Ebben a cikkben hangsúlyozzuk az eljárási igazságosság fontosságát a szociálpolitikai eszközök felépítésében. A tiszta eljárási igazságosság elvét Rawls (1995) írja le Brian Barry-ra hivatkozva. Az eljárási igazságosságban különbséget tesz a tökéletes és a tökéletlen között.
A tökéletes eljárási méltányosság mellett elengedhetetlen egy független intézkedés megléte, amely szerint eldől, melyik eredmény igazságos, és milyen eljárások garantálják ennek az eredménynek a megvalósulását. Rawls (1995) szerint a tökéletes eljárási igazságosság elérése kivételes, ha nem is lehetetlen.
Ha ezt az elvet tükrözzük a szociálpolitikai eszközök felépítésében, akkor egyértelmű, hogy az egyes eszközök különböző mértékben távol állnak a tökéletes eljárási igazságosságtól. Célunk azonban az, hogy a lehető legközelebb kerüljünk a tökéletes eljárási igazságossághoz. A szociálpolitika elméleti szakirodalmában hasonló követelményekkel közvetlenül, csak nagyon implicit módon, és még inkább a metaplánban nem találkoztunk (pl. Radičová, 2002b; Tomeš, 2010). A szociálpolitikai intézkedések gyakorlati megalkotása azonban természetesen nagymértékben magában foglalja az eljárási igazságosság elvét.
Ezt az elvet általában úgy közlik, hogy rossznak tekintik az olyan jogszabályokat, amelyek kijátszhatók, visszaélhetnek és.
Viszonylag könnyű kimutatni, hogy a szociálpolitika különböző eszközei különböző mértékben térnek el a tökéletes eljárási igazságosságtól.
Például. törvény szerinti temetési segély. 238/1998 Coll. temetési segélyért egységes, 79,67 euró összeget fizetnek a jogosultnak, feltéve, hogy a szükséges dokumentumokkal igazolja a jogosultságot. Viszonylag nehéz hamisítani egy szeretett ember halálát, és ez a felismerés magas kockázatával jár. Ezenkívül a motívum még a viszonylag alacsony átalányösszeg miatt sem magas. Nyilvánvalóan ez a hozzájárulás megközelíti a legtöbb szociálpolitikai eszköz tökéletességét az eljárási igazságosság mértékével.
A gyermekpótlék ismételt állami szociális juttatás, ahol a motívum magasabb lehet az ellátások felhalmozott összege miatt. Elméletileg meg lehet hamisítani vagy megváltoztatni a gyermek iskolalátogatásának megerősítését, amiért fennáll a szankciók veszélye. A gyermekpótlékok széles körű kifizetése azonban eljárási szempontból még mindig viszonylag magas.
Az öregségi nyugdíj-ellátások bizonyos részletességgel figyelembe veszik az érdemeket a kifizetett összegek formájában. Ezért eljárási szempontból is tisztességesek.
Másrészről a szükségszerűség elvén alapuló szociálpolitikai eszközök képesek a legjobban elhatárolódni a tökéletes eljárási igazságosságtól, mert a csökkent minőséget jutalmazzák, különösen a keresőképesség területén, ami néha nem jelent problémát szimulálni.
A gyakorlatban főleg négy olyan terület van, amelynek változóit manipulálják a társadalombiztosítási rendszer előnyeinek növelése érdekében:
- jövedelem összege,
- egészségi állapot,
- a kölcsönös teljesítmény mértéke,
- a családi együttélés jellege.
Noha nem ismerünk olyan bizonyítékot, amely feltérképezné a társadalmi rendszer kijátszásának vagy visszaélésének mértékét, jó néhány jel utal arra, hogy ez a gyakorlatban nagyrészt így van.
Jövedelem összege
A társadalombiztosítás statisztikai dokumentumai (2010 első felétől, kérésre elküldve) azt mutatják, hogy az SZČO (önálló vállalkozók) több mint 85% -a 0,01 és 319,58 euró közötti értéktartományba esett, az alkalmazottak esetében ez kevesebb mint 12% volt. A Szlovák Köztársaság Munkaügyi és Szociális Minisztériuma (2011a) becslése szerint az önálló vállalkozók átlagos nominális bére 2010-ben 577 euró volt. A SZČO adóalapjának viszonylag széles körben elterjedt, nem megfelelő csökkentése hihetőnek tekinthető.
A cseh romák egészségével kapcsolatos kutatások szerint a legtöbb felnőtt roma naponta dohányzik. A roma dohányosok 65% -a legalább 2 dobozt szívott naponta. A nemek között nem voltak jelentős különbségek a dohányzásban, és a roma fiatalok jelentős része már elkezdte a rendszeres dohányzást. Fontos azonban kiemelni a dolgozó romák 50% -át, de a nem munkavállalók 74% -át. Szintén érdekes a túlsúlyra vonatkozó (bár a gazdasági aktivitás megkülönböztetése nélkül) adatok, amelyeket a felnőtt romák 27% -ánál találtak (Nesvadbová et al., 2009). Feltételezzük, hogy a szlovákiai romák helyzete nem nagyon különbözik.
Feltételezve, hogy az átlagos munkanélküli roma dohányos nagyjából havonta egy létminimumot költ cigarettára, amely anyagi szükségletekben nyújtott támogatás általában nem haladja meg, és mégis képes fedezni a valós megélhetési szükségleteket, az elhízott romák esetében a normálist meghaladó mértékben is, lehetséges? Mivel valószínűtlennek tartjuk azt a feltételezést, hogy viszonylag magas munkanélküli járadékban részesülnek, akkor a lehetséges válasz az, hogy a hatóságoknak az anyagi szükségben részesülő ellátások megszerzése céljából bejelentett hivatalos jövedelemkimutatás eltér a tényleges jövedelemtől. Ez főként a szürke és a feketegazdaság révén történik, amelyek segítik a romákat nem hivatalos jövedelmük növelésében. Az ilyen tapasztalatokat dokumentálják pl. beszámol a szlovákiai roma települések antropológiai kutatásából is (Jakoubek, Hirt, 2008).
A megegyezéssel kapcsolatos munka ebben az összefüggésben is fokozott kockázatot jelent. A gyakorlatban a munkavállalónak viszonylag kis összege van a szerződésben megállapítva - így egyszerre jogosult segélyre anyagi szükség esetén - míg a munkáltató sokkal többet fizet neki - a munkaviszony mindkét szereplője kerüli a magas járulékok, a munkavállaló és a jövedelem befizetését adót és ezen felül anyagi szükségletekben részesül ellátásokban, amelyeket nem megfelelő mértékben kap.
A csökkent jövedelem bevallásának másik motívuma a felelős fél erőfeszítése, hogy elkerülje a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget.
Egészségi állapot
A feltárt média által lefedett korrupciós esetek (pl. Onufer, 2010) azt mutatják, hogy az egészséges beteg ideiglenes munkaképtelenségéről szóló igazolás kiadásához az orvosok Kelet-Szlovákiában legfeljebb 5, Nyugat-Szlovákiában pedig átlagosan 23 eurót követeltek. Mások a munkaképtelenség igazolására minden nap egy eurót követeltek.
A cikk alatti megjegyzésekben (Onufer, 2010) az egyik hozzászóló jelezte, hogy az orvosokat motiválják ideiglenes munkaképtelenségről szóló igazolások kiadása kenőpénz nélkül is. Ellenkező esetben a beteg elvette a kártyát, és jóindulatúbb orvoshoz fordult.
A Társadalombiztosítási Ügynökség jelentése (SP, 2012) szerint annak ellenére, hogy a védelmi idő 42 napról 7 napra rövidült, a betegségbiztosítás lejártát követő védelmi időn belül a táppénzhez való jog gyakorlása gyakori volt. jelenség. A betegségbiztosítási osztályok gyakran rögzítettek olyan eseteket is, amikor egy biztosítottat átmenetileg munkaképtelennek nyilvánítottak, közvetlenül a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése előtt. Gyakran előfordultak olyan esetek is, amikor önkéntes betegséggel biztosított személyek igényeltek ápolási támogatást. Ezek felváltva két vagy több gyermekre vonatkoztak. az ápoláshoz való jog alkalmazása váltakozott a táppénzhez való jog alkalmazásával az egész naptári hónap során.
Valószínű, hogy az átmeneti munkaképtelenség igazolásának indokolatlan kitettsége néha korrupt jellegű, máskor pedig csak az orvosok pácienseikkel való bánásmódjának a megnyilvánulása.
Az az önálló vállalkozó, aki munkaképtelenségről szóló orvosi igazolást nyújt be a Társadalombiztosítási Ügynökséghez, az adott naptári hónapban nem fizet járulékot. Körülbelül 145 € -ot takaríthat meg. Ugyanakkor jogosult betegbiztosítási ellátás folyósítására, amely meghaladhatja a 250 eurót (Onufer, 2010).
A munkaképtelenség igazolatlan igazolása esetén anyagi rászoruló állampolgár az aktiválási támogatással megegyező védelmi támogatásra jogosult, de ellenkező szolgáltatásokra nincs szükség.
Aktiválási munka
A Vízelince községből érkezett Markíza TV (2008) jelentése szerint a meghirdetett médiaellenőrzés nélkül az aktiválási munka fikció volt.
Šimoňáková (2010) jelentésében hasonló problémára mutatott rá Žehra faluban. 196 emberrel szerződtek kis önkormányzati szolgáltatásokra. A Žehrian lakótelepet szemét árasztotta el, és a munkások nyoma sem volt. Az önkormányzatnak fiktív munkával való visszaélés gyanúja merül fel. A községnek 1850 lakosa van, ebből 1550 roma.
Sinuová (2011) szerint Rankovce község 653 lakosú, ebből több mint 500 roma származású. Az kassai ÚPSVaR munkatársainak ellenőrzésének napján, amikor állítólag 200 aktivista volt a munkahelyen, több mint a fele eltűnt. "Az aktiválási tevékenység felfüggesztése véleményem szerint indokolt, mert az aktivisták felelőtlenül közelítették meg a munkaidő betartását nemcsak most, hanem az önkormányzat aktiválásának teljes időszaka alatt" - kommentálta a polgármester.
Az aktív munkaerő-piaci intézkedések hatékonyságának értékelésekor Harvan (2011) általában megjegyzi a visszaélések kockázatát, valamint azt a tényt, hogy e kockázat csökkentése intézményileg és adminisztratív szempontból egyaránt megterhelő.
A családi együttélés jellege
Másutt említettük, hogy a családi kapcsolatok miként alakíthatók formailag úgy, hogy két család egyszerre két szülői támogatást kaphasson. Azt is elmagyaráztuk, hogy a helyettes személyes gondoskodás intézményével milyen gyakran élnek visszaélések.
Ide tartozik a kérdés, hogy nagyobb támogatást nyújtsunk-e a gyermekes egyedülálló szülőknek, vagy ne vegyük figyelembe egy ilyen eseményt a szociálpolitikában.
Sawhill (2003) szerint az 1930-as években hozták létre az Egyesült Államokban az eltartott gyermekekkel rendelkező családok megsegítésére irányuló programot (AFDC) annak érdekében, hogy az özvegyek vagy az egyszülős családok otthon tudják gondozni a gyermekeket. Abban az időben az AFDC programban a legtöbb nő özvegy volt, és szinte minden gyermek házasságban született. Murray (1998) szerint már az ötvenes években kínosan és kínosan egyértelmű volt, hogy az ebben a támogatásban részesülő nők többsége nem özvegy. Sawhill (2003) szerint az 1990-es években jellemzően olyan nők voltak ebben a programban, akik serdülőkorban lettek anyák. Murray (1998) kijelenti, hogy míg a statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb befogadó fehér nő volt, addig a négy vagy több gyermekes fekete nőket érzékelték a legérzékenyebbnek.
A racionális választás részeként a nem házastársi együttélés ezért bizonyos helyzetekben előnyös volt, és bizonyos, a munkaerőpiacra való belépés lehetőségének csökkent csoportjai (fekete nők) számára is előnyös volt a gyermekek születése. Az AFDC program nyilvánvalóan csekély potenciállal rendelkezik az eljárási igazságszolgáltatás terén, és következményeiben súlyosbította mások problémáit azáltal, hogy megpróbált egy társadalmi problémát kezelni.
Höhne (2008) feltételezi, hogy az adó- és szociális ellátórendszerek felállítása a családi együttélés formáját is befolyásolhatja. Két helyzetet hasonlított össze a cseh rendszerben: egy fiktív egyszülős családot, amely hivatalosan egyedülálló szülő számára magasabb juttatást vár el a szociális ellátásokból, és a házastársat, amely a közös adózásból profitot vállal, összehasonlítva a külön adóztatott házastársak családjával, ill. nőtlen partnerek. Megállapította, hogy egyes helyzetekben 2005 és 2007 között előnyösebb úgy tenni, mintha egyedül állna nővel, aki gyermekekkel él, és ugyanakkor csendes társ jövedelméből él. Ez leginkább azoknak a családoknak fizetett ki, ahol egy nő szülői támogatást kapott. 2005-ben és 2006-ban havi 1500 - 2000 CZK-val többet kereshettek egy azonos jövedelmi helyzetben lévő egyetlen családhoz képest, ill. 2500-3500 CZK, ha a gyerekeknek kettőjük van. Höhne (2008) szerint a 2008 óta bevezetett jogszabályi változások megszüntették ezeket a deformációkat.
Összefoglalni,:
- a jövedelem összegét a keresővel foglalkoztatott emberek akarják befolyásolni, ha csökkenteni akarják az illetékek vagy adók megfizetésének alapjait, vagy ha el akarják kerülni azok teljes kifizetését;
- az anyagi szükséglet határához közeli emberek csökkent jövedelmet vagy semmilyen jövedelmet nem jelentenek be annak érdekében, hogy anyagi szükségekben részesülhessenek;
- az igazolhatatlan munkaképtelenséget főként a Társadalombiztosítási Ügynökség pénzügyi teljesítménye miatt deklarálják;
- az anyagi rászorulók igazolhatatlan munkaképtelenséget nyilvánítanak elsősorban azért, hogy védő juttatásra legyenek jogosultak és elkerüljék az aktiválási munkát.
Schneider (2012) megbecsülte a szürke (árnyék, szürke) gazdaság méretét Európában, míg Szlovákiában e becslés szerint a szürke gazdaság a GDP 17% -át tette ki.
Számos oka van annak, hogy a fent vázolt csalások anyagi szükséglet közelében vagy rászorulva előnyösebbek a racionális választás szempontjából, mint az anyagi szükséglet határát jelentősen meghaladó embereknél:
- Rendszerint ezek viszonylag kis összegek, vagyis a hatékony ellenőrzési mechanizmusok költségei valószínűleg meghaladják a nyújtott ellátásokhoz kapcsolódó költségeket.
- A szankcionálási mechanizmusok hatástalanok a bejelentett anyagi szükségletben szenvedők számára - a bírságok elvileg végrehajthatatlanok, a börtönbüntetés pedig túl költséges az állam számára, míg az anyagi rászorulók számára az életminőség viszonylag csekély csökkenését és a jogorvoslati lehetőségek alacsony esélyét jelentik.
- Élethelyzetükben az ilyen magatartás viszonylag egyszerű módja a pénzügyi forrásoknak, és a viszonylagos anyagi nélkülözés miatt fokozott nyomás is jelentkezhet.
- Az aktiválási munka formájában történő kölcsönösség elkerülése nagyobb teret enged a szürke vagy a feketegazdaságban való részvételnek.
- Talán itt is megmutatkozik az alacsonyabb várható élettartam valószínűsége - részvétel a járulékfizetésben, pl. így az öregségi nyugdíjra részben szükségtelen lenne.
- A romák számára sajátos kulturális vonásuk is tényező lehet. Például. Jakoubek, Hirt (2008); az erényért.
Következtetés
Az eljárási igazságosság elvének hangsúlyozása a szociálpolitikai eszközök felépítésében azzal a jelentéssel bír, hogy nem ösztönzi az olyan emberi ásványok növekedését, mint pl. csalás és pazarlás az államháztartással kapcsolatban. A viselkedéspszichológia alaptézise a következő: a pozitívan megerősített viselkedés a jövőben gyakrabban megismétlődik. Az eljárási kiválóságra való törekvés figyelmen kívül hagyása végső soron olyan mértékben hozhat társadalmi problémákat, hogy azok gazdaságilag fenntarthatatlan és társadalmilag fenntarthatatlan lesz.
