tudósok

Az elmúlt 50 évben nem volt olyan tudós, aki kipróbálta volna az oltásokat, de idén elszakadt a táskájuk. Miért?

Zsinórban negyedik hónapja tudományos verseny folyik a világon. A vezető kutatóintézetek versenyeznek egymással, hogy kiderítsék, melyik készül hamarosan hatékony koronavírus-vakcinával. Egyes tudósok még ezen vakcinák első mintáit is magukon tesztelik! Ez azonban nem túl kockázatos és, hogy úgy mondjam, elavult, archaikus?

Két héttel ezelőtt egy ismert immunológus, Martin Bachmann professzor, aki a Berni Egyetem laboratóriumaiban vezeti az oltás kutatását és fejlesztését, elismerte ezeket a kísérleteket. "Már kipróbáltam a vakcinánkat, és amint láthatja, élek és jól vagyok" - mondta újságíróknak. Bachmann szerint az önvizsgálat "normális gyakorlat", és ha a kutató nem 100% -ban biztos az oltásában, akkor "egyáltalán nem szabad tesztelni".

Néhány nappal korábban Alexander Ginzburg professzor, a moszkvai Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóközpont igazgatója hasonló nyilatkozatot tett az orosz médiában: "Több kutató oltotta be oltóanyagunkkal elsőként, hogy teszteljék magukat."

Körülbelül ugyanebben az időben a Cambridge-i székhelyű amerikai Moderna biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy megkezdte saját koronavírus elleni vakcinájának tesztelését önkénteseken. Hasonló anyag fejlesztésének végét Winfried Stocker, az Euroimmun laboratóriumi diagnosztika területén működő német vállalat vezetője is bejelentette. Stocker állítólag már a szokásos módon is tesztelte magán az oltást.

A COVID-19 vakcina híre Kínából és Japánból egyaránt érkezett. Egyelőre nem tudni, hogy maguk a tengerimalacok voltak-e a kísérleti tengerimalacok.

Korábban nem volt ritka, hogy a halálos baktériumok és vírusok "vadászai" először magukon tesztelték őket. Az első fertőzések elleni oltások feltalálói ugyanezt tették. A túlnyomórészt gyermekkori megbetegedések ellen védelmet nyújtó anyagok esetében nem haboztak először tesztelni őket saját gyermekeiken. De ma…?

Helyezze az életet a tudomány oltárára

Nem olyan régen a Pravda az eperjesi orvosról és Ján Adam Rayman gyógyszerészről írt. 300 évvel ezelőtt Európában elsőként kezdte meg a védőoltást a himlő ellen, amely akkor a csecsemőhalandóság leggyakoribb oka volt. Rayman első kísérletet tett 2,5 éves kislányára. Az akkori körülmények között ez azt jelentette, hogy az orvos nemcsak a nevével, hanem különösen a gyermek egészségével és életével játszott.

Csaknem 200 évvel később az amerikai hadsereg Kubába küldte Walter Reed őrnagyot, a vizsgálóbizottság vezetőjét. Feladata az volt, hogy kiderítse az ottani amerikai katonákat sújtó titokzatos láz okait. Sokan meghaltak tőle. Mi van, ha a rendíthetetlen szúnyogok raja a hibás?

Reed úgy döntött, hogy beadja a szúnyogkivonatot a véráramba, de a bizottság más tagjai megakadályozták ebben, és felajánlotta a kísérletet. James Caroll bakteriológus a kivonat alkalmazása után rosszul lett, de fokozatosan felépült, Jesse Lazear orvos engedett a fertőzésnek. Így 1900 szeptemberében először észlelték és izolálták a sárgaláz vírust, a történelem első emberi vírusát. Később más kutatók hatékony oltást fejlesztettek ki ellene.

