A szlovák nyelv rövid szótára

1. kezdete, valaminek a létezése eredete: p. a világról, p. család, ismeretlen p-u összetétele

Szlovák helyesírás

2. nemzeti, nemi és egyéb hovatartozás: p-om Slovák;
cigány p-u állampolgára;
faji p. faji hovatartozás

3. ok: p. vita, betegség

1. ki valaminek az oka: p. felháborodás, p. kár, p. balszerencse

2. ki alkotott valamit, alkotó, szerző: p. elméletek, dalok, versek;

árvíz eň -dne -í ž. a partok felől emelkedő víz okozta áradás: tavasz p.;
p-ou által érintett város;

povod ie -ia s. a folyó menti terület; terület, kt-től. bizonyos vízfolyást enged le a vízből: p. Duna, Vah

eredet ina -y -dín ž. eredeti (1. hivatkozás): Goethe Faustja a p-e-ben

áradás megy doki. sétáljon valakivel bizonyos helyeken és ismerkedjen meg vele: p-l őt az egész városban

  • A szlovák helyesírás szabályai

    Povod a ‑ y ž.; Povodčan ‑a mn. Mia m.; Povodčanka ‑y ‑niek ž.; árvíz

    eredet ca ‑u mn. Movia m.; kezdeményező ‑e ‑kýň ž.

    minden nap áradás; árvíz

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    1. valaminek a kezdete, al helyett. keletkezés ideje, kiindulópont: p. a világról, p. sziklák;
    o. fajok (a biológiában), p. a szavak;
    Kalinčiak családja Dolná Orava-ból származik. (Frost) Ez a könyv volt az első Spanyolországban kinyomtatott lovagi regény, és minden más eredete benne rejlik. (Fel.)

    2. nemzeti, nemi, társadalmi al. egyéb hovatartozás: p-om szlovák, cseh, német;
    a szlovák p-u (Gráf) költője;
    proletár, polgári, arisztokrata oldal;
    osztály o. osztályhoz tartozás;
    szerves (szervetlen) β-u anyagok;
    vulkáni p-u kőzetek;
    növényi p-u fehérjék;

    3. elavult. inger, ösztönzés valaminek létrehozására;
    ok, valaminek az oka: Nos, ő már szegény, így nem bántom meg, de ő volt az eredete mindennek. (Taj.) A fű a nedvesség eredete (a talajban). (Kuk.)

    eredet ca, -u, mn. nem. -Egy férfi. r.

    1. ki valaminek az oka, valaminek a mérnöke: Amikor a szerencsétlenség után a falura esni kezdett a falu, az emberek elkezdték keresni a kezdeményezőjét. (Chrob.) Domino nem is tudta, hogy ő a felháborodás oka. (Gróf) Fél év alatt a molnár megtudta, ki volt a darab ötletgazdája. (Kuk.)

    2. valaminek a fordítója, egyedi. irodalmi al. másik (műalkotás);
    szerző: Ki volt a dal eredete, senki sem mondta. (Kuk.) A r. 1861-ben Budán megjelent a "Szent Márton" című eposz. A kezdeményező (Sládkovič) nehéz helyzetben volt. (Vlč.);

    kezdeményező hozzáadása m.: p-é szerzői jog

    eredet, -a középső. kicsit elavult. szerzőség: (Ivant) az egyik üldözött röpirat eredetével gyanúsították. (Solt.)

    elönt egy, -napi, -napi nő. r. a patak partja fölé emelkedő vízszint okozta áradás: tavaszi p.
    Szörnyű, hatalmas áradás mindent eláraszt. (Luc) A ragyogás úgy árasztotta el a domboldalat, mint a mezők áradása. (Fr. király);
    pren. o. érzelmek (Jes.) erőteljes érzelmi kitörés

    ● tekerj, tekerj, mint p. gyors al. nagy számban: A hadsereg áradásként rohant. (Ő c.);

    árvíz adv. m.: p. töltés;
    p-á terület

    árvíz azaz -ia közép. a folyó vízterülete, az a terület, ahonnan a vízfolyás vizet enged;
    régió a folyó mentén: p. Vah, Duna

    eredetű ina, -y, -dín nők. r. mű, különösen művészi, pl. irodalmi, eredeti feldolgozásban, eredeti nyelven, eredeti: Puskin néhány versét megtanulta eredetiben. (Vaj.) Te beszélsz franciául? Eredetiben olvashat. (Jes.) Elvette a kanapén dobott könyvet. Ez eredetileg Hugh Marion Delorme volt. (Jég);
    jogokat. o. eredeti dokumentumok