medence

Az emberi érrendszer csodálatos átalakulásai: A lábak és a medence artériái

Az érrendszer bonyolult fejlődése miatt az ér törzsek elrendeződése felnőttekben változó. Tehát az anatómiai tankönyvekben leírt vaszkuláris törzsek az ideális eset, ez a norma a legtöbb populációban előfordul. A sebészeknek ezért mindig óvatosnak kell lenniük és tisztában kell lenniük az érrendszer ezen változásaival.

Perifériás vérkeringés, artériás és vénás, átfogó rekonstrukción megy keresztül az embrionális fejlődés során. Gyakorlatilag nincsenek felnőttkori fő artériák az embrióban a végső formájában. Az erek fejlődésében kezdetben kialakul a kapillárisok gazdag regionális hálózata. Az erek elrendezése, ahogy azt egy felnőttnél ismerjük, a legmegfelelőbb vaszkuláris törzsek megnagyobbodásából és tartósságából adódik, míg a kevésbé fontosak degenerálódnak. A helyzetet még rosszabbá teszi, hogy a fő artériák ágai nemcsak a meglévő kapillárisok egyszerű megnagyobbításával jönnek létre, hanem néha a meglévő artériás törzsekből való kibimbókkal is.

Haeckel biogenetikai törvénye * szerint a magasabb szintű gerincesek (például az emberek vagy az emlősök általában) csíraképződésük során fejlődési szakaszokon mennek keresztül, amelyek az alsó gerinceseknél rejlenek. Például mind a halak, mind az emlősök kopoltyúívekkel rendelkeznek az embrionális fejlődés során. A halakban a kopoltyúk mechanikai támaszává fejlődnek, míg az embereknél a gégerendszerré alakulnak.

Hasonlóan az emberi embrionális fejlődés során olyan erek képződnek, amelyek az alsó gerincesek fejlődési szakaszára jellemzőek. Az emberek testének eltérő szerkezete miatt azonban ezek az erek ne tartson felnőtté válni, elfajulni és kezdetlenné válni. Ilyen kezdet például farokér. Éppen ellenkezőleg, néha különféle okokból az ilyen ér nem degenerálódik, és egy ilyen ér egy felnőttnél is fennáll. Példa erre az embereknél ritka ülőér.

Vannak olyan esetek is, amikor ugyanazok az erek töltődnek be az embrionális fejlődésben más funkció, mint felnőttkorban. Például minden gerinces embriót kezdetben a sárgás erek táplálnak a sárgás tasakból. Az embrió növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokat tartalmazza. Mivel a sárgás tasak ideiglenes szerkezet, amely egy felnőttnél nem található meg, a sárgás erekre nincs szükség, miután működésük megszűnik. Ezért átalakulnak olyan edényekké, amelyek táplálják az emésztőrendszer szerveit. Egy másik példa a köldökerek, amelyekről a következő sorokban fogunk beszélni.

Az anatómia ismétlése

1. ábra: Az anatómia ismétlése. A hasi aorta (aorta abdominalis) körülbelül a negyedik ágyéki csigolya (L4) szintjén osztódik jobb és bal közös medenceartériává (arteria illiaca communis). Az aorta közvetlen lefelé folytatása a medialis sacralis artéria (a sacralis mediana artériája), amely a coccyx csúcsáig fut, a keresztcsont elülső felületéhez kapcsolódva. A közös kismedencei artéria tovább oszlik belső (arteria illiaca belső) és külső kismedencei artériára (arteria illiaca external). A külső medenceartéria lebeny-szalagon megy keresztül, így a femor artéria (femoralis artéria). A femorális artérián keresztül a külső medenceartéria biztosítja az alsó végtag nagy részét. A belső kismedencei artéria főleg a medence területét látja el (ülő izmok, szervek, medencefenék). A köldökartéria (köldökartéria) nemcsak a magzatban, hanem a felnőttben is kinyúlik a belső medenceartériából. A szövegben említett összes struktúrát az ábra aláhúzza.

Nyaki artéria

A köldökartéria (artery umbilicalis) a köldökzsinórban futó érpár. Vele együtt van még egy párosítatlan köldökvénája (köldökvénája), amely körül az artériák spiráloznak. Ezeknek az ereknek a szerepe a méhlepény és a test véráramának összekapcsolása. De mi történik a köldökartériával a születés után? A köldökartéria nemcsak a köldökzsinórban és a méhlepényben található, azaz a testen kívül, hanem "a köldök mögött", a test belsejében is. Az intracelluláris résznek van némi jelentősége akkor is, ha egy személy megszűnik társulni a placentával?

