Az amerikai elnökválasztás másként zajlik, mint ahogyan azt a világ legtöbb országától megszoktuk. Még azok is nyerhetnek, akik összességében kevesebb szavazatot kapnak az emberektől. Mindig több tucat jelölt van, de csak kettőnek van valós esélye a győzelemre. A szövegben megválaszoljuk a választásokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és elmagyarázzuk azok működését.

Az amerikai választásokra 2020. november 3-án, kedden kerül sor. A gyakorlatban azonban a szavazás hónapok óta zajlik, és a szavazásra szánt amerikai milliók hajlamosak lesznek korán szavazni, főleg postai úton.

A távolságból leadott szavazatok száma rekord az idén a járvány miatt. Keddre csaknem 100 millió ember élt ezzel a lehetőséggel.

Az elnök mellett az amerikaiak megválasztják a képviselőház minden képviselőjét, 100 szenátorból 35-öt és 11 kormányzót.

Tehát nemcsak a Fehér Ház forog kockán, hanem a Kongresszus mindkét kamarája felett is az ellenőrzés. A demokraták várhatóan megtartják a többséget a képviselőházban, ami a Szenátusban izgalmasabb lehet.

A republikánusoknak jelenleg szűk a többségük (53 mandátum). A demokratáknak tehát legalább három, illetve négy államban választásokat kell megnyerniük. Ha megnyerik az elnökválasztást, akkor lesz egy alelnökük is, aki a szenátus elnökét tölti be, és döntő szavazata van a szavazás "sorsolása" esetén. Ebben az esetben 50 szenátor elég lenne nekik.

A szövegben megtudhatja:

  • melyek a választások fő témái és miért kivételesek,
  • hogyan működnek a választások és miért nem nyer automatikusan az, akinek több szavazata van az emberektől,
  • vagy Trump megkockáztatja, hogy nem adja át a hatalmat,
  • miért mondják, hogy egyes államok kulcsfontosságúak.

Aki fut?

Mindkét elnökjelölt nagyon jól ismert. Donald Trump, aki alelnökével, Mike Pence-lel párhuzamosan megy az urnákhoz, védi az álláspontot.

A Demokrata Párt Joe Biden-t jelölte meg Trump elleni harcra. A 77 éves politikus nyolc éve Barack Obama alelnöke, előtte 36 éven át képviselte Delaware államot a szenátusban. Biden alelnökjelöltjének Kamala Harrist, a kaliforniai szenátort választotta.

történhet
Donald Trump és Mike Pence védik a 2016-os győzelmet. Joe Biden és Kamala Harris meg akarja őket verni. Fotó - TASR/AP

Kisebb mozgalmak, például a Zöld Párt vagy a Libertarian Párt más jelöltjei is indulnak a választásokon. Ugyanakkor csak Bidennek vagy Trumpnak van esélye arra, hogy megválasztják mind az 50 amerikai államban.

Érdekes módon az említett kisebb pártoknak idén nincsenek olyan jelentős jelöltjeik, mint 2016-ban. Noha még négy évvel ezelőtt sem volt esélyük nyerni, a liberálisok és a Zöldek együtt csaknem 6 millió szavazatot nyertek. Az idén várható szoros választásokkal ez nem elhanyagolható.

Mi teszi egyedivé ezeket a döntéseket?

Demokraták és republikánusok egyaránt az idei választásokat az Egyesült Államok történelmének egyik legfontosabbjának nevezik. Kivételesek nemcsak azért, mert globális világjárvány és válság idején zajlanak, amely az Egyesült Államokat is érintette. Az amerikai társadalom erősen polarizált, ami tükröződik a megvitatott témákban és abban, ahogyan a két jelölt kampányol.

Maguk a jelöltek is történelmi élen járnak - két ilyen fiatal korú politikus még soha nem találkozott egymással egy elnökválasztáson. Trump 74 éves, és Biden nem sokkal a választások után ünnepli 78. születésnapját.

A választás abban is egyedülálló, hogy Kamala Harris lesz az első nő, az első afro-amerikai, aki az első indiai származású politikus alelnök. Harris az indiai és jamaikai bevándorlók lánya.

Robert Kaplan: Obama és Clinton átlagos elnök volt, de Trump megverte őket

Fennáll annak a veszélye, hogy Trump nem fog sokat átadni?

Hónapok óta arról beszélnek, hogy a hivatalban lévő elnöknek nem kell elfogadnia a választási eredményeket. Trump már régóta megkérdőjelezte a postai szavazást, azt állítva, hogy ez segít a választások meghamisításában és manipulálásában, és nem akarja megígérni, hogy tiszteletben tartja a szavazás végét.

Tekintettel arra, hogy ebben az évben hány szavazat érkezik postán, nagyon valószínű, hogy