Genológia - az irodalomelméletben az irodalomtípusok és műfajok kérdésével foglalkozó tudomány.

anekdota

Az irodalom költészetre, eposzra és drámára való felosztását az ie 4. században vezették be. l. ókori görög filozófus ARISTOTELEK, aki az ókori görög irodalom ismerete alapján tette meg a fenti felosztást. A munka során először mutatta be a fenti felosztást KÖLTŐ.

Arisztotelész (Kr. E. 384 - Kr. E. 322) ókori görög filozófus, enciklopédikus tudós, a logika és más tudományágak - pszichológia, állattan, meteorológia - alapítója.

Irodalmi fajta - olyan jellemzők összessége, amelyek elengedhetetlenek és közösek az irodalmi művek egy bizonyos csoportjában.

Az irodalomban három irodalmi típust különböztet meg: LÍRIKA, EPIKA és DRÁMA.

A görög epikos szóból - történet, elbeszélés, eposzból - szó, elbeszélés.

A legelterjedtebb irodalmi fajok.

A történetmesélés uralja.

Van verse és prózai formája.

A szerzőt általában narrátor képviseli.

Különféle eseményeket rögzít.

Az események sorozata epikus történet.

A karakterek fontos szerepet játszanak.

Három eposztípust különböztetünk meg: nagyszerű (eposz, regény)

közepes (novella, humor, novella)

rövid (kicsi - mítosz, mesék, mese, legenda, legenda, poén)

AZ EPIKA JELLEMZŐI: objektivitás - pártatlanság, objektivitás, pártatlanság, szubjektivitás - történetmesélés, narrativitás - mesemondás, köznyelv, múlt idő, dinamikus motívumok, párbeszéd, történetmesélés.

Anekdota rövid epikus képződmény. Valami valós vagy képzeletbeli esemény történetét rögzíti egy híres ember életéből.

Az anekdotának mindig váratlan következtetése van humoros hangnemben.

Az anekdota legfontosabb jellemzői: rövid hatótávolság, pont és ész.

Az anekdoták a középkorban keletkeztek, később pl. században.

Az anekdoták lehetnek mesterségesek és népi jellegűek. A különbség köztük elsősorban abban rejlik, hogy a mesterségeseknek ismert szerzője van, míg a népnek ismeretlen szerzője van, és főleg szájról szájra terjednek.

Az anekdotákat néha nehéz megkülönböztetni az aforizmától és az esztől.

Rövid nyilatkozat, amely vicces ötletet tartalmaz.

Az aforizmus tartalmazza az élethez való hozzáállás, vélemény, hozzáállás, javaslat kifejezését.

Nem kell egy fontos személyiséget érintenie.

Az aforizmus gyakran csak egy mondatból áll, de hosszabbak is lehetnek.

Mi a zaucho? A kéz vége, amely az egész kéz mozgásától függ. És mi a simogatás? Egy kéz vége, amelynek mozgása a szívtől függ.

Minden tengernek partnak kell lennie. Még a bánat tengere is.

A vicc vagy poén egy novella, amelynek teljesen váratlan és nagyon vicces pontja van.

A szerző ismeretlen, szájról szájra terjed.

A viccek a legrégebbi formációk közé tartoznak.

Az igazgató megkérdezi új sofőrjét:
- a neved?
- Milánó, igazgató úr.
- Az alkalmazottakat nem keresztneveken hívom. Vezetéknév?
- édesem.
- Tehát mehetünk, Milánó!

Mindig a pénztárcámban hordom a feleségem és a gyermekeim fényképét.
Eszembe juttatja, miért nincs pénz!

Anekdota - példák:

Fegyveres fegyverkovács üldözte a menekültet. Szókratész házához közeledve már messziről kiabálta az ajtaja előtt álló Szókratészt:
- Kapd el!
De Szókratész nem mozdult, az üldözötteknek pedig sikerült elmenekülniük. A páncélos megdorgálta Szókratészt:
- Miért nem fogtad el a gyilkost?
- A gyilkos? Ki a gyilkos?
- Micsoda kérdés! Gyilkos az az ember, aki öl.
- Hentes, igaz?
- Hülyeség! Olyan ember, aki megöl más embereket.
- Nos, katona.
- Borzalom! Arra gondolok, aki teljes békében kioltja mások életét.
- Értem, úgy érted: macska.
- A fenébe is! Gondolj egy kicsit és értsd meg: Ki öl meg másokat a saját házukban!
- Mint ez! Végül megértem, orvosra gondolsz!

Hans Christian Andersen

Hans Christian Andersen arról volt híres, hogy nem aggódott az öltözködés miatt. Egyszer az egyik ismerőse megállította és így szólt hozzá:
- Ami a fejeden van, az egy kalap?
Andersen kiadós mosollyal válaszolt:
- És ami a kalapod alatt van, az a fejed?

Lajos XIV

Lajos XIV király úgy döntött, hogy megvizsgálja a párizsi városi börtönt. Ő és kísérete belépett egy cellába, és megkérdezték az első foglyot:
- Miért börtönbe zárták?
- Hamisan vádoltak meg, királyi fenség!
- És te? - kérdezte a másik foglyot.
- A bírák igazságtalansága miatt vagyok itt - hangzott a válasz.
A harmadik fogoly, bár nem kapott választ, sietett kijelenteni:
- Engem a börtönbe dobtak, mert az a bíró, aki megpróbált engem megvesztegetni az ellenségeimtől.
A király a homlokát ráncolta, és undorodva el akart menni. De mielőtt elment, a falhoz támaszkodva az utolsó foglyhoz fordult:
- És miért vagy itt?
- Tolvaj vagyok, nagyságos uram. Ide tettek, mert elloptam.
- Ezt az embert azonnal elengedik! - parancsolta a király segédjének, hozzátéve: - Hogy ezt a három ártatlant ne tönkretegye.

Ernest Hemingway

A Nobel-díjas barát, Ernest Hemingway amerikai író barátja, aki ismerte ennek az írónak a nyugtalan, mindig kóbor természetét, egyszer levelet intézett hozzá: "Ernest Hemigway íróhoz Isten tudja, hová."

A levél, bár így címezték, elfogyott az írónőnél. Néhány nappal később egy barátja táviratot kapott Hemigway-től: "Isten tudta. Ernest. "

Ismétlés:

1. Magyarázza el az eposz legfontosabb jellemzőit!.
2. Sorolja fel az anekdota főszereplőit!.
3. Mondja el az anekdota, az aforizmus és az esze közötti különbséget.