Alig néhány napja Oroszország hivatalosan lemondott Iránnal szembeni közös orosz-amerikai politikájáról, amikor bejelentette, hogy fegyvertechnikával látja el Teheránt. Washington fenyegetéssel reagált Moszkva következő lépésére a "monopoláris világ" elképzelésének megvalósítása érdekében .
2001. január 4-én 12:00 órakor
Alig néhány napja Oroszország hivatalosan lemondott Irán iránti közös orosz-amerikai politikájáról, amikor bejelentette, hogy fegyvertechnikával látja el Teheránt. Washington szankciókkal fenyegetve reagált Moszkva következő lépésére a "monopoláris világ" elképzelésének megvalósítása érdekében.
E hír légkörében a The Washington Times konzervatív amerikai napilap információkat közölt arról, hogy az oroszok taktikai atomrakétáikat visszahelyezik a kalinyingrádi katonai bázisra. Az információt amerikai ügynökök tavaly júniusban hozták, de csak nem sokkal az új republikánus elnök, George W. Bush beiktatása előtt tették közzé, akitől mindenki "pragmatikus" kapcsolatokat vár Oroszországgal. Az új taktikai rakéták pontos típusa állítólag ismeretlen.
Az amerikai napilap azonban fegyverszakértőket idéz, miszerint valószínűleg egy új rövid hatótávolságú Toka rakétáról lesz szó, amelyet kísérletileg április 18-án Kalinyingrádban lőttek, mintegy 70 kilométeres hatótávolsággal.
A nukleáris Balti-tenger fikció
Kalinyingrád egy stratégiai szempontból fontos orosz kikötő a Balti-tengeren, amely magában foglal egy darab szuverén orosz területet Lengyelország és Litvánia között. Az orosz balti katonai flotta kikötve van, és egy nagy szárazföldi bázis található. A hidegháború befejezése után Moszkva vállalta, hogy a balti térséget nukleáris zónává teszi - a balti országok, Fehéroroszország és Ukrajna feladta a területükre telepített szovjet rakétákat. A múltban azonban Lukasenko Fehéroroszország azzal fenyegetőzött, hogy területét ismét orosz nukleáris robbanófejeknek adja. Oroszország már beletörődött abba, hogy a NATO-nak 1999 óta három új tagja van - Csehország, Lengyelország és Magyarország. Már túllépett azon a tényen, hogy "elvesztette" a Balkánt, amikor a Milosevic utáni Jugoszlávia a NATO bombázása után fél évvel gazdag és stabil Nyugat felé fordult. Elkezdett részt venni az Oroszország-NATO vegyes bizottság munkájában. Nem engedheti meg azonban, hogy a szövetség kiterjedjen a balti országokra - közvetlen szomszédaira. Ebben az összefüggésben a The Washington Times felidézi William Cohen, Clinton védelmi miniszter szavait, aki júniusban egy litvániai látogatása során "lehetséges" jövőbeli NATO-tagságnak ismerte el.
Putyin teszteli Bush-t
Kalinyingrád kártya lehet az új amerikai rakétavédelmi rendszer vitájában is, amelyet Oroszország elutasít, és amelyet Bush valószínűleg még Clintonnál is aktívabban támogat. Oroszország már hozta S-300 rakétavédelmi rendszereit (olyanokat, amilyeneket Szlovákiának akart fizetni). 1999 nyarán és őszén ott tartották a Nyugat-99 katonai gyakorlatot, amelynek egy kiképző gyakorlatnak kellett lennie a NATO kalinyingrádi támadására válaszul.
A Clinton-kormány leszerelési szakértői szerint a kalinyingrádi rakéták Putyin részei lehetnek Bush Bush jövőbeli adminisztrációjának tesztjében. Kenneth Bacon, a Pentagon szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a hírszerzési jelentéseket. Megjegyezte azonban, hogy "ha az oroszok taktikai atomfegyvereket telepítenek Kalinyingrádba, az megsérti az ígéretüket, miszerint kivonják az atomfegyvereket a Baltikumból, és hogy a Balti-állam nukleáris lesz." bj)