Az archaikus időszak végén (Kr. E. 800-500) a legnagyobb városállamok Athén és Sparta voltak. A hatalom és a befolyás tekintetében egyenlő alapokon álltak, alapvetően különböznek a demokrácia gyakorlása során.
SPÁRTA
században a mükénéi kultúra közepén.
a hegyek által elzárt és körülvett lakedaimóniai síkság közepén a dél-görög tartomány-Lakonia fővárosát a legenda szerint Lakedaimon király alapította.
a 12. században a dór város meghódította és a lakosok száma nőtt, a királyok először egész Lakóniát, majd keleten Messenia tartományt irányították.
Lakedaim után Amyklás király, Amykiel város alapítója lépett
családjának utolsó királya Tyndareos volt, veje Menelaus követte, Agamemnon mükénéi király testvére
a legyőzött messiásokat rabszolgákká tette, mezőkön dolgozott és hadseregben szolgált
a pol. 7. század p.n.l.sa A mezolitok fellázadtak, a Peloponnészosz néhány helyének segítségével felkelést indítottak, 17 évig tartottak
A spártaiak elnyomták a felkelést, olyan probléma, mint 10 000 spártai polgár uralkodhat a csatában meghódított 250 000 ember felett
Peloponnészoszi Egyesület® Peloponnészosz városok Szövetsége Argos kivételével szövetségi megállapodásokat kötött, Kr. E. 550-ben harci szövetség jött létre. A spártákat három törzsi törzsre (Pamphyls, Dymáns, Hyllovs) osztották fel, az állam létrejötte után 6 területi egységre váltottak, majd 27 testvériségre tagozódtak. Sparta lakói 5 községben éltek, amelyek nem voltak összekapcsolva vagy elkerítve, tehát 5 faluból - katonai települések. Az élen egy 37 tagú geruszia állt - a vének tanácsa volt a törvényhozás, a kormány és a büntetőbíróság, 28 tagját egy népgyűlés (több mint 60 éve) életre választotta, majd ők ketten voltak királyok. A teljes jogú állampolgárokból álló apella népgyűlés havonta egyszer ülésezett, hogy döntést hozzon a geruz által felvetett fontos kérdésekről, különösen a háborúról és a békéről. A királyok voltak a hadsereg főparancsnokai, a családjogi kérdésekben bírák és a főpapok, rangjuk örökletes volt, teljesítményük felügyeletét a Népgyűlés által a Népgyűlés által megválasztott 5. eforf tagok (felügyelők) választották. év
Mindenkinek joga volt részt venni a közgyűlésen, a választásokon és a hivatalban szavazni, mindenki egyenlő volt a törvény előtt. A földet állami tulajdonban is voltak rabszolgák, akiket súlyosan elnyomtak. A Perioikov környékén lakók, Laconia leszármazottai elfogadták a dórok uralmát, ezért a dóriak személyes szabadságot és különféle polgári jogokat hagytak nekik, a politikai kivételével, komáknak nevezett kerítés nélküli falvakban éltek, volt önkormányzatuk
ATHÉN
A lakosságot 4 osztályra osztotta: amikor több mint 500 medinnó termésük volt (1 medinnos = 52,5 liter), akkor archonokká választhattak, 300 medinával pedig az államkincstárnok kivételével minden tisztséget betölthettek, 200 medinnóval pedig alacsonyabb tisztviselők voltak., 4. osztály voltak azok a szegények, akiket be lehetett választani a 400 tagú tanácsba, amelynek javaslatokat kellett benyújtania a közgyűlésnek, és ellenőriznie kellett az összes hivatal tevékenységét. Új esküdtszéket (ähéliaiu) hozott létre sorsolással. Az alkotmány demokratikus elemei: a Népgyûlésnek joga volt minden kérdésben dönteni és minden tisztviselõt megválasztani, Athén minden polgára részt vehetett. Nemsokára a kormány belső nyugtalansága következett be, Peisistratos megragadta a hatalmat, uralkodni kezdett, új kormányzati formát hozott létre - a zsarnokokat - a lakosság szegényebb rétegeinek, földet osztott nekik, juttatásokat nyújtott, korlátozva ezzel az arisztokrácia hatalmát. Ez megteremtette a demokrácia előfeltételét, részvételt biztosított a kormánynak és a szegényebb rétegeknek. A demokrácia felé irányuló fejlődés 508-ban fejeződött be, mielőtt a Kleinen-reformok® megszüntette az athéni közösség klánok és törzsek elvén alapuló adminisztratív felosztását, és az államot a területi elv szerint megosztotta. A nemi szervek és a nemi arisztokrácia elvesztették jelentőségüket. A polgárok álma az államigazgatás meghatározó szervévé vált
Bizánci birodalom
