Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer egyik legkellemetlenebb betegsége, amelyet nehéz diagnosztizálni. Tünetei részben összefonódnak más emésztési problémák tüneteivel.
2009. szeptember 28., 0:00 óra Katarína Lešková
Aggódik attól, hogy megeszi azt, amit minden szájába tett korty a testében okoz? Ha irritábilis bél szindrómában szenved, félelme igazolható.
Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer egyik legkellemetlenebb betegsége, amelyet nehéz diagnosztizálni. Tünetei részben összefonódnak más emésztési problémák tüneteivel, például egyes betegek tévesen krónikus hasnyálmirigy-gyulladásnak tulajdonítják őket. Nehézségek akkor jelentkeznek, amikor az étel a vastagbélbe kerül, miután áthaladt a gyomorban és a vékonybélben.
"A tünetek attól függően különböznek, hogy irritábilis bél szindróma-e hasmenéssel vagy anélkül" - mutat rá Jozef Klucho gasztroenterológus. "Azokban az esetekben, amikor a betegnek nincs hasmenése, székrekedés zavarhatja. A betegség mindkét formájának gyakori tünete a puffadás, kiömlés és fulladás a belekben, vagy fájdalmas bélmozgás. Más szavakkal, még akkor is, ha nem eszünk túl sokat, felfújt léggömbnek érezzük magunkat, hasi görcsök vannak vagy bármelyik pillanatban rohanunk a WC-re. A betegség tünetei gyakran súlyosbodnak néhány irritáló étel, különösen a tejtermékek elfogyasztása után. Ha a beteg ezt észreveszi, célszerű elkerülni ezt a diétát.
A stresszes betegség
A vastagbél egy olyan szerv, amely nagyon érzékeny a stresszre. A gasztroenterológusok észrevették, hogy az irritábilis bél szindróma gyakran az elfoglalt életet élőket érinti, és pszichéjüknek naponta számos új, gyakran stresszes ingert kell feldolgozniuk. A statisztikák szerint az európai népesség csaknem tizede szenved ebben a betegségben. "A nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, leginkább az energikus, tele energiával rendelkező embereket érinti, akik hajlamosak mindent körülöttük szervezni, tele energiával, gyakran perfekcionistákkal és meghatározó típusokkal a vezetői pozíciókban" - mondja Jozef Klucho. Stresszes helyzetekben a hasmenésben szenvedő betegek állapota romlik. "Például, amikor reggel elalszanak a munkahelyen, vagy valami történik velük a családban, az azonnal WC-re viszi őket" - teszi hozzá Klucho. A stressz mellett a különböző fertőző betegségek vagy a hosszú távú antibiotikum-kezelés is kiváltó mechanizmusok.
A diagnózis gyakran nagyon bonyolult. Az alapvető gasztroenterológiai vizsgálatok mellett gyakran szükség van olyan kiegészítő vizsgálatokra, mint a szonográfia és a kolonoszkópia, hogy kizárják az emésztőrendszer súlyosabb szerves betegségeit, mint például a gyulladásos bélbetegségek, az emésztési zavarok és felszívódás, a lisztérzékenység, a hasnyálmirigy betegségei és mások. "Az irritábilis bél szindróma gyakran akut gyulladásos bél- vagy egyéb betegségek eredménye, különösen azok, amelyeket régóta antibiotikum-kezeléssel kezelnek" - mutat rá Jozef Klucho.
A változás gyógyít
Ha vissza akarjuk hozni a vastagbél formáját, akkor nem elég csak az előírt gyógyszereket bevenni. A gyógyszeres kezelés csak a betegség tüneteinek enyhítésére irányul. A gyógyszereket neurovegetatív megnyilvánulások enyhítésére és általános nyugtatásra használják, de különösen a kifejezetten a bél tüneteire és a probiotikumokra ható készítményeket.
Ahhoz azonban, hogy a kezelés sikeres legyen, általában az életmód általános megváltoztatására van szükség. A gyakran stresszes betegeknek lassítaniuk kell a szokásos ütemüket, és nem szabad, hogy a bél ürítésénél más tevékenységek, például olvasás, rádióhallgatás vagy dohányzás vonják el őket. Ha hasmenésben szenvednek, ki kell zárniuk azokat az ételeket, amelyekről tudják, hogy túlzásba esnek vagy felfújják őket. A tejtermékek mellett ide tartoznak a hüvelyesek, a kovász és a szénsavas italok. Éppen ellenkezőleg, székrekedés esetén több rostot kell adni az étrendhez. Különösen a teljes kiőrlésű kenyerekben, gabonafélékben és gyümölcsökben találjuk meg, amelyet jó bőrrel enni. "Székrekedés alatt az ürítési reflex gyakorlása is fontos" - tanácsolja Jozef Klucho.
"A páciensnek a nap folyamán egy bizonyos rendes időt kell választania a bél kiürítésére, függetlenül attól, hogy reggel vagy este van-e. Ürítési nehézségek esetén az alsó has masszírozása zárt ököllel vagy egy pohár langyos vízzel segít, amelyet ivás előtt kicsit megsózhatunk, vagy hozzáadhatunk charar-t. Ezt az eljárást naponta meg kell ismételni, legalább két hétig. Ha az állapot nem javul, átmeneti időszakra rost vagy laktulóz alapú könnyű hashajtók adhatók hozzá. Az adagot a széklet gyakoriságának és puhaságának megfelelően kell beállítani, és a hashajtót fokozatosan le kell állítani. A laktulóz kivételével a hashajtót nem szabad alkalmazni, ha a spontán bélmozgás megkezdődött. Hosszú ideig használható a függőség és a mellékhatások veszélye nélkül, így a székrekedés nem ismétlődik meg, és terhes nők is használhatják.
Ha a beteg fegyelmezett és jól vigyáz magára, akkor a gyógyulás reménye viszonylag nagy. Még akkor is, ha a tünetek évek óta fennállnak a téves diagnózis vagy az elhanyagolt kezelés miatt, a helyzet nem reménytelen. A legbonyolultabb esetek általában a beteg személyiségének jellegéhez kapcsolódnak, és gyakran nemcsak gasztroenterológus, hanem pszichológus vagy pszichiáter kezelését is igénylik. Ha azonban a betegséget megfelelően kezelik, akkor ezeknek a betegeknek is nagy az esélyük a gyógyulásra. Az az aggodalom, hogy a vastagbél szindróma rákhoz vezethet, általában megalapozatlan. "A betegséghez társuló székrekedésnek krónikusnak kell lennie, és évekig kell tartania, hogy összekapcsolhassuk a vastagbélrák lehetséges megnövekedett kockázatával" - teszi hozzá Jozef Klucho.