Paul Kruift amerikai mikrobiológus, a bestseller Mikrobiális vadászok szerzője azt írta, hogy paradox módon a legetikusabb közülük Reed volt, bár emberen végzett kísérleteket. "Ha meg akarja menteni az emberiséget, meg kell ölnie az embereket" - volt hitvallása. A sárgaláz abban az időben az egyik legjobban féltett fertőző betegség volt, jelenleg csak a világ távoli egzotikus zugaiban fordul elő.

Az 1930-as években Rudolf Stefan Weigl lengyel biológus lett az első hatékony tífusz vakcina feltalálója, amelynek járványai a legpusztítóbbak voltak. Weigl sokáig ellenezte az emberi kísérleteket, de amikor egyik laboratóriumi technikusa beadta az oltást a feleségének, és az nem betegedett meg, Weigl be nem oltott anyagként beoltotta magát.

Negyedszázaddal később már két gyermekbénulás elleni oltás volt a világon. Albert Sabin és Jonas Salk amerikai feltalálók köztudottan először magukon és munkatársaikon próbálták ki őket. Sabin csak akkor oltotta be a lányait.

Ez csak néhány példa a kísérleti orvoslás és virológia gazdag történetéből. Az elmúlt fél évszázadban azonban nem fordultak elő vagy nem ismertek olyan esetek, amikor a kísérletezők maguk tesztelték az új oltásokat. Csak most, a COVID-19 járvány idején szakadt el a táskájuk. Az mit jelent?

Villámgyorsan biztonságos oltásig?

Bár úgy tűnik, hogy egy ilyen "áldozat" tudós ma is megérdemli a társadalmi elismerést, Fedor Čiampor vezető virológus a Szlovák Tudós Társaságból nem ért egyet és nem tartja normálisnak, a tudomány már nem támaszkodik valami hasonlóra. Emlékeztetett arra is, hogy az oltástesztelési követelmények radikálisan megváltoztak Louis Pasteur napja óta: "Ez egy nagyon költséges folyamat, mert nemcsak a végterméket tesztelik, hanem mindent, amit a jövőbeli oltóanyag tartalmaz."

"Először az anyagot laboratóriumi állatokon tesztelik, és csak az oltás biztonságának bizonyítása után követik az emberi önkéntesek" - mondta Čiampor professzor. "Kiválasztásuk szintén nehéz, mivel a tesztelt vakcinával kapcsolatban nem lehetnek antitestek, és nem származhatnak onnan, ahol a betegség előfordult. Ezenkívül statisztikailag jelentős számú ilyen önkéntesre van szükség. ”Tegyük hozzá, hogy általában több száz olyan ember van, akit szilárd jutalomért tesztelnek.

Tehát mi vezethette annyi tudományos menedzsert arra, hogy azt állítsák, hogy kutatóintézeteikben vakcina van, és hogy maguk is tesztelték?

A verseny május elején fokozódott, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Operation Light Speed ​​kódnevű projektet, amely akár nyolc hónappal csökkentette az oltások fejlesztését. "Remélem, hogy az év végéig megvan a vakcina" - mondta Trump. Több tucat kutatóintézet, valamint tudományos és műszaki társaság kezdett hamarosan híreket kapni az új vakcina kifejlesztésének befejezéséről.

Az új vakcina magának a kísérletezőnek a tesztelésével jeleznie kell-e a klinikai vizsgálatokban való teszteléshez szükséges idő csökkenését? És később a gyártására is? "Ez abszolút ostobaság" - kommentálja Čiampor. "Lehet, hogy nem tudnak másként közvetíteni, de nem fogják meggyőzni az ésszerű embereket" - hangsúlyozza.

A legtöbb szakértő szerint a koronavírus elleni vakcina klinikai vizsgálata 12-18 hónapot vesz igénybe. A megfelelő teszteléshez szükséges idő lerövidítése a biztonság és a malomhoz vezető víz rovására vezethet számos vakcina-ellenfél számára, akik már mobilizálódnak. De mit lehet tenni, ha egy ilyen vakcina is óriási üzlet?