MUDr. Lenka Siklenková
Az alternatív terápiás formák kifejezés különféle típusú beavatkozásokra utal, amelyek nem az autizmus kezelésének fő típusaként szolgálnak, hanem annak kiegészítő kezelési módszereiként. Ezek magukban foglalják a különféle terápiás megközelítéseket, a különféle étrend-kiegészítők alkalmazását vagy a speciális étrendek betartását.
Sok autista gyermek szülője éppen ilyen terápiás formákat keres és próbál ki. Ez természetesen több okból is érthető. Mivel az autizmust gyógyíthatatlan diagnózisnak tekintik, és a hagyományos ajánlott terápiák eredményei nem biztos, hogy olyan közel azonosíthatók, mint a szülők szeretnék, úgy döntenek, hogy aktívan segítséget keresnek gyermekük számára, és megpróbálják a számukra legjobbat. Ezenkívül a gyógyszergyárak hirdetéseinek száma és a többi szülő pozitív visszajelzése nagyon motiváló tényező, amiért megpróbálja gyermekének is megadni az ajánlott terméket vagy étrendet.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az ilyen típusú beavatkozások eredményei tudományosan nem bizonyítottan hatékonyak, vagy e tekintetben kevéssé tanulmányozottak. Olyan kockázatokat is hordoznak, mint például:
- bizonyos táplálék-kiegészítők túladagolása
- Fontos tápanyagok hiánya az étrend különböző étrendekkel történő korlátozása miatt
- pénzügyi teher - az egyes étrend-kiegészítők vagy diéták ára sok esetben jelentősen befolyásolhatja az egész család pénzügyi költségvetését
- időpazarlás - feleslegesen késleltette a gyermek hatékony kezelésének megkezdését; minél előbb elkezdik a megfelelő terápiát, annál jobb eredmények várhatók tőle.
Ebben a cikkben megpróbáljuk megismertetni Önnel az autizmussal kapcsolatban említett leggyakoribb étrend-kiegészítőket és étrendeket, és objektíven értékelni fontosságukat a bizonyítékokon alapuló orvoslás szempontjából.
A melatonin, mint az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó hormon, bebizonyosodott, hogy hatékony segítséget nyújt olyan autista spektrumzavarral küzdő gyermekeknél, akiknek alvási és alvási problémáik vannak. Néhány kisebb tanulmány azt mutatja, hogy a melatonin esti adagja, fél órával lefekvés előtt beadva, segített meghosszabbítani az alvást és lerövidíteni az alvási időt ezeknél a gyermekeknél. Ugyanakkor a szülők alacsonyabb szintű stresszt észleltek gyermekeikben, és javult a viselkedésük a nap folyamán. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyermekek alvási problémáinak okai különbözőek lehetnek, ezért a melatonin használatának megkezdése előtt ezeknek a problémáknak egy másik forrását meg kell vizsgálni és ki kell zárni használat előtt. Ezért ismét helyénvaló ezt a kérdést szakértővel megvitatni.
A probiotikumok egy másik táplálékkiegészítő, amelyet autizmus spektrum zavarban szenvedő gyermekeknél alkalmaznak. Valójában gyakran vannak emésztési problémáik (hasmenés, székrekedés vagy ezek kombinációja), amelyek bizonyos mértékben befolyásolhatják az autizmus tüneteit is. Általában az ilyen gyermekeknek az autizmus súlyosabb tünetei is vannak. Számos klinikai vizsgálatot végeztek, amelyek során a szülők megerősítették a probiotikumok szedésének pozitív hatását nemcsak az emésztési problémákra, hanem a gyermekeik viselkedésére is. Ezek a megállapítások azonban még mindig átfogóbb vizsgálatokkal várják az objektiválást, amelyek kizárnák az emberi ítéletet. Figyelembe kell venni azt is, hogy melyik probiotikumot szedje. Mivel gyógyszeripari számlálóink túlcsordulnak különböző típusú probiotikumokkal, amelyek különböznek a probiotikus baktériumok tartalmában és számában, valamint az adalékokban, a különböző probiotikumok alkalmazásának hatása nem biztos, hogy azonos. Általában csak azoknak az autista gyermekeknek ajánlott probiotikumokat adni, akik az emésztési problémák miatt szenvednek.
Azt is érdemes megfontolni, hogy adj-e gyermekeinek különféle multivitamin- és ásványi anyag-kiegészítőket. Azoknak a gyermekeknek ajánlott adni, akiknek korlátozottabb az étrendjük, emiatt valószínűbb, hogy nem elegendő a bevitelük, és így a fontos tápanyagok hiánya. Ismét figyelembe kell venni a választott termék típusát, mivel néhányuk túlzottan meghaladja az egyes vitaminok vagy ásványi anyagok napi ajánlott adagjait, ami hosszantartó alkalmazás esetén mellékhatásokhoz vezethet.
Ami az omega-3 zsírsavakat illeti, úgy gondolják, hogy az agy fejlődésében és megfelelő működésében betöltött jelentőségük miatt jótékony hatással lehetnek az autizmus spektrumban szenvedő emberekre. Az autizmussal élő személyeknél végzett vizsgálatok omega-3 zsírsavakat adtak, amelyek nem bizonyítják egyértelműen ezt a hipotézist. Nincsenek ajánlások arra sem, hogy ezeknek a zsírsavaknak milyen típusa és milyen pontos adagja lenne megfelelő ezeknek a gyermekeknek.
A fent említett táplálék-kiegészítők mellett sok más tesztelés alatt áll, például karnozin vagy nagy adag B6-vitamin magnéziummal együtt. A vizsgálatok azonban nem mutattak ki jelentős javulást az autizmus tüneteiben e termékek bevétele után, vagy nem voltak kellően tárgyilagosak, és ezeknek az eredményeknek a további ellenőrzése még várat magára.
Ezzel a rövid áttekintéssel arra szeretnénk ösztönözni Önt, kedves szülők, hogy alaposan értékelje meg kezelési döntéseit, és fontolja meg, hogy a táplálék-kiegészítők alkalmasak-e gyermeke számára, és ne habozzon konzultálni szakértőkkel. Mindkét fél érdeke, hogy elsősorban a gyermeke számára nyújtson segítséget, és akkor lesz a leghatékonyabb, ha a kötelet egy irányba húzzuk össze, nem pedig egymás ellen.
Mivel az autizmust nagyon heterogén és terjedő (mélyen fekvő) betegségnek nevezik, számos más támogató terápiát fejlesztettek ki a diagnózis egyes tüneteinek befolyásolására. Ezek például motoros-szenzoros terápiák, amelyek célja a motoros készségek és az egyéni érzékelések (tapintás, hallás, szaglás stb.) Érzékelésének javítása. Ide tartoznak például a hallásintegrációs tréning (a hallásérzékelés javítása), masszázs, érintésterápia, a Snoezelen néven ismert multi-szenzoros környezet és még sokan mások. Emellett a gyakorlatban gyakran alkalmaznak különféle művészeti, zenei és canis terápiákat. Mindezeket a terápiákat azonban csak támogatónak tekintik, és ezért nem helyettesíthetik a fő beavatkozási módszereket, hanem inkább kiegészítik őket, hogy a kezeléshez való hozzáférés átfogó legyen, és legjobb esetben az autizmushiány minden területére kiterjedjen.
Levy, S. E. és Hyman, S. L. (2008). Kiegészítő és alternatív gyógykezelések autizmus spektrum rendellenességekkel küzdő gyermekek számára. Észak-Amerika gyermek- és serdülőkorúak pszichiátriai klinikái, 17 (4), 803-820.
Lofthouse, N., Hendren, R., Hurt, E., Arnold, L. E. és Butter, E. (2012). Az autizmus spektrum rendellenességeinek kiegészítő és alternatív kezeléseinek áttekintése. Autizmus kutatás és kezelés, 2012.
Volkmar, F., Siegel, M., Woodbury-Smith, M., King, B., McCracken, J., & State, M. (2014). Gyakorlati paraméter az autizmus spektrum zavarban szenvedő gyermekek és serdülők értékelésére és kezelésére. Az Amerikai Gyermek- és Serdülőkori Pszichiátria Akadémiájának folyóirata, 53 (2), 237-257.