A köldökartériák a köldökartériákat szolgálják az oxigéntelen vér elvezetésére a testből a placentába, ahol a vért ismét oxigénnel ellátják, majd a vénán keresztül visszajuttatják a testbe (2. ábra). Születése után a csecsemő köldökzsinórját megkötik és elvágják. A köldökzsinór testbe jutásának helyén felnőtt heg (köldök) megőrződik egy felnőttnél.

Egy felnőttnél a köldökartériák eltávolodnak a belső medence artéria törzsétől, és minden egyes köldökartér két részből áll (2. és 3. ábra). A köldökartéria első része a hólyag oldala mentén halad. A köldökartér második része ferdén felfelé forog az elülső hasfal mentén, amelyen felfelé a köldökig fut, amelyből a magzat fejlődése során a testből a méhlepény felé került.

A köldökartér azon része, amely a hólyag oldala mentén halad, átjárható, vér folyik rajta, és gallyak látják el a hólyag felső felét. Ez azt jelenti, hogy még a felnőttkorban is a köldökér biztosítja a hólyag vérellátását. Ezenkívül férfiaknál a köldökartér artériákat is termelhet a vas deferens számára.

Az elülső hasfal mentén ferdén felfelé haladó köldökartéria második része felnőttkorban nem áthatolható. Miután a méhlepényen keresztüli vérkeringés nem aktív, az artéria ezen részén degeneratív változások következnek be, az ér lekötődik és átalakul a mediális köldökszalaggá (ligamentum umbilicale mediale). Ez az ínszalag nem fontos a szervezet működéséhez, következmények nélkül könnyen eltávolítható. Az operáló sebészek számára azonban ez képviseli fontos mérföldkő, amelyet a szakadás gyengeségének laparoszkópos korrekciójában alkalmaznak.

Figyelemre méltó a köldökartér embriológiája is. A korai embrionális fejlődés során a köldökartér közvetlenül kapcsolódik az aortához. Amint azonban a fentiekben említettük, egy felnőttnél a köldökartériát a belső medenceág egyik ágának, nem az aortának tekintik. Hogyan lehetséges? U nagyon korai emberi embrió, az artériák szegmentálisan vannak elrendezve, vagy más szavakkal metamerikusan (jó példa erre az erek szegmentális elrendezése a földigilisztában). 30 pár interszegmentális artéria hagyja el a csíra aortáját. Az ágyéki régióban az 5. interszegmentális artériát közös medence artériának is nevezik. Az embrionális fejlődés 4. hetében a köldökartér elágazást küld, amely csatlakozik a közös medenceartériához, funkcionális érrendszeri kapcsolatot hozva létre közöttük, miközben a köldökartér eredeti kapcsolata az aortával megszűnik. A köldökartéria újonnan kialakult kapcsolatát a közös kismedencei artériával a belső kismedencei artériák képviselik **. Valójában a belső ágyéki artériák a köldökartér egyik ága, és nem fordítva.

2. ábra: A magzati vérkeringés (balra) és a felnőtt (jobbra) összehasonlítása. A köldökartériák (kék doboz) eltávolodnak a belső medenceartériától, végigfutnak a hólyag oldala mentén, majd ferdén felfelé fordulnak, és a köldök felé tartanak, ahonnan a köldökvénával együtt lépnek ki, az úgynevezett formációba. köldökzsinór. Születése után a köldökartér nagy része lekötődik és központi köldökszalaggá alakul. A köldökartéria kisebb része az egész életen át átjárható marad a vérben, és felszabadítja a hólyag felső artériáját a hólyagba (piros nyíl).

3. ábra: Felnőtt medenceüregének oldalsó keresztmetszete. A belső medenceartér ága, a köldökartér piros színnel van jelölve. Artériás ágakat bocsát ki a húgyhólyagért - a felső húgyhólyagartéria, és amint a központi köldökszalag folytatódik az elülső hasfalon, a köldökig.

Középcsont artéria

A középső sacralis artéria (arteria sacralis mediana) egy kis edény, amely a hasi aorta caudalis (lefelé, a "farokig") folytatását képviseli. Más állatokban, például krokodilokban, testük felépítése miatt ez egy hatalmas artéria - farokartéria (arteria caudalis). A középső szakrális artéria tehát a farokartéria kezdetleges maradványa. Amikor a gerinc farokszakasza a farkcsontra redukálódott, a farokartériát is csökkentették, és ami az emberben megmaradt belőle, azt középső szakrális artériának hívják. Ez a kis ér visszahúzódik azon a ponton, ahol az aorta feloszlik a medence artériáira (technikailag bifurkációnak nevezik), és leereszkedik a végbélig, az ágyéki csigolyák, a keresztcsont és a farkcsont elülső felületéhez csatlakozva (4. ábra). Lefelé tartó útja során több apró gallyat enged ki, például a végbél hátsó falához. A középső szakrális artéria vége kissé titokzatos képződmény - a coccygeum, más néven Lusch szerve.

