A frissítés sikeresen elküldve.

egyenes vonalú

  • dinamika a mozgás okaival foglalkozik, az okság elvét alkalmazza
  • a testek kölcsönhatásba lépnek egymással - kölcsönhatás; a testek és mezők kölcsönhatásának nagyságát egy mennyiség írja le Kényszerítés
  • a testek kölcsönhatásának eredménye lehet deformáció ezek a testek ill változás nekem mozgásszervi állapot
  • olyan testet nevezünk, amely megfelelő távolságban van az összes többi testtől, és egyetlen mező sem hat rá elszigetelt test (ha nem vesszük figyelembe a test méreteit, akkor azt mondjuk és elszigetelt tömegpont)

Referencia rendszerek

1. tehetetlenségi referenciakeretek

  • referenciarendszerek, amelyekben az elkülönített tömegpontok nyugalmi állapotban vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban maradnak (az elkülönített tömegpontoknak megvan a tulajdonsága, hogy nyugalmi állapotban maradnak vagy egyenletes egyenes vonalú mozgásban vannak)
  • az anyagi pontok mozgási állapotának megváltozását csak más tárgyakkal való kölcsönhatásuk okozhatja

2. nem inerciális referencia rendszerek

  • olyan referenciarendszerek, amelyekben az anyagi pont mozgásállapotának megváltozása más objektumokkal való kölcsönhatás nélkül is bekövetkezhet (olyan referenciarendszerek, amelyek gyorsítással mozognak egy inerciális referenciarendszerhez képest)
  • a bennük levő izolált anyagi pontok nem maradnak nyugalmi állapotban vagy egyenletes egyenes vonalú mozgásban
  • Newton törvényei nem érvényesek a nem inerciális referenciakeretben

Newton mozgástörvényei

A testekre ható erő miatt a mozgás során deformáció vagy a mozgás állapotának változása léphet fel. Azokat a rendszereket, amelyekben az elszigetelt anyagi pontok vagy testek nyugalomban vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban maradnak, inerciális referenciakeretnek nevezzük. Az elszigetelt rendszerekben lévő összes test általában egy adott étrendben marad, ezt a tulajdonságot hívják tehetetlenség. Minden test csak valamilyen erő hatására változtatja meg állapotát.

Az inerciarendszer minden anyagi pontja nyugalmi állapotban vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban marad, amíg külső erők nem kényszerítik állapotának megváltoztatására. (1. Newton törvénye)

Lendület minden test tulajdona. Közvetlenül a test súlyától és a mozgás sebességétől függ. A lendület állandó egy izolált rendszerben, azaz például amikor két egymással szemben álló szekér ütközik és ütközik, az egyik a lendületet és annak irányát átadja a másiknak, ezért az első abban az irányban mozog, amelyben a másik közeledett, és fordítva.

Egy lényeges pont lendületének változásának és az időnek az aránya, amely alatt ez a változás bekövetkezett, egyenesen arányos a kapott erővel. (2. Newton törvénye)

Ha a testtömeg adott időtartama nem változik, akkor a kapcsolatot a következőképpen állíthatnánk be, ami azt jelenti, hogy a sebesség változásának időbeli aránya valójában gyorsulás, és így az ebből fakadó összefüggés így fog kinézni

Négyféle erőhatást ismerünk fel: gravitációs, elektromágneses, erős és gyenge kölcsönhatás. A gravitáció alatt a gravitáció minden testre hat. Ez vagy a gravitáció a gravitációs erő egy bizonyos alkotóeleme, mivel a gyorsulással rendelkező testek szabad zuhanását okozza.

Minden erőnek van válasza a cselekvésére, az ún reakció. Ez a reakció azonos nagyságrendű, de ellentétes irányú erő. (3. Newton-törvény) Tehát, amikor egy tárgyon dolgozunk, az objektum hatással van ránk. A reakció felmerül és egyúttal eltűnik a cselekvéssel együtt.

Az inerciarendszerhez képest gyorsulással mozgó referenciakereteket nem inerciának nevezzük. Ezekben a rendszerekben az ún a tehetetlenségi erő, amely pontosan ellentétes a mozgással, és ahol az -a a rendszer ugyanolyan nagy, de ellentétes irányú gyorsulása. A nem inerciális rendszerben Newton mozgástörvényei nem érvényesek. (Példaként megemlíthetünk egy futó vonatot, amelyben a padlón lévő labda pontosan az ellenkező irányba kezd mozogni, ahogy a vonat mozog.

