabályzat 2. pontja,

A. mivel az élelmiszer- és nyersanyagárak közelmúltbeli ingadozása komoly aggodalmakat vetett fel az élelmiszer-ellátással kapcsolatban Európában és a világon, és mivel a fejlett és a fejlődő országok lakosságának leginkább kiszolgáltatott rétegei érezték az élelmiszerárak emelkedésének legnagyobb hatását; mivel a magas élelmiszerárak milliói vezetnek az élelmiszer-bizonytalansághoz, súlyosbítják sok olyan ember körülményeit, akik már érezték az élelmiszer-bizonytalanságot, és hosszú távon veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot;

B. mivel a FAO élelmiszer-biztonsági világbizottságának nemrégiben tartott ülésén az EU kiemelte a rendkívüli áringadozás problémáját, és egy új magas szintű szakértői csoportot kértek fel az áringadozások okairól és a kapcsolódó intézkedésekről,

C. mivel az éghajlat és más jelenségek következtében az országok protekcionista politikát folytathatnak, amit Oroszország és Ukrajna a búzaexport nemrégiben betiltott bizonyítéka, amelyek együttesen a világ búzaexportjának mintegy 30% -át teszik ki,

D. mivel a világ élelmiszertermelését számos tényező rendszeresen megzavarhatja, beleértve a kártevők és betegségek hatását, a természeti erőforrások rendelkezésre állását és a természeti katasztrófákat, amint ezt a 2010-es oroszországi elhúzódó aszályok és tűzesetek, valamint a pakisztáni nagyszabású áradások bizonyítják; újabban Ausztráliában;,

E. mivel az éghajlatváltozás növeli a természeti katasztrófák gyakoriságát, destabilizálja az élelmezésbiztonságot,

F. mivel a világ népességének várható 7 milliárdról 9,1 milliárdra történő növekedése 2050-re az élelmiszer-ellátás 70% -os növekedését teszi szükségessé a FAO szerint,

G. mivel az élelmezésbiztonság nem csak az élelmiszer-ellátás rendelkezésre állását jelenti, hanem a FAO szerint az élelemhez való jogot és az egészséges táplálékhoz való hozzáférést is mindenki számára; mivel Európa versenyképesebbé tételével hozzájárulhat a globális élelmezésbiztonsághoz,

H. mivel az élelmezésbiztonság kulcsfontosságú kérdés Európa számára, és koherenciát és koordinációt igényel az uniós szintű ágazati politikai területek között, mint például a KAP, az energiapolitika, a kutatási programok, a fejlesztési és a kereskedelempolitika és a pénzügyi szabályozás;

I. mivel az árutőzsdei jövőbeni modernizációról szóló törvény 2000. évi elfogadását követően, amely megszüntette az árukereskedelem szabályozását az Egyesült Államokban, és az intézményi befektetők belépését az árupiacokra, nőtt az áringadozás az élelmiszer- és a mezőgazdasági piacon;

1. hangsúlyozza, hogy az erős és fenntartható mezőgazdaság az egész EU-ban, valamint a virágzó és fenntartható vidéki környezet, amelyet egy erős KAP biztosít, kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság kezelésében;

2. megerősíti, hogy az EU a legmagasabb szintű mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási normákkal rendelkezik a világon, és nagy hangsúlyt fektet az élelmiszer-biztonságra, az élelmiszer-minőségre és a mezőgazdaság környezeti fenntarthatóságára;

3. ismételten megerősíti, hogy az élelmezésbiztonsághoz való jog alapvető és fontos emberi jog, amelyet akkor fognak biztosítani, ha minden embernek állandó fizikai hozzáférése van gazdaságilag hozzáférhető, megfelelő, egészséges és tápláló ételekhez táplálkozási és élelmiszer-szükségleteik kielégítése érdekében; aktív és egészséges élet;

4. megerősíti, hogy az EU-nak kötelessége élelmiszereket biztosítani polgárainak, és hogy ebben az összefüggésben elengedhetetlen a mezőgazdasági tevékenység fenntartása; Felhívja a figyelmet az EU mezőgazdasági jövedelmeinek csökkenő termelési költségek és áringadozások miatti csökkenésére, amely negatív hatással van a gazdálkodók termelés fenntartására való képességére; Rámutat az európai gazdálkodók költségeire az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, az állatjólét és a munka terén a legmagasabb szintű normák betartása terén; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kompenzálják a gazdálkodókat ezen többletköltségekért és a közforrásoknak a társadalom számára történő biztosításáért;