4. ábra: Középcsont artéria. A középső szakrális artéria a hasi aorta caudalis axiális folytatását jelenti. Körülbelül az aortától indul el a negyedik ágyéki csigolya szintjén, a keresztcsont elülső felülete mentén halad lefelé a farkcsúcs hegyéig. A végén kapillárisok golyója zárul - Luschk orgonája.

A coccyx egy kicsi, ovális, két és fél milliméter átmérőjű szerv, amely a coccyx csúcsán helyezkedik el. Hasonló képződmények találhatók az állatok farkán, például az úgynevezett farokgolyók (glomera caudalia). Luschko szervének magját a kapillárisok együttese képezi, ami a középső szakrális artéria és a véna véráramának kapcsolatát képviseli. A kapillárisok ezt a sapkáját egyetlen ovális (vagy szabálytalan) szövetcsomó veszi körül, vagy több kisebb test kapcsolódik a farkcsonthoz egy szár segítségével (5. ábra). Mi a funkciója ennek az apró szerkezetnek? Feltételezték, hogy befolyásolja a véráramlást, de a farkcsont edényeinek nincsenek mozgó falai. Az idegrendszerrel való kapcsolatot a szimpatikus idegrendszerhez tartozó idegcsomópont jelezné, amely a farkcsont elülső felületén helyezkedik el. A szöveti csomók gazdag beidegzését kezdetben annak bizonyítékának tekintették, hogy neurotranszmitterek képződnek a coccyx sejtjeiben, de ezt a hipotézist szintén nem erősítették meg. Ennek a testnek a feladata tehát rejtély marad.

5. ábra: Egy szabálytalan coccyx ízületi csomó keresztmetszete. Ez a szakasz mutatja a rostos hüvelyt (fekete csillag), az ereket (fekete nyilak) és a csomót alkotó sejteket (vörös csillag).

Ülő artéria

Az ülőérartéria (arteria ischiadica) az alsó végtag érrendszerének ritka veleszületett rendellenessége, amelyet az artéria visszatartása okoz, és amely általában az intrauterin fejlődés harmadik hónapjában eltűnik. A normális emberi anatómiában az ülőér artériája embriológiai kifejezés, mivel egy felnőttnél az ülőér nem található meg a szó valódi értelmében. Anomáliaként azonban az ülőér a lakosság körülbelül 0,05% -ában fordul elő. Érdekes, hogy az esetek csak felében van az ülőér kizárólag a jobb oldalon.

Miért olyan érdekes az ülőér? Az állatvilágban a négylábúak (Tetrapoda) két egyenlőtlen jelentőségű artériát alkottak, amelyeken keresztül vért juttatnak az alsó végtaghoz. A kétéltűeknél és a hüllőknél szinte az egész alsó végtag vérellátása az ülőérből származik. A madaraknak van egy végtagja, amelyet hátul egy ülőér-artéria lát el, míg a vért a végtag elejére a femorális artéria (femoralis artéria) hozza. Az emlősöknek, beleértve az embereket is, az alsó végtagja kizárólag a femoralis artériából származik (kivéve a denevéreket és a pintyeket, amelyeknek csak az ülőér artériája van). Az ülőér az embereknél tehát hasonlít az alsó gerinceseknél tapasztalt állapotra. Az ülőér artéria könnyebb megértése érdekében azonban először tisztázni kell, hogy néz ki az alsó végtag érrendszeri ellátása egy anatómiailag normális embernél.

6. ábra: Egy felnőtt alsó végtag érellátása. A külső kismedencei artéria lebeny-szalagon megy keresztül, így femoralis artéria. A femor artéria a comb elülső falán fut, és mérgező artériaként hátrafelé folytatódik. Az ulnaris artéria közvetlen folytatása a hátsó carotis artéria, amely a borjak hátuljától a lábig tart. A hátsó nyaki artériából egy tűartéria nyúlik ki, amely vért juttat a borjú oldalába, de nem jut be a lábába. Az elülső nyaki artéria elválik a mandibularis artériától, amely a síp és a tű között lefelé haladva az elülső lábra jut, ahol lefelé ereszkedik a lábfejig. A lábban a hátsó nyaki artériával együtt vérkeringést és funkcionális keringést képez.

Az ülőér artériát egyszerűen a femorális artéria ellentétének tekinthetjük. Míg a femor artéria a külső medenceartéria folytatása, az ülőérartér a belső medenceartéria folytatása. Míg a femor artéria a comb elülső részén fut, addig az ülőér a comb hátsó részén halad. Közös bennük azonban az, hogy mindketten az agyalapi mirigy üregébe jutnak, mint az agyalapi mirigy artériája. Hogyan lehetséges? Az artéria az eredetileg az isiász artéria közvetlen folytatása, de az embrionális fejlődés során az isiász artéria degenerálódik, és a femorális artériát másodlagosan a térd artériába táplálják. Hogyan és miért zajlik egyáltalán az embrió ilyen hatalmas rekonstrukción?