A mechanika mindezen törvényei, amelyeket eddig mondtunk, minden inerciális vonatkoztatási keretben megegyeznek.

Körben haladva két különböző erő hat a testre:

az egyik centripetális, ez egy olyan erő, amely a testet a kör közepéig húzza, azaz. amikor egy zsinegre függesztett követ forgatunk, ez a zsineg ereje. A második erő centrifugális, amely viszont a kör közepétől hat.

Dinamika

a görög dynamis szóval egyenlő erő szerint a mechanika azon része, amelyben a kinematikával ellentétben - a testek mozgását nemcsak leírják, hanem amelyben a mozgás okait és a testek mozgásállapotának változását is vizsgálják. A testek békéjének fenntartása érdekében teljesítendő feltételeket a statika vizsgálja.

Test-kölcsönhatás kölcsönhatásra kerülhet sor

testek közvetlen érintkezése,
fizikai mezőkön keresztül (mágneses, elektromos, gravitációs).

Az interakció a testek deformációját vagy mozgásállapotának megváltozását eredményezheti, azaz az erő hatása lehet statikus vagy dinamikus.

Erő - fizikai mennyiség, amely leírja a testek, vagy a testek és mezők kölcsönhatásának nagyságát. Ez egy vektor fizikai mennyiség. [F] = 1 N = 1 kg.m.s-2.

A testek tömege skaláris fizikai mennyiség, amely jellemzi a testek ellenállását a mozgásállapotuk változásával szemben - vagyis a testek inerciális hatásainak mérőszáma. [m] = 1 kg.

Az izolált test olyan test, amely megfelelő távolságban van az összes többi testtől, és amelyet más mező nem befolyásol (ezért nincs semmilyen interakcióban más fizikai tárgyakkal).

Ha nem vesszük figyelembe a test méreteit, akkor elszigetelt anyagi pontról beszélünk.
Az inerciális referenciarendszerek olyan referenciarendszerek, amelyekben az izolált anyagi pontok nyugalmi állapotban maradnak vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban vannak, inerciális referenciarendszereknek nevezzük. Az inerciális referenciarendszer nyugalmi állapotban van, vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban van.

Inerciális referenciakeretekben a nyugalmi állapotban lévő vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban levő izolált anyagi pontok meg tudnak maradni ebben az állapotban. Az összes anyagi pont ezen tulajdonságát tehetetlenségnek nevezzük.

A nem inerciális referenciarendszerek olyan referenciarendszerek, amelyekben az anyagi pont mozgási állapotának változása bekövetkezhet anélkül, hogy kölcsönhatásba lépnének más objektumokkal, ezeket nem inerciális referenciarendszereknek nevezzük. Ezek olyan rendszerek, amelyek gyorsan, lassan vagy görbén mozognak.

A test lendülete - egy fizikai mennyiség, amely a test mozgásállapotának mértéke. A tömegpont momentuma egy olyan fizikai fizikai vektor, amelynek nagysága numerikusan megegyezik a tömeg és a tömegpont pillanatnyi sebességének szorzatával. o

p = m.v [p] = 1 kg.m.s-1 v

A lendületvektor iránya megegyezik a pillanatnyi sebességvektor irányával.
A tömegpontok rendszerének lendületét az egyes pontok impulzusainak vektorösszegeként határozzuk meg .

A lendület változása a test különböző időpontokban érvényes lendületei közötti különbség.

Dp = p2 - p1 [D p] = 1 kg.m.s-1

A lendület változása az egyes mozgási esetekben: p1 p2

1. egyenletes egyenes vonalú mozgás p1 = p2
Dp = p2 - p1 = 0
p1 p2

2. egyenletesen gyorsított mozgás p2> p1
Dp = p2 - p1> 0
Dp - a mozgás irányába
p1 p2

3. egyenletesen lassított p2 Dp = p2 - p1 = 0 p2
Dp - a lendület méretének változása nulla p1
p2 és p1 iránya eltérő
Dp
Dp = p2 - p1 ± 0
˝Dp˝- a lendület változásának nagysága eltér a nullától

NEWTON MOZGÁSI TÖRVÉNYEI

NEWTON ELSŐ MÓDOSÍTÁSI TÖRVÉNYE (Inerciatörvény)

A tehetetlenségi vonatkoztatási keret minden anyagi pontja nyugalomban vagy egyenletes egyenes vonalú mozgásban marad, amíg külső erők nem kényszerítik állapotának megváltoztatására.