5. rámutat arra, hogy a fejlődő országokban élő szegény emberek vannak leginkább kitéve az áringadozás és az élelmiszer-válság negatív hatásainak; ezzel összefüggésben felhívja az összes tagállamot, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket a Millenniumi Fejlesztési Cél elérése érdekében. 1 (az éhezők számának felére csökkentése 2015-ig), különösen az ODA mezőgazdaságra fordított részének jelentős növelésével;

6. elismeri, hogy a megfelelő élelmiszerellátás biztosítása az élelmezésbiztonság fontos eleme, de elismeri, hogy az élelmiszerekhez való hozzáférés és azok rendelkezésre állása figyelmet igényel a megfelelő életszínvonal biztosítása érdekében, különösen azok számára, akiknek nincs elegendő gazdasági erőforrásuk, gyakran a gyermekek számára is; idősek, migránsok, menekültek és munkanélküliek;

7. hangsúlyozza, hogy az aszályok és áradások okozta éghajlatváltozás és szélsőséges időjárási események valószínűleg csökkentik a természeti erőforrásokat és a mezőgazdasági termelés hozamait; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a klímaváltozásról szóló jogszabályok betartását a tagállamokban, és mérlegeljen további intézkedéseket az új tesztekhez való alkalmazkodás érdekében; Hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök révén meg kell erősíteniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket a mezőgazdaságban és az erdészetben; Hangsúlyozza, hogy az alkalmazkodási intézkedéseknek a környezeti és gazdasági fenntarthatóság növelésére kell irányulniuk; Sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő kockázatmegelőzési és -kezelési intézkedéseket a természeti katasztrófák mezőgazdasági termelésre gyakorolt ​​negatív hatásainak korlátozása érdekében;

8. megismétli az EU és a fejlődő országok közötti együttműködés szükségességét az éghajlatváltozással kapcsolatban, különös tekintettel a technológiaátadás és a kapacitásépítés szükségességére; Hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek valamennyi vonatkozó uniós politikának részévé kell válnia, beleértve a fejlesztési együttműködést is;

9. úgy véli, hogy a középpontban a kisüzemi és biogazdálkodási rendszerek helyi és regionális fogyasztásra való rugalmasságának előmozdítására és növelésére kell összpontosítani, amelyek a leghatékonyabb és környezetvédelmi szempontból fenntartható földhasználat;

10. elismeri, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint az alapvető mezőgazdasági áruk kereskedelmének liberalizálása számos új kihívás elé állítja a kistermelőket, különösen a fejlődő országokban; Úgy véli, hogy az élelmezésbiztonság garantálása érdekében a nemzetközi kereskedelem területén minden szabálynak és megállapodásnak figyelembe kell vennie a mezőgazdaságra és az élelmiszerekhez való hozzáférésre gyakorolt ​​hatást;

11. hangsúlyozza, hogy a vetőmagoligopolok pusztító hatással vannak a kisgazdaságok fenntarthatóságára, mivel megerősítik korlátozott számú gazdaság függését a vetőmagok és a műtrágyák megvásárlásától;

12. úgy véli, hogy a mezőgazdasági nyersanyagárak emelkedéséhez hozzájáruló tényezőkkel összefüggő és átfogó módon kell foglalkozni; Hangsúlyozza, hogy átfogó politikai válaszra és átfogó stratégiára van szükség a növekvő mezőgazdasági nyersanyagárak kérdésének kezeléséhez, amely magában foglalja a mezőgazdasági termelékenységet, a fenntartható fejlődést, az élelmezésbiztonságot, a kereskedelmet, a technológiai fejlődést és az energiát;

13. úgy véli, hogy a pénzügyi és az agrárpiacok minden eddiginél jobban összekapcsolódnak; Úgy véli, hogy Európa válasza már nem elegendő, és Európának a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel összhangban kell cselekednie az áringadozások és az élelmezésbiztonság kérdésében; ezért sürgősen növelni kell az átláthatóságot és meg kell határozni a minimális küszöbértékeket az e piacokon kereskedésre jogosult piaci szereplők számára;

14. sürgeti a G20 országokat, hogy közösen koordinálják a túlzott áringadozásokkal szembeni megelőző mechanizmusok létrehozását, és működjenek együtt olyan szabályozási intézkedéseken, amelyek kifejezetten az élelmiszer- és mezőgazdasági válság leküzdésére irányulnak, és amelyek nem tagjai a G20-nak;

15. felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az élelmiszer- és mezőgazdasági árupiacok által felvetett aggályokkal a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) és a piaci visszaélésekről szóló irányelv (MAD) közelgő felülvizsgálata során;

