kell

A gyermekek már iskoláztatásuk idején képesnek kell lenniük felelősségvállalásra kötelességeikért, szabadidejükért és igényeikért. Csak így tanulják meg felismerni, hogy miben jó, hol vannak a gyengeségeik és mit nem tanultak meg, mert nem élvezték.

A gyerekek nem felelősségtudattal születnek. Az élet első évében a csecsemő pont az ellenkezőjét tanulja meg - másoktól való függést. Megtanul bízni az anyjában és elfogadni a szeretetét vagy vigasztalását. Élete szó szerint mások kezében van, és mások segítsége nélkül nem fog túlélni. Akkor is megtudja, hogy ha akar valamit, felelősséget kell vállalnia a helyzetben betöltött szerepéért. Ahogy a gyermek növekszik, szülei megtanítják nevelésében bizonyos határok kitűzésére. A szülőknek segíteniük kell a gyerekeket, hogy fokozatosan megértsék, hogyan kell felelősséget vállalniuk saját problémáikért a határok megszerzése során.

Miért kell a gyerekeknek felelősséget vállalniuk?

Érzelmek

A pszichológusok azt tanácsolják, hogy a gyermekeknek meg kell érteniük, hogy elsősorban karakterükért kell felelősséget vállalniuk. Ezen belül tisztában kell lenniük és fokozatosan irányítaniuk kell érzelmeiket. Meg kell tanulniuk nyíltan beszélni róluk, és szüleikkel közösen megoldási problémákat keresni. Az egyik alapvető szülői feladat az, hogy fejlessze a gyermekekben a negatív érzelmek felismerésének képességét és megtanuljon megbirkózni velük. A gyermekeknek fel kell ismerniük, hogy minden érzés fontos, nem zárva ki a rosszakat. Ezenkívül nem kerülhetők el, egyszerűen az élet részei, még a legboldogabbak is. Mivel a boldog élet pontosan azon a képességen múlik, hogy megtanulják, hogyan kell kezelni az életben átélt negatívumokat és nehéz helyzeteket. A szülőknek ebben a tekintetben példaképnek kell lenniük a gyermekek számára is. Amikor a gyerekek azt látják, hogy nehéz helyzetekkel küzdenek össze kusza helyzetekkel és negatív érzelmekkel, megtanulják ugyanezt tenni. Az érzések kifejezésével és megnevezésével fejlesztik az érzelmi intelligenciát és megkönnyítik a kommunikációt.

Hozzáállás

Szükséges továbbá, hogy a gyerekek tisztában legyenek a hozzáállásukért való felelősséggel. Az attitűdök olyan vélemények és attitűdök, amelyeket kifejezünk másokkal és a problémákkal szemben. Például lehet valamilyen véleménye arról, hogyan kell élni az életét. Egy önző ember hozzáállása: "Mindent meg kell szereznem, amit akarok." Érettebb ember hozzáállása: "Valószínűleg megkapom azt, amin keményen dolgozom az életben." H. Cloud és J. Townsend klinikai pszichológusok azt mondják, hogy a gyermekek képesek legyenek állást foglalni a következő tényekről:

  • magának,
  • erősségeihez és gyengeségeihez, valamint azokhoz a dolgokhoz, amelyeket a gyerek szeret és nem szeret,
  • barátoknak,
  • a tanuláshoz és a kötelességekhez,
  • hobbikhoz,
  • dolgozni,
  • erkölcsi kérdésekben (szex, drogok, kortárscsoportok stb.).

A szülők segítségével a gyerekeknek fel kell ismerniük, hogy saját maguknak kell kialakítaniuk hozzáállásukat és véleményüket, és eltérhetnek mások hozzáállásától. Tisztában kell lenniük hozzáállásuk következményeivel és felelősséget kell vállalniuk értük.

