Az utolsó frissítés dátuma: 2019.12.20
Márkák
A mutató meghatározása
Jelző egység
Metaadatok
A mutatóval kapcsolatos meghatározások:
Bruttó hazai fogyasztás az elsődleges termelés plusz a megújult termékek plusz az import mínusz az export és a készletek változása.
Elsődleges termelés az eladásra (eladásra) szánt tüzelőanyagok kitermelése az első kezelés után (pl. válogatással történő kezelés, mosás), a vízerőművekben termelt villamos energia, az atomerőművekben termelt hő és a geotermikus hő.
Importálás magában foglal minden típusú üzemanyag behozatalát a Szlovák Köztársaságba.
Export magában foglal minden típusú üzemanyag külföldön történő értékesítését.
Készletváltozás (készletek lehívása vagy utánpótlása) - a bányászat, a gyártó vállalatok és az értékesítési szervezetek üzemanyag-készletei (a készleteket eladásra szánják, nem saját fogyasztásra szánják), majd a kiskereskedelmi üzemanyag-eladók (szénraktárak) és a fogyasztói készletek (azaz termelésükre és üzemeltetésükre szánt egyedi fogyasztók).
Elsődleges energiafogyasztás a bruttó hazai fogyasztás levonás után nem energiafogyasztás.
Nem energiafogyasztás - a különböző ágazatokban nyersanyagként használt energiatermékek; azaz. nem fogyasztják üzemanyagként, vagy átalakítják más üzemanyaggá.
Módszertan:
A mutató értékeli a vízerőművekben előállított szilárd tüzelőanyagok, nyersolaj és kőolajtermékek, földgáz, megújuló energia és hulladék, nukleáris üzemanyag (hő) és villamos energia bruttó hazai fogyasztásának alakulását. Ismerteti a Szlovák Köztársaság importfüggőségének alakulását, valamint a szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyagok behozatalát és kivitelét.
Az energiastatisztikában 2001 óta módszertani változások történtek, amelyek biztosítják a közigazgatásból és a magánszférából származó hazai felhasználók igényeinek, valamint az Európai Unió és a Nemzetközi Energiaügynökség szabványainak és követelményeinek megfelelő adatok lefedését. A 2001 előtti és utáni adatok összehasonlíthatatlanok, ezért a bruttó hazai fogyasztást csak 2001 óta értékelik.
Az adatokat az állami statisztikai felmérések programja keretében szerzik be, amelyet az egyes évekre rendelet szabályoz, és amelyek a 20 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások statisztikai jelentéseinek éves feldolgozásának eredményei. Az információgyűjtést külön rendelet írja elő - az Európai Parlament és a Tanács 8. sz. Az energiastatisztikáról szóló 1099/2008. A statisztikai felmérést végző szerv a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala. A kapott adatokat ezután alapul használják az előzetes energiamérleg összeállításához, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala információs rendszerének igényeinek, az Európai Statisztikai Rendszer és a nemzetközi szervezetek követelményeinek biztosítására.
Az energiafüggőség kiszámítása a nettó behozatal és a tranzit mellett mért bruttó hazai energiafogyasztás összegének aránya. A nettó behozatal kiszámítása a teljes import és a teljes export levonása. Az atomenergiát hazai energiaforrásnak tekintik, ami hozzájárul az energiafüggőség csökkentéséhez.
Adatforrás:
Kapcsolódó mutatók:
Kapcsolódó mutatók nemzetközi szinten:
Linkek a kérdéshez:
- Energiastatisztika áttekintésben (Eurostat)
- Energiabiztonság (IEA)
- Energia (EEA)
- Energia.sk
A mutató kapcsolata a fejlesztési dokumentumokhoz és célkitűzésekhez
Zöldebb Szlovákia - A Szlovák Köztársaság környezeti politikájának stratégiája 2030-ig (Envirostratégia 2030)
Alapvető prioritások:
2020-ig kidolgozzák az összes megújuló erőforrás fenntartható használatának kritériumait. Minden külső költséget beleszámítanak az energiaárakba. A jogalkotási és pénzügyi támogatás olyan forrásokra összpontosul, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak, és nincsenek negatív hatással a környezetre. Ezzel párhuzamosan növekszik az energia- és energiaprojektek átláthatósága és a lakosság tudatossága. A megújuló energiaforrások aránya a termelésben, az energiafogyasztásban és a közlekedésben, az energiamegtakarításban és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében összhangban lesz a Szlovák Köztársaság 2030-ig tartó európai és nemzeti energia-éghajlat-tervével.
