Felkészítő: RNDr. Jaroslav Perniš

árpádok

A nápolyi Anjou-dinasztia, nevét a nyugat-franciaországi Anjou megyéből kapta, nem sokáig volt aktív a történelmi színtéren - 1227 óta, amikor napvilágot látott. alapító I. Károly., 1435-ig, amelyben II. János gyermektelen nápolyi királyné, utódai ötödik generációjától meghalt. De erre a történelmileg viszonylag rövid időszakra jelentős hatást tudott gyakorolni Európa történelmére, és tintaként terjedt az öreg kontinens térképén Franciaországtól az Apennineken és a Balkánon át Görögország déli régióihoz, Magyarországig, Lengyelország, de Jeruzsálem és Konstantinápoly is. A dinasztia alapítója I. Károly nápolyi és szicíliai király (1227 - 1285) volt, VIII. Lajos francia király tizedik fia. a Kapetov-dinasztiából. A család valódi népességbővülését fiának és utódjának, II. Károlynak köszönhette. nevű Chromý (1254 - 1309), aki összesen tizennégy gyermeket szült feleségével, Mária Uhorskával, az Arpád-dinasztiából, akik közül kilenc fia volt. Közülük négyen külön családi vonalat hoznak létre - magyar Karol Martel, nápolyi Róbert, Filip Tarentská és Ján dráčská.

1. ábra: I. Károly, az Anjou-dinasztia alapítójának szobra a római Pallazzo deiConservatoriban

2. ábra: A Kapetov-dinasztia francia királyainak címere - kék pajzs arany liliomvirágokkal tűzdelve

3. ábra: Az arany liliomvirágokkal tűzdelt kék pajzsot az uralkodó uralkodónak tartották fenn. A család idősebb és egyéb tagjainak megkülönböztetésére a címerre egy további jelet, az úgynevezett brisure-t (fr. Brisure) tettek. I. Károly, az Anjou-dinasztia alapítója esetében ez egy piros tornagallér volt (lambel).

4. ábra: Amikor I. Anjou Károly megvásárlásával megszerezte Jeruzsálem királya címet, ez a címerében is megmutatkozott. Hasított pajzsot kezdett használni, amelynek ezüst részében arany görög gyöngy keresztet helyeztek el, négy arany görög egyszerű kereszt kíséretében. .

Az Árpádok örökségéért folytatott küzdelem, amelybe az anjouák nagyon aktívan léptek be, két szakaszban zajlott. Az elsőt e dinasztia magyar királyainak váratlan halála határolta - Ladislava IV. († 1290) a András III. († 1301), aki ellen Ladislav nővére, Maria, II. Károly nápolyi király felesége beszélt a Szent István koronával szembeni követeléseivel. Króm. A második fázist már a malac után, vagyis az Árpád hercegnőkkel kötött házasság révén az idegen vérdinasztiák tagjainak küzdelme jellemezte az Árpádokkal kapcsolatban. Három dinasztia kezdte meg a harcot Magyarországért - Anjou, Přemyslids a Wittelsbachovci. Az Anjou család, amelyet Karol Róbert képvisel, győztesen került ki.

A főbb események áttekintése:

Ladislav IV. Magyar király meggyilkolása. Kumánskeho 1290. július 10

Ladislav IV. az Árpádok egyenes vonala karddal halt meg, mivel nem hagyott utódokat. Felesége Isabella Anjou hercegnő, II. Károly nápolyi király nővére volt. Króm. A törvényes örökös hiánya okozta az utódlási harcot Magyarországon.

5. ábra: Ladislav magyar király meggyilkolása IV. a kumáni táborban (megvilágítás a Képkrónikából)

András megválasztása és megkoronázása III. 1290. július 23-án Belgrádban

András III (1265 - 1301) volt az Árpádok utolsó férfi leszármazottja. Ugyanakkor a dinasztia egyik mellékágából származott - apja, Stefan II. András magyar király temetéseként született. Olaszországban, ahol édesanyja menedéket keresett özvegyének után. Genealógiai szempontból András III. András unokája, míg LadislavIV. ő volt az unokája.

6. ábra: András III. velencei (miniatűr a turki János krónikájából)

A római király 1290. augusztus 31-én Erfurtban halott birodalmi hűségnek nyilvánította Magyarországot

I. Rudolf Habsburg római király holt császári hűségnek nyilvánította Magyarországot. Ezt követően, annak érdekében, hogy dicsőségre és méltóságra emelje saját leszármazottait, és figyelembe véve, hogy Ladislav IV. a magyar trón üresen maradt, fiának, Albrecht osztrák hercegnek adta. A Habsburgok ezen első kísérlete a Szent István korona elfoglalására azonban nem talált választ Magyarországon, és csak papíron maradt.