Viselkedés

A gyerekek megtanulják, hogyan kell magányosan és nyilvánosan viselkedni szeretet, tanulás, modellezés és tapasztalat útján. Ők is felelősek a viselkedésért. Az érzések és a viselkedés között közvetlen kapcsolat van. Gyakran impulzívan viselkednek. A gyermek még nem tudja, hogy gondolkodnia kellene ezen, mielőtt bármit is tenne. Ha meg akarja tanítani gyermekeit arra, hogy gondolkodjanak el viselkedésükön, hozzon létre egy olyan környezetet, amelyben elszenvedik a nem megfelelő viselkedés következményeit. Értékeléssel, utasításokkal és tapasztalatokkal segíthet gyermekének felismerni viselkedésének következményeit. Használhatja az értékelést azzal, hogy tudatja a gyerekekkel, hogy érzéseik valóságosak és teljesek, még akkor is, ha esetleg nem megfelelőek. Az utasítások segítségével elmagyarázhatja nekik, hogy nem indokolt harag vagy vágy alapján reagálni. Tanácsolja nekik, hogyan kell megbirkózni az érzéseikkel. Például beszélhetnek róluk, vagy valami másra irányíthatják a vágyukat. A gyermek következményeinek levonásával tudatában van az élménynek, ha továbbra is helytelenül viselkednek. Dicsérjétek őket, ha felelősséget vállalnak viselkedésükért.

Házi feladat, mint a felelősségvállalás módja

A házi segítségnyújtás az egyik legjobb módszer arra, hogy egy gyermeket már kiskorától számon kérjen. A gyermek családtagként elvégzendő feladatai révén zökkenőmentesen mozog gyermekkorától felnőttkorig. Bár a kisgyermekeknek nem kell felkészülniük az iskolára, óvodás korukban is meg kell ismerkedniük a házimunkával. A munkához való viszony nemcsak az iskolai feladatokhoz való hozzáállás kialakítása szempontjából fontos, hanem a jövőbeni foglalkoztatás szempontjából is. A házi feladatok elsősorban azért alkalmasak a gyermek számára, mert tapasztalatokat szerez a nap szervezésével kapcsolatban, megtanul időt osztani. Megtanulják legyőzni önmagukat is. Még ha csak nem is akarja, meg kell tennie. Hozzájárul a nem kellemes, de mégis elvégzendő dolgokhoz is. Ha az egész család részt vesz a házimunkában, a gyermek megtanul csapatban dolgozni. Az egyes családtagok együttműködése hozzájárul annak stabilitásához.

Ne tegyél meg mindent a gyerekekért

A pszichológusok azt javasolják, hogy a szülők ne ugorjanak el a gyermekeik körül, amikor úgy gondolják. Főleg azzal tanítod meg őket a felelősségre, hogy nem csinálsz helyettük dolgokat. Mindig hagyja, hogy a gyermek azt tegye, amiben vállalta. A gyermek érettebbnek érzi magát ily módon, és ha kitartóan nem tesz érte dolgokat, akkor fokozatosan megszokja, mi a szerepe és miben felelős.

Légy következetes

Kérd meg a háztartás minden tagját, hogy viselkedjen felelősen. A gyermekek nagyon gyorsan megtudják, hogyan működik a rendszer a családban, nagyon jól látják, mit csinálnak a család többi tagjai, és utánozzák őket. Nagyszerű, hogy a szemed előtt olyan minták vannak, amelyek pozitívan motiválják őket.

Ne légy aprólékos

Természetes, hogy egy ötéves gyerek nem úgy rakja az ágyat, ahogy te. De ez nem azt jelenti, hogy rosszul tette. Dicsérjétek teljesítményéért és tanítsatok még egy készségre. Mutasd meg neki, hogyan tehetne még jobban. Idővel megtanulják pontosan úgy csinálni, mint te.

Hozzon létre egy normál módot

Készítsen egy listát azokról a felelősségekről, amelyekkel gyermekének eleget kell tennie például egy mese megtekintése előtt. Néhány rendszeres ismétlés után már nem kell emlékeztetnie gyermekét felelősségére. Ez automatikusan megteszi őket. Írja le a gyermek felelősségét például egy rajzra, és tegye jól látható helyre. Meg tudja jelölni rajta az elvégzett feladatokat. Örülni fog annak, hogy mennyi mindent végzett, és te fogod tudni, hogy minden úgy működik-e, ahogy kellene.