7. ábra: Az alsó végtag érrendszeri ellátásának alakulása. (A) A végtag rügyfázisában a köldökartér meghosszabbodik, és (axiális) ülőér artéria formájában a végtag alapjába gyűrődik. Az ülőér artéria a rügy csúcsáig fut le, ahol kapillárisok hálózatát képezi. A köldökartéria és az aorta összekapcsolódása azonban eltűnik, és a köldökartériát az 5. interszegmentális artéria (= közös kismedencei artéria) táplálja vissza az aortába. Az alsó végtag második artériája, az úgynevezett kismedencei artéria, a közös kismedencei artériából kezd kihajtani, amely fokozatosan megvastagodik, és femorális artériaként a végtaggá nő. (B) Az ülő- és femor artériák a poplitealis fossa területén kapcsolódnak össze. A femor artéria folytatódik a lábában, mint a hátsó carotis artéria, míg az ülőér a tű bokáig ér. (C) Idővel az ülőér artéria degenerálódik, amelyből a felnőtt felső része megőrződik a felnőttben - az alsó ülőér, a nyaki artéria és az acularis artéria. Az elülső nyaki artéria a femorális artériából kerül ki, amely a láb szintjén kapcsolódik a hátsó nyaki artériához, így biztosítva a funkcionális keringést.

8. ábra: Az ülőér artériája felnőtteknél csípő szinten (zöld). Az eredeti ülőér artéria azon része, amelyet egy felnőtt megőrzött a belső medence artéria végágaként - az alsó „ülő artéria musculus gluteus maximus”). Az artéria glutea inferiorból származik az ülőideget kísérő kis tekercs (arteria comitans nervi ischiadici), amelyet az eredeti ülőér artéria maradványának tekintenek.

Az isiász artéria jelenléte nem feltétlenül tüneti. Az ülőér artéria viszonylag feltűnően nyilvánulhat meg - az alsó végtag enyhe torlódásával vagy a szomszédos ülőideg fájdalmával. Általában tünetmentes fiatalság után azonban súlyos szövődmények léphetnek fel az érrendszer öregedése miatt, beleértve a trombózist, az embolizációt és az aneurysmákat. Az ülőér nagysága miatt az ilyen aneurysma esetleges repedése hirtelen halált is okozhat. Mivel egy tünetmentes egyén nem fordul orvoshoz, az isiász artéria valójában szélesebb körben elterjedhet a populációban. Miért jobb, ha az evolúció az embernek femorális artériát adott, nem pedig ülőéret? Az ülőartér felszínes elhelyezkedése miatt a comb hátsó részén az ülőér a hajlamos a károsodásra a gyakori és ismételt ülések és emelések miatt.

9. ábra: A kismedencei artériák arteriogramma, amely az ülőér artéria (piros nyíl) jelenlétét jelzi a betegben. Az aortát kék nyíllal, a combartériát sárga nyíllal jelöljük.

Az aorto-medence érrendszer komplex fejlesztése miatt ezen a területen számos más rendellenesség van. Egyedülálló eset egy 20 éves férfi, akinek hiányoztak a kismedencei artériák, és helyette egy combartéria nőtt ki belőlük. (lásd irodalom). Hasonlóan érdekes fejlődésű edények találhatók a test minden sarkában. Azonban a következő cikkben megnézzük őket.

Megjegyzések:
* Haeckel biogenetikai törvénye kimondja, hogy csíracsoportjának fejlődése során minden állat megismétli (összefoglalás, tehát az "összesítési elmélet") azokat a szakaszokat, amelyeken evolúciós ősei átmentek. Egyszerűen fogalmazva, Ernst Haeckel azt jelentette, hogy az emlős embriója "hal stádiumon" megy keresztül, mert átmeneti kopoltyúívekkel rendelkezik. Később azonban egy ilyen gondolat tévesnek bizonyult. Ennek ellenére ez a viktoriánus hiba továbbra is muníciót jelent az evolúció tagadói számára. E törvény modern értelmezése azt mondja, hogy a halak és az emlősök embriójában csírák jelennek meg, de mindkét állatban különböző struktúrákat alkotnak - az igazi kopoltyúk csak a halakban, míg az emberekben a gégerendszert fejlesztik ki
** A belső medenceartéria alapvetően a köldökartéria, vagy a köldökartér része, amely az aortával való kapcsolat elvesztése után másodlagosan kapcsolódik a közös medenceartériához (= 5. Az aorta interszegmentális artériája az ágyéki régióban ).