7. ábra: I. Rudolf római király, a Habsburg család hatalmának megalapítója

A Szentszék reakciója a magyarországi helyzetre Ladislav IV meggyilkolása után.

Miklós pápa által képviselt Szentszék IV. rendkívül kritikusan reagált a magyarországi helyzetre. Elutasította I. Rudolf római király tevékenységét mint megalapozatlant, hangsúlyozva, hogy neki nincs joga a magyarországi örökösödésről dönteni, és üres trónt adni saját családjának egy tagjának. A Szentszék értelmezése szerint az első magyar király, aki I. István királyi címet kapott a II. Újév pápától, Magyarország automatikusan pápai hűbérség lett, más szóval csak a pápának volt joga eldönteni, hogy ki lesz annak viselője. . Mindezen kijelentések ellenére III. András kormányát nem fenyegette jelentős fenyegetés.

Az Anjou-k követelik jogaikat

Jelentés Ladislav IV. Meggyilkolásáról. nővérét, Mária nápolyi királynőt Párizsban találta meg. Ott, 1290. szeptember 21-én, férje, II. Károly. Chromý megnevezte azt az üzenetet, amelyet Magyarországnak küldött, hogy Mary nevében követelje és megkapja e királyság lakóitól a hűbérletet és a hűségesküt. Az Anjou család jogi véleménye szerint Magyarország természetesen Máriára szállt át, mint a meggyilkolt király legközelebbi élő rokonára. Ezért III. Andrást soha nem ismerték el törvényes királyként, csak Andrew nevű velencei személyről beszéltek róla, aki Ladislav IV. Erőszakos halála után. önkényesen ragadta meg Szent István koronáját, nem tisztelve húga utódlási jogát. Csak önégetés volt a szemükben. 1292 január 6-án a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban Mary lemondott jogáról újszülött fia, Karl Martel salernói herceg (1271-1255) javára, aki a magyar király címet kezdte használni. Nem sikerült az anyja örökségéért folytatott küzdelmet győztesen befejezni, mivel három évvel később váratlanul meghalt a tengeren.

8. ábra: Mária Uhorská, Anjou-i Karol Róbert öreg édesanyja

9. ábra: II. Károly nápolyi király. Karol Róbertaz Anjou sánta, öreg apja

Karol Róbert megérkezése Magyarországra

Karol Martel halála semmit sem változtatott az Anjou család azon törekvésében, hogy megszerezze a magyar koronát. Egyetlen fia, Karol Róbert (1288 - 1342), akit Nápolyban Caroberto becenéven ismertek, ezen ambíciók hordozója lett. Nagyapja döntésétől II. Károly. Megkezdődött Chrome előkészületei a királyság elhagyására, amely III. András hatalmában állt. 1300 augusztusában gályái kikötöttek a dalmáciai spliti kikötőben. Innen kéthónapos tartózkodás után északnak tartott. Októberben Zágrábban fogadták hívei.

10. ábra: Karol Martel salernói herceg és felesége KlementínHabsburská, Karol Róbert szülei

András halála III. velencei

1301. január 14-én III. András váratlanul meghalt Budán. Halála nemcsak a csaknem tízéves uralmával, hanem a magyar történelem Árpád-fejezetével is véget ért. Első pillantásra úgy tűnt, hogy az utolsó Árpád hirtelen halála szolgálja a legjobban az Anjou családot. A magyar nemesség azonban elutasította Magyarország Szentszékkel való feudális viszonyáról szóló elméleteket, mert - mint a krónikák állítják - "elfogadva a Szentszék által nekik adott királyt, az ország elveszítené szabadságát". Természetesen a magyar mágnások szabadságáról volt szó, akik az új uralkodó szabad megválasztásának jogát követelték. Ezért Charles Robert pápai jelöltként elfogadhatatlan volt számukra.

11. ábra: Karol Róbert megérkezése Magyarországra (miniatűr a Kép Krónikából)

A magyarországi Přemyslids

A későbbi III. Vencel a magyar nemesség jelöltje lett. (1289 - 1306), II. Vencel cseh és lengyel király egyetlen fia. a Přemyslid dinasztiából. III. Vencel, aki V. Ladislav nevet vette fel Magyarországon, Erzsébet, III. András egyetlen lányának vőlegénye volt 1298-tól. Megkoronázták 1301. augusztus 27-én Belgrádban.

12. ábra: Vencel III. a Zbraslav Krónika megvilágítása szerint - a hármas korona három királyi címet szimbolizál, amelyek viselői - a cseh, a lengyel és a magyar

Akinek nagyobb joga volt a magyar koronához?

