SERVÁTKA, M., ANGELOVSKI, A., NEUGEBAUER, T.

tudományos

„Sorrendbeli verseny a nem tiszta közjavak önkéntes biztosításában”

A hamis közjavak gyakran eltérő kifizetéseket generálnak az időbeli különbségek vagy az őket tápláló csoport tagjainak földrajzi távolsága miatt. A tanulmányban egy új Rank-Order önkéntes hozzájárulási mechanizmust (ROVCM) javasolunk, amely a versenyt használja a hamisított közjavak szállításának növelésére. A mechanizmus értelmében a csoport tagjai versenyeznek egymással, hogy kiderüljön, ki kapja meg a közjavak nagy részét. Sorrendjüket a gazdasághoz való hozzájárulás nagysága határozza meg. A mechanizmus hatékonyságát tesztelő laboratóriumi kísérletben összehasonlítjuk a ROVCM-ben szenvedő emberek viselkedését egy olyan helyzettel, amikor a sorrendet véletlenszerűen határozzuk meg. A medián hozzájárulások a ROVCM-ben az alaptőke 100% -át teszik ki a kísérlet során, de véletlenszerű sorrendben alacsonyabb szinten kezdődnek és folyamatosan csökkennek.

Bednarova, M., Klimko, R., Rievajova, E.

"A környezeti jelentéstől a környezeti teljesítményig"

A levegőszennyezés, a hulladék ártalmatlanítása, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, az erdőirtás, a vízszennyezés és a CO2-kibocsátás jelentik a fő környezeti problémákat. A fenntartható fejlődés megoldásainak kutatását kulcsfontosságúnak tartjuk, elsősorban a környezetre gyakorolt ​​negatív hatások minimalizálása miatt. A cél a fenntartható részvételre való törekvés, valamint a vállalatok és a társadalom környezettudatosságának növelése. A tanulmány szerzőinek célja azonosítani azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a világ 100 legnagyobb vállalata által a környezetre gyakorolt ​​hatásukra és valódi környezeti magatartásukra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát. A tanulmány eredményei többek között azt mutatják, hogy a világ legnagyobb vállalatainak 66% -a betartja a világ legszélesebb körben alkalmazott GRI szabványait, és ezeknek megfelelően beszámol környezeti viselkedésükről. Megerősítettük, hogy a környezetre károsabb ágazatokban működő vállalatok hajlamosak nagyobb mértékben beszámolni tevékenységükről. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalatok felelősségteljesebben viselkednek a környezettel szemben, de ez a szigorúbb európai jogszabályok következménye lehet a környezetvédelem területén.

ADAMOVSKÝ, P., GONDA, V.

"Szlovákia és az Európai Unió kiválasztott országainak innovációs rendszereinek hatékonyságában mutatkozó különbségek"

CHOVANCOVÁ, B., HUDCOVSKÝ, J., KOTÁSKOVÁ, A.

„A részvények és kötvények hatása a nyugdíjalapok teljesítményére”

A tőkepiacokon jelentős befektetők a nyugdíjalapok is, amelyek vitathatatlan előnye a hosszú távú tőke birtoklása. A szlovákiai nyugdíjreform kapcsán gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy ezek az alapok mennyire képesek hatékonyan kezelni az eszközportfóliókat ügyfeleik javára. A nyugdíjalapok leggyakoribb eszközei a kötvények és a részvények, amelyek fejlõdésének legmegbízhatóbb mutatói a részvény- vagy kötvényindexek. Az volt a szándékunk, hogy szembeállítsuk a nyugdíjalapok teljesítményét a főbb globális részvény- és kötvényindexek teljesítményével. Ennek a kapcsolatnak a vizsgálatakor főként statisztikákat használunk ezekre az alapokra, amelyek az OECD adatbázisai részét képezik. E probléma megoldása során arra a következtetésre jutottunk, hogy a nyugdíjalapok kötvényportfólió-kezelői megbízhatóbban képesek lemásolni a kötvényindexek alakulását. Ez az összehasonlítás kisebb eltéréseket mutat a kötvényindexek és a kötvénynyugdíjalapok teljesítményében. A részvényportfóliók összeállításakor már most is nagy eltérések mutatkoznak a teljesítményben a részvényindexekkel összehasonlítva. Ez a szlovák nyugdíjalapok piacán is megmutatkozott, amikor az egyes menedzserek olyan indexalapokat hoztak létre, amelyek a legerősebb részvényindexeket másolják.

DANKOVÁ, K., SERVÁTKA, M.

„A túlzott önbizalom és a túlzott belépés nemek szerinti robusztus jellege”

Kutatásunk alátámasztja azt az elképzelést, hogy a nők körültekintőbbek a piacra lépéskor, jelenlétük pedig enyhíti a férfiak túlzott önbizalmát, amikor üzleti kontextusban döntenek. A kutatások azt mutatják, hogy a nők jelenléte fegyelmet indukál a piacon. Camerera és Lovall híres, csak 1990-ben végzett, csak férfiakat célzó kísérlete megállapította, hogy a férfiak túlságosan magabiztosak, ami a túlzott piacra lépésben is megmutatkozik. A mindkét nemmel végzett kísérleteink résztvevői nem mutatnak túlzott önbizalmat. Az első kísérlet az aktuális eseményekkel és a sporttal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, amelyek általában érdekesebbek a férfiak számára, míg a második kísérlet nemi szempontból semleges volt. Mindkét esetben a nők jelenléte azt jelentette, hogy eltűnt az a túlzott önbizalom, amely korábban csak a férfiak esetében volt jelen. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a nők jobban megbecsülik a piaci viszonyokat.

SERVÁTKA, M., LORKO, M., ZHANG, L.

„Horgonyzás a projekt időtartamának becslésében”

Tanulmányukban a szerzők elmagyarázzák, hogy a különféle projektek miért buknak meg irreális ütemterv miatt. A projekt célja általában valami új, még nem megvalósult dolog létrehozása. Kihívást jelent azonban azoknak a feladatoknak a pontos megtervezése, amelyekkel nincs tapasztalata. Várhatóan a vállalatok tanulnak a pontatlanul tervezett projektekből, és a jövőben pontosabban terveznek hasonló projekteket. Ez azonban a gyakorlatban nem történik meg. Éppen ellenkezőleg, a sikertelen projektek magas aránya jellemző azokra a vállalatokra is, amelyek sok éves tapasztalattal rendelkeznek a projektmenedzsment területén. Tehát miért nem tanulhatnak az emberek tapasztalataikból, és folyamatosan ismételhetik ugyanazokat a hibákat az idő tervezésekor? A kutatók gazdasági kísérletet végeztek. Meghívták az embereket egy sydney-i laboratóriumba, és megismertették őket egy egyszerű feladattal, a kétjegyű számpárok összehasonlításával. