Álmatlanság, lat. az álmatlanság olyan alvászavar, amelyet az elalvási nehézségek és maga az alvás jellemez, bár az emberek rendelkeznek a megfelelő alvás feltételeivel.

tünetek

Ez lehet rövid távú állapot (akut álmatlanság), amely több napig vagy hétig tart. Vagy hosszú távú állapot (krónikus álmatlanság), amely egy hónapig vagy tovább tart. Az akut álmatlanságot gyakran stresszes események okozzák, például a családban bekövetkezett halál. A krónikus álmatlanság gyakran másodlagos ok, ezért más egészségügyi vagy mentális problémáról van szó.

Az álmatlanságban szenvedők napközben álmosságot érezhetnek, nehezen tudnak koncentrálni és tanulni, ingerlékenyek lehetnek, szorongást vagy depressziót érezhetnek. Az alvási rendellenességektől szenvedő személyeknél nagyobb a balesetveszély, gyakrabban hiányoznak a munkából, gyakran elégedetlenek a munkájukkal.

Az álmatlanság általános egészségügyi probléma. A felnőttek körülbelül 30% -a tapasztalja az álmatlanság egy vagy több tünetét. Az emberek körülbelül 10% -a rosszul és szorongva érzi magát, körülbelül 6% -uk érzi ezeket a tüneteket legalább egy hónapig, de nem említ semmilyen más, alvási problémákkal kapcsolatos problémát.

Okoz

Az álmatlanság egy másik probléma eredménye vagy tünete lehet. Ebben az esetben másodlagos álmatlanságról beszélünk. A másodlagos álmatlanság okai között a szakértők közé tartozik a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz zavar (PTSD), a fejfájás, a nyugtalan láb szindróma miatti alvászavarok vagy a menopauza tüneteként fellépő hőhullámok. Egyes gyógyszerek, például az asztma és a megfázás elleni gyógyszerek, álmatlanságot is okozhatnak. Az okok ezért különbözőek. Az általánosan használt anyagok, mint a koffein, a dohány és az alkohol, álmatlanságot is okozhatnak.

Kutatások szerint az éjszakai fényforrásoknak való kitettség - például a számítógép képernyője vagy az okostelefon - szintén hozzájárul az álmatlansághoz.

Bizonyos esetekben azonban az álmatlanság nem egy másik probléma mellékhatása. Akkor ez az elsődleges álmatlanság. Az elsődleges álmatlanság okait azonban nem pontosan ismerjük és nem teljesen értjük. Nagy életváltozások, hosszú távú stressz és utazás hozzájárulhat ehhez.

Tünetek

Az álmatlanságban szenvedő emberekre jellemző, hogy problémákat okoz az elalvás vagy az alvás. Hosszú órákig feküdhetnek ágyban alvás nélkül. Vagy csak rövid ideig tudnak aludni, túl korán ébredhetnek, vagy úgy érezhetik, mintha egyáltalán nem aludtak volna éjszaka.

Gyakran előfordul, hogy az emberek néha rosszul alszanak, főleg, ha stresszelnek valamiről. Ha azonban nehézségeik vannak az elalvással, vagy ébredés után egyáltalán nem érzik magukat frissnek, és ez az állapot három hónapnál tovább tart, akkor orvoshoz kell fordulni.

Akkor is orvoshoz kell fordulnia, ha alvási problémái befolyásolják a nappali működés képességét.

Kockázati tényezők

Az idősebb emberek hajlamosabbak az álmatlanságra, mint a fiatalabb generáció. Ha összehasonlítjuk a nőket és a férfiakat, akkor a nők vezetnek. Alvásukat befolyásolhatják a menstruációs ciklus és a menopauza alatti hormonális változások.

Az álmatlanság egyéb kockázati tényezői:

  • nagy stressz,
  • mentális zavarok,
  • éjszakai vagy műszakos munka,
  • távolsági utazás.

Diagnosztika

Az álmatlanság diagnosztizálásakor az orvos több kérdést tesz fel a betegnek. Az alvási szokások érdeklik. Például, hogy a betegnek milyen gyakran vannak alvási problémái, mennyi időbe telik elaludni, milyen gyakran ébred éjszaka, és mit szokott csinálni a beteg lefekvés előtt. Célszerű a betegnek legalább egy vagy két hétig "alvási naplót" írni. Ekkor könnyebben válaszol az orvos kérdéseire. Meg kell jegyeznie, mikor alszik el, mikor ébred fel, mikor kell napközben szundítania.

Ezen értékek és az álmatlanság időzítése alapján az orvos sokszor meghatározhatja az álmatlanság okait. Például, ha az esti alvás nagy problémát jelent az emberek számára, a probléma összefügghet biológiai órájukkal vagy cirkadián ritmusukkal. Éppen ellenkezőleg, a korai ébredés mentális problémákkal jár.

Az orvos előzményeket is rögzít. Megkérdezi a beteg egészségügyi problémáit, az alkalmazott gyógyszereket, a mentális egészséget, a munka- és szabadidős tevékenységeket. Arra is kíváncsi lesz, hogy a páciens stresszes helyzetet vagy eseményt tapasztalt-e a közelmúltban. Az orvos fizikai vizsgálatot is végez, amely például vérvizsgálatokat tartalmaz a pajzsmirigy problémáinak ellenőrzésére. Alvászavarokat is okozhatnak.

Ha kezelőorvosa azt a benyomást kelti, hogy az alvászavar mögött egyéb okok állnak, javasolhat egy éjszakai alvástesztet.

Kezelés

Rövid ideig tartó álmatlanságban szenvedők számára életmódváltás segíthet. Ide tartozik a koffein és más stimulánsok esti fogyasztásának elkerülése, az esti kikelés és a reggeli ágyazás körülbelül ugyanabban az időben, a nehéz étkezés elkerülése, a testmozgás és az erős fény közvetlenül lefekvés előtt.

Krónikus álmatlanságban szenvedőknél a kognitív-viselkedési terápiának nevezett terápiás típus segíthet. Ez kiküszöböli az álmatlansággal járó szorongást, vagyis azt a félelmet, hogy nem tud elaludni. Kutatások kimutatták, hogy a kognitív viselkedésterápia hatása sokkal hosszabb ideig tart, mint az altatók esetén.

Ha azonban az álmatlanság enyhítésére más módszerek nem működnek, orvosa javasolhatja a vényköteles gyógyszereket. A gyógyszereket azonban csak néhány hétig lehet bevenni.

Az alvó gyógyszereknek mellékhatásai lehetnek. A betegek piszkosnak érezhetik magukat, akár "aludhatnak" járás közben vagy a volán mögött.

A páciensnek orvoshoz kell fordulnia a vény nélkül kapható antihisztaminok alkalmazásával kapcsolatban. Ezek a gyógyszerek nem hatékonyak az álmatlanság kezelésében, ugyanakkor hosszú távú hatást fejthetnek ki, ezért az ember másnap álmosnak érzi magát.

A melatonin szintén nem bizonyítottan hatékony gyógyszer krónikus álmatlanság esetén. Csak bizonyos alvási problémák esetén segíthet, például zónás betegségekben.