Három fontos megállapítás derül ki e törvényből:

1. A törvény kimondja, hogy vannak relatív inerciarendszerek.

2. A törvény a tehetetlenséget jellemzi, mivel minden izolált anyag alapvető tulajdonsága megmarad

inerciális referenciakeretben nyugalmi állapotban vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban.

3. A törvény kimondja, hogy annak érdekében, hogy megváltoztassa az inerciális vonatkoztatási rendszerben lévő anyagi pont mozgási állapotát, annak

kölcsönhatás más tárgyakkal, amelyet anyagi pontra ható külső erőknek nevez.

NEWTON MÁSODIK INDÍTVÁNYI TÖRVÉNYE (ERŐTÖRVÉNY)

A tömegpont lendületében bekövetkezett változás és az idő, amely alatt ez a változás bekövetkezett, aránya egyenesen arányos a kapott erővel.

Matematikailag ezt a következtetést a kapcsolat fejezheti ki:

Ebből a kapcsolatból két megállapítás derül ki:

a) Ahhoz, hogy az inerciális referenciakeretben m tömegű z tömegpontnak gyorsulása legyen a, a környező tárgyaknak Fv = m eredő erővel kell hatniuk rá. a .
Az erő és a gyorsulás iránya megegyezik.

b) Newton második mozgástörvénye lehetővé teszi az erőmennyiség egységének meghatározását annak dinamikus hatásai alapján:

az egyik Newton olyan erő, amely az 1 kg súlyú testnek 1 m.s-2 gyorsulást ad.

A mozgás második törvényétől kezdve az alábbiak vonatkoznak az egyes mozgásokra:

mozgásirány Fv = 0
egyenletes egyenes vonalú mozgás a = 0 m.s-2

Fv = m.a = 0 úgy, hogy a tömegpont egyenletesen egyenes vonalban mozogjon
mozgást, a rá ható erőnek nullának kell lennie.
mozgásirány Fv
egyenletesen gyorsított mozgás a = const.

Fv = m.a = állandó, így a tömegpont egyenletesen gyorsulva mozog
mozgás, azt állandó eredő erővel kell kifejteni az anyagi pont mozgásirányában.

Fv mozgásirány
egyenletesen lassított a = konst.

Fv = m.a = konstans, ahhoz, hogy egy anyagi pont egyenletesen lassított mozgásban mozogjon, állandó eredő erővel kell hatnia rá
anyagi pont mozgásának mértéke.

egyenletes mozgás egy kör mentén ad = const.
Fv = m.ad = konstans, ahhoz, hogy egy anyagi pont egyenletesen mozogjon egy kör mentén, állandó centrifugális erőnek kell alávetni.

NEWTON NEWTON MOZGÁSI TEVÉKENYSÉGE (AKCIÓK ÉS REAKCIÓK)

A testek között ható erő mindig kölcsönös. Ezt a megállapítást fejezi ki Newton harmadik mozgástörvénye, amely kimondja, hogy két anyagi pont ugyanolyan nagy erőkkel hat egymásra, ellentétes irányban.

Az egyiket cselekvésnek, a másikat reakciónak nevezzük. A cselekvés és a reakció egyszerre merül fel, ugyanakkor eltűnik, és nem avatkoznak bele egymás hatásaiba, mert mindegyik
egyikük egy másik testre hat. Matematikailag ez relációban fejezhető ki

Ha a testet egy helyiség alapjára helyezzük, akkor az erő a következő

FG - a testre ható gravitációs erő, hatása a test súlypontjában van,
Fa - a cselekvés - a test által az aljzatra kifejtett erő, Fa = FG
Fr - a reakció - az az erő, amelyet a párna gyakorol a testre, Fr = Fa
FG és Fr kompenzál. FG
Fa = FG Fa
Fa = - Fr

A MEGŐRZÉS TÖRVÉNYE

Olyan testrendszert, amelyben a lendületváltozás csak a testek kölcsönhatásával történik, izolált rendszernek nevezzük

Inerciális referenciakeretekben a lendület megőrzésének törvénye azokra az elszigetelt rendszerekre vonatkozik, amelyekben tetszőleges számú test van:

Egy elszigetelt rendszer testének lendületének összege állandó.