16. ebben az összefüggésben támogatja a pénzügyi eszközökre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálatát, amelynek átláthatóbb kereskedelmet és minimális küszöbértékeket kell biztosítania az e piacokon kereskedni engedélyezett szervezetek számára; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi eszközöknek a gazdaságot kell szolgálniuk, és segíteniük kell a mezőgazdasági termelést a válság és az éghajlati jelenségek leküzdésében; a spekulációt ugyanakkor nem veszélyeztethetik az egyébként hatékony gazdaságok;

17. hangsúlyozza, hogy az élelmiszer- és mezőgazdasági árupiacoknak csak azoknak a kereskedőknek kell hozzáférhetőnek lenniük, akik származtatott termékeket használnak az előre nem látható események elleni fedezésre, és hogy azokat kizárólag szakosodott kereskedőkre és közvetítőkre kell korlátozni, akiknek nincsenek kereskedelmi érdekeik az említett piacokon;

18. megjegyzi, hogy az elsődleges mezőgazdasági termékek pénzügyi piaci árindexe még soha nem volt ilyen ingatag; az élelmiszer-alapanyagok ára 2010-ben meredeken emelkedett; az EKB havi közleményének januári száma szerint a búza ára 91% -kal, a kukorica 57% -kal, a szójabab 33% -kal, a cukor 32% -kal emelkedett;

19. hangsúlyozza, hogy ezek az események csak részben olyan alapvető piaci tényezőknek köszönhetők, mint a kínálat és a kereslet, és nagyrészt spekulációk eredményei; megjegyzi, hogy a spekulatív magatartás a legutóbbi áremelkedések akár 50% -áért is felelős; Jóváhagyja az ENSZ élelmezéshez való jogával foglalkozó különleges előadójának következtetéseit az olyan nagy intézményi befektetők szerepéről, mint például a fedezeti alapok, nyugdíjalapok és befektetési bankok, amelyek általában nem foglalkoznak mezőgazdasági piacokkal, a nyersanyagár-indexeknek a származékos termékek mozgása révén történő befolyásolásában piacok;

20. határozottan elítéli a globális árukkal, mezőgazdasági nyersanyagokkal és energiával foglalkozó spekulánsok tevékenységét, amely hozzájárul az élelmiszerárak ingadozásának súlyosbodásához és a globális élelmiszer-válság súlyosbodásához; Hangsúlyozza, hogy nem elfogadható, hogy az éhség mások számára jövedelmező legyen, és megfelelő szabályozásra és hatékony felügyeletre szólít fel nemzeti és nemzetközi szinten annak elkerülése érdekében, hogy a spekuláció veszélyeztesse az élelemhez való jogot;

21. felhívja az EU-t, hogy tegyen konkrét lépéseket a szegénység ellen a kereskedelemre és a fejlesztésre, valamint a közös agrárpolitikára kiterjedő koherens politika elfogadásával a fejlődő országok gazdaságára gyakorolt ​​közvetlen vagy közvetett negatív hatások elkerülése érdekében;

22. hangsúlyozza az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által az árupiacok felügyeletében jelenleg játszott fontos szerepet; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az ESMA képességét arra, hogy hatáskörein belül hatékonyan tudja ellátni feladatait; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az EÉPH-nak nagyobb hatáskörök biztosításának lehetőségét az árupiacokkal való manipuláció és visszaélések megakadályozása érdekében;

23. hangsúlyozza, hogy a jelentős áringadozások nem kezelhetők hatékonyan intervenció vagy stratégiai készletek nélkül; ezért úgy véli, hogy a jövőben meg kell erősíteni a piaci alapú intervenciós eszközök szerepét a KAP-on belül;

24. támogatja a spekuláció leküzdésére irányuló bátrabb európai fellépést, többek között a szabályozók és felügyeletek számára biztosított megbízás révén, amely felhatalmazza őket a spekuláció visszaszorítására; Úgy véli, hogy az árualapú származtatott termékek különböznek más pénzügyi származékos termékektől, és csak olyan kereskedőkkel szabad kereskedniük, akiknek jogos érdekük fűződik a mezőgazdasági termékek kockázatainak védelméhez, valamint más, a tényleges mezőgazdasági termeléshez közvetlenül kapcsolódó személyek kategóriáihoz; Felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az élelmiszer-alapú származékok kereskedelme a lehető legnagyobb mértékben a mezőgazdasági piacokhoz közvetlenül kapcsolódó befektetőkre korlátozódjon;

25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.