Genealógiai szempontból nem volt különbség Václav és az egyéves Karol Róbert között. Mindkettő állítását az Árpádokkal való vérviszonyokra alapozta. A disznó után IV. Béla magyar király dédunokái voltak. Károly Robert fiától és utódjától, V. Istvántól származott, kinek lánya, Mária nápolyi királynő volt a nagymamája. Az Árpádok vére Václav ereiben folyt Anne, Bel IV lányának köszönhetően. Született lánya Kunhuta, II. Přemysl Otakar cseh király második felesége, II. Vencel anyja pedig férje, Rastislav Haličský. Az Arpád családdal való rokonság mellett mindkét Szent István koronára jelentkezőt vérkötés is összekapcsolta a Habsburgokkal - ők két saját nővérük, Guta és Klementina fiai voltak, Rudolf római király lányai. ÉN. Míg Karol Róbertet erőfeszítéseiben támogatta a Szentszék, aki üres pápai hűbérként tekint Magyarországra, a legerősebb magyar mágnások Matúš Čák Trenčiansky vezetésével Vencel oldalán álltak, és trónra lépését csak jóváhagyásuk és választásuk tette függővé. - jogok.

A pápai uradalom közbelép

Az új VIII. Bonifác pápa nagyon határozottan lépett be a magyarországi helyzetbe, korlátlan, teljesen szuverén és így szuverén döntő tényezőnek tartja magát nemcsak a keresztény Európa szellemi, hanem világi ügyeiben is. Úgy döntött, hogy maga oldja meg a magyarországi események alakulását. Vencel II. megdorgálta, hogy beleegyezése nélkül megkapta fiáért a Szent István koronát, miközben nem tartotta tiszteletben sem a Szentszék érdekeit, sem a nápolyi Anjou követeléseit. 1303. május 31-én bikát adott ki, amellyel úgy döntött, hogy Karol Róbert lesz a magyar korona egyetlen legitim hordozója. Hangsúlyozta, hogy Magyarországot az öröklési jognak kell irányítania egy nem átruházható választással, ezáltal végleg elutasítva az ilyen cselekedetre támaszkodó Přemyslids állításait. A pápa nyomására szinte az egész magyar papság az esztergomi érsek vezetésével fokozatosan Karol Róbert mellé állt. A megosztottság a magyar nemesség táborában is érvényesült. Az új Habsburg Albrecht új római király mozgósította erőit is, akiknek tüske volt az oldalán a Přemyslids területi és hatalmi terjeszkedése, akik akkor már három királyi koronát - a cseh, a lengyel és a magyar koronát tartották. Ennek eredményeként a fiatal Václav távozott, aki után édesapja személyesen érkezett Magyarországra a hadsereg élén 1304 nyarán.

13. ábra: Bonifác pápa szobra VIII. Firenzében

A bajor Ottó magyar epizódja

Amikor a tuberkulózis 1305 nyarán véget vetett II. Vencel életének, fiából az új cseh és lengyel király, III. Vencel lett. Október elején Brünnben feladta ránk vonatkozó jogát Szent István koronájával, a Wittelsbach-dinasztia Otaz alsó-bajor herceg (1261 - 1312) javára, aki IV. Béla magyar király unokája volt. anyja, Erzsébet után. Tohok december 6-án árvává vált Belgrádban. Magyarországi uralma csak rövid életű epizód volt. Erdély hercegének fogságába esett, később megalázva kiutasították. Bár haláláig nem mondott le a magyar király címről, Karol Róbert ambíciói nem kerülnek jelentős veszélybe.

14. ábra: Magyarország felé tartva Oto Bavorský elvesztette a Szent István koronát, amelyet III. Vencel adott neki.

Karol Róbert nyerte a mérkőzést a Szent István koronáért

A bajor Ottó eltávolítása a magyar politikai színtérről nem jelentette az anjoui Karol Róbert végleges győzelmét. Továbbra is hatalmas mágnásokkal küzdött, mert folyamatosan azzal fenyegetett, hogy elveszíti függetlenségét. Az V. Kelemen pápa által Magyarországra küldött Gentilis bíborosnak nagy szerepe volt a királyság kapcsolatai rendezésében, a Szent István koronáért folytatott küzdelmet csak Karol Róbert belgrádi koronázása zárta le véglegesen, amely hely 2013. augusztus 27-én.

15. ábra: Karol Róbert anjoui magyar király (a Képkrónika miniatűrje)

16. ábra: Karol Róbert hasított pajzsot használt - a bal kék félig arany liliomvirággal el van vetve, és piros tornagallérral (az Anjou család címere) hajtva, a jobb mező hétszer vörös-ezüst osztva (címer az Arpad család karjai)

Perniš Jaroslav: Szent István korona az ambíciók aukcióján. Az Anjou család az Árpádok örökségének birkózó dinasztiájában (1290 - 1310). Martin: Vydavateľstvo Matice slovenskej, 2004.