a kelet-római birodalom Bizáncának neve az ókori görög kolóniából és Bizánc kikötőjéből származik, amely a Márvány-tengeren a Fekete-tenger vidéke felé tartó utat irányította. 330 Konstantin császár a Római Birodalom fővárosává építette át ® Konstantinápoly. A szlávok a Carihrad nevet használták, mivel Z B. R. cár. fokozatosan létrejött a civilizáció és a kultúra egyedülálló típusa, ősi, keleti és középkori elemek keveredtek itt. Eleinte megpróbálták helyreállítani a Római Birodalmat, amelynek csúcspontja I. Jusztinianus uralkodása volt: sikerült katonailag megdönteni az észak-afrikai Vandal Birodalmat, legyőzni az osztrogótokat és Olaszországot csatolni B. R.-hez, olasz kormányzója Ravennában volt. A birodalom magában foglalta: az egész Balkánt, Kis-Ázsiát, Palesztinát, Egyiptomot, Afrika északi partját, az Ibériai-félsziget DK-i részét és az Apennine-félszigetet. Justianianusnál a Perzsa Birodalom aggódott, bár végül sikerült békét kötnie B.R. legyengült. 534-ben Belisar herceg cáfolta a germán vandál törzs helyzetét Safrike-ban. A császár gondoskodott a belső rendről, amit CODEX JUSTINIANEUS kódja is bizonyít. 529-ben bezárta Platón Akadémiáját. 532-ben a konstantinápolyiak felkelése Nikának hívta
541-544 pestisjárvány tört ki
Justinianus halála után válság következett be, és a birodalom kezdte elveszíteni területét: Olaszország egy részét a longobárdok foglalták el, szlávok és harcias bolgárok zsúfolták be a Balkánt. A legnagyobb veszélyt az arabok által terjesztett iszlám jelentette, a 7. század folyamán B.R. visszafoglalta őket. az összes afrikai terület és az Ibériai-félsziget elfoglalt része a 8. században csak Európa (Balkán) és Kis-Ázsia területeit foglalta magában. B.R. több úr felváltva. Dinasztiák (Justinianus, Hercules, macedónok, Comenius, palaiológusok), a kereszténység volt az állami egyház, a császárt az egyház legmagasabb fejének tartották (transzaropapizmus)
VALLÁS
B.R. multinacionális állam volt, mindenki számára nyitott, aki magáévá tette a kereszténységet. Az államigazgatás, a hadsereg és a magasabb társadalmi rétegek nyelve az 5.a6. utca. Latin, a 6. század végén inkább görögül használatos 2 bizánci állampolgár számára 2 érték volt a meghatározó és kifejezte nemzetiségét: Romaios = római, christianos ortodoxosz = ortodox keresztény
KÉP (ikonoklazma)
Az ókereszténység nagy keleti dogmatikai küzdelmeinek utolsó része a képek tiszteletben tartásával kapcsolatos vita volt. Az ókori keresztény hagyomány nem engedélyezte a lények és a természetfeletti jelenségek ábrázolását (csak a szimbólumok, például a kereszt, a pálma, a galamb, a szőlőskert, a halak vannak ábrázolva a legrégebbi műemlékek) a műveltek forgatókönyve, az írástudatlanok számára készült festmény, azóta festményeket helyeztek el a templomokban és tisztelegtek előttük, különösen a Nyugat-európai Unióban, a hívők jelentős jellemzőket tulajdonítottak az ikonoknak és tárgyaik lettek. III. Leó császár babonája. A szír rendelet 730-ban betiltotta a festmények vallásos imádatát, vissza akarta állítani GregorIII pápa legrégebbi keresztény hagyományait. Elítélte cselekedeteit, és az ikonoklazma elátkozta, hogy a képek imádata a keresztény Nyugat és Kelet közvetlen konfrontációjává nőtte ki magát, a probléma 843-ig tartott, amikor a képek imádata B.R. megengedett
KELET-SCHISM
az egyház felosztása 1054-ben történt, szakadás (szétválás, szakadás), egy hosszú folyamat befejezése volt, amely a 6. században kezdődött. A viták 9. századi újjáéledésének oka a két legfelsõbb egyházi tisztviselõ, I. Miklós pápa és Fotio pátriárka hatalmi vetélkedése volt, amelyek egyaránt kiterjeszteni akarták hatáskörüket, és érdekeik szláv területen, a Balkánon és Közép-Európában találkoztak. Európában. Amikor Humbert bíboros pápai legátus a Szent-templom főoltárára helyezett Szófia kiközösítő bikája a pátriárka és hívei ellen
EGYHÁZI KÜLDETÉSEK
A bizánci érdekek külföldi előmozdításakor a fontos küldetések azon az előfeltevésen alapultak, hogy aki elfogadja a bizánci kultúrát, az már nem lesz ellenség és politikailag ellenőrizhető. 863 érkezett VM Cyrilhez és Methodiushoz, hasonlóan kereszténységhez, valamint Bulgáriához és Kijev Ruszhoz
Macedón dinasztia
867 A macedón család trónra lépett, amelyet 200 éven át II. Basileos király uralkodott. A bolgár hozta B.R. hogy virágozzon, 1018-ban ő irányította Bulgáriát
A Komnénov-dinasztia
század közepén Konstantinápolyban trónra lépett a szeldzsuk törökökkel folytatott harc során, I. Komnén Alekszius csatlakozása a politikai felemelkedés és a területi hódítások kezdetét jelentette.