Integrált nemzeti energiaügyi és éghajlat-változási terv 2021-2030 (2019)
A terv az Art. Számú európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke. Az EU kormányzásáról és az éghajlatváltozás elleni fellépésről szóló 2018/1999. Ez a terv frissíti a jelenlegi, 2014-től kezdődő energiapolitikát. Az energiapolitika alapjául szolgáló négy alapvető pilléren (energiabiztonság, energiahatékonyság, versenyképesség és energia fenntarthatóság) kívül a terv kiterjeszti a dekarbonizáció dimenzióját is.
Nemzeti célok 2030-ra:
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése az ETS-en kívüli országokban (2005-től): 20%
A megújuló energia teljes részesedése: 19,2%
A megújuló energiák aránya: 14%
Energiahatékonyság: 30,3%
Elektromos csatlakozás: 52%
A Szlovák Köztársaság energiapolitikája (2014)
Stratégiai cél:
Versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia biztosítása, biztosítva mindenféle energia biztonságos, megbízható és hatékony ellátását megfizethető áron, figyelembe véve a fogyasztóvédelmet és a fenntartható fejlődést.
Alapvető prioritások:
Optimális energiakeverék.
Az energiaellátás biztonságának növelése.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése.
Energiahatékonyság és az energiaintenzitás csökkentése.
Működő energiapiac, versenyképes környezettel.
Az energiaellátás minősége megfizethető áron.
A nukleáris energia szénmentes áramforrásként történő felhasználása.
A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatása.
A Szlovák Köztársaság nyersanyag-politikájának frissítése (2004)
Hosszútávú célok:
A hazai alapanyag hatékony felhasználása.
Az önállóság mértékének meghatározása az egyes ásványi anyagok típusaiban hosszú távon.
A Szlovák Köztársaság energiabiztonsági stratégiája (2008)
Fő célok:
Megbízható, környezetbarát és gazdaságilag hatékony energiaellátás.
A fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség csökkentése.
A megújuló energiaforrások, különösen a vízfolyások, a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia felhasználásának növelése.
A hazai primer energiaforrások felhasználása villamos energia és hőtermeléshez gazdaságilag hatékony elv alapján, a nyersanyag-politikának megfelelően - szén és hazai uránérckészletek az energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében.
Az energiaellátás kockázati területektől való függőségének csökkentése és a források, valamint a szállítási útvonalak diverzifikálása.
Biztonságos olaj-, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátás a gazdaság számára.
A szlovák gazdaság energia- és nyersanyagintenzitásának csökkentése.
A Szlovák Köztársaság fenntartható fejlődésének nemzeti stratégiája (2001)
Fő célok:
Az energia- és nyersanyagintenzitás csökkentése és a szlovák gazdaság hatékonyságának növelése.
A megújuló természeti erőforrások felhasználásának arányának csökkentése a megújuló erőforrások ésszerű felhasználásában.
A Szlovák Köztársaság energiahatékonyságának koncepciója (2007)
A fő cél:
Az energiaintenzitás fokozatos csökkentése az eredeti 15 EU-tagállam átlagos szintjére.
Energiahatékonysági cselekvési terv 2014–2016-ig 2020-ig (2014)
A Szlovák Köztársaság nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzései a 2012/27/EU irányelv szerint
Az elsődleges energiaforrások megtakarítása (PEZ):
Éves cél: 5 344 TJ/év
Hároméves (nem kumulatív) cél: 16 031 TJ
2020-as cél (összesített): 124 689 TJ, ami 20% -ot jelent
Az energiahatékonysági cél a primer energiafogyasztás abszolút értékében kifejezve: 686 PJ