Egyetértünk Tomeš-szal (2010), amely szerint azok, akik hozzájárulnak a társadalmi szolidaritáshoz, soha ne kapjanak kevesebbet ebből a szolidaritásból, mint azok, akik nem járultak hozzá. Ugyanakkor rá kell mutatnunk arra, hogy a társadalmi rendszer eljárási tökéletlenségei jelentősen eltávolítanak minket ettől az elméleti ideáltól.
Bibliográfiai hivatkozások listája
BAKALÁŘ, Petr. 2004. Roma pszichológia. Prága: Votobia Praha, 2004. 179 p. ISBN 80-7220-180-8.
HARVAN, Peter. 2011. Szlovákiában az aktív munkaerő-piaci politikákra fordított kiadások hatékonyságának és eredményességének értékelése, [online]. Pénzügyi Politikai Intézet: a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma, 2011-01, [cit. 2012-05-12]. 23 s. URL: .
HÖHNE, Sylvia. 2008. A gyermekes családok támogatása és a pénzátutalások hatása a családi együttélésre, [online]. Prága: Munkaügyi és Szociális Kutatóintézet, v.v.i., 2008, [cit. 2012-05-05]. 63 s. URL:. ISBN: 978-80-87007-93-8.
JAKOUBEK, Marek - HIRT, Tomáš (szerk.). 2008. A kelet-szlovákiai roma települések a terepi antropológiai kutatások szempontjából: 1999 - 2005. Pozsony: Nadácia otvorenej společnosti, 2008. 727 s. ISBN: 978-80-969271-5-9.
LUŽICA, René. 2004. Fejezetek a roma kultúrából. Nagyszombat: Slovak Academic Press, 2004. 98 p. ISBN 80-89104-34-7.
NAPELLENZŐ. 2008. Tűz: Méhészet és az aktiválási munka bennük. [cit. 2012-04-12]. URL: .
MPSVR SR. 2011a. A szuperbruttó bér bevezetése nem feltétlenül jelenti a polgárok rémhírét, a nettó bérek nem csökkennek. In: MPSVaR SR, [online]. 2011. július 6. 2011-08-08]. URL: .
MURRAY, Charles. 1998. Túl sok jó. Prága: SLON, 1998. 337 p. ISBN 80-85850-55-9.
NESVADBOVÁ, Libuše - ŠANDERA, Jiří - HABERLOVÁ, Vera. 2009. Roma népesség és egészség Csehország - Nemzeti jelentés 2009, [online]. Madrid: FSG, 2009, [cit. 2011-11-09]. 86 s. ISBN: 978-84-692-5535-3. URL: .
ONUFER, Andrej. 2010. Az orvosok hamis PN-ket állítottak ki. Nyolc esztendővel néznek szembe. In: aktuálne.sk, [online]. 2010.10.14. 07:30, [cit. 2012-05-18]. URL: .
RADIČOVÁ, Iveta. 2002b. Szociális védelem Szlovákiában, [online]. Pozsony: Nadácia S.P.A.C.E., 2002, [cit. 2011-11-02]. 111 s. URL:. ISBN 80-88991-17-X.
RAWLS, John. 1995. Az igazságosság elmélete. Prága: Victoria Publishing, 1995. 361 p. ISBN 80-85605-89-9.
SAWHILL, Isabel. 2003. A szegénység viselkedési vonatkozásai. In: A közérdek, No. 153., 2003. ősz [cit. 2011-01-09]. val vel. 79-93. URL: .
SCHNEIDER, Friedrich. 2012. Az árnyékgazdaság Európában, 2011, [online]. [val vel. a.]: A.T. Kearney, Inc., 2011, [cit. 2012-05-21]. 18 p. URL: .
SINUOVA, Monika. 2011. A rangovcei fegyelmezetlen munkanélküliek elvesztették az aktiválási támogatást. In: Roma Sajtóügynökség, [online]. 2011. március 11. 2012-04-12]. URL: .
SP. 2012. Jelentés a Társadalombiztosítási Ügynökség 2011-es ellenőrzési tevékenységének eredményeiről és a szociális rendszerrel való visszaélés és a csalás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról a Társadalombiztosítási Ügynökségnél, [online]. 2012-04, [cit. 2012-05-20]. 13 s. URL: .
ŠIMOŇÁKOVÁ, Mária. 2010. Az állam fizeti Žehrét a fiktív munkáért. In: KKV, [online]. 2010. november 5., [cit. 2012-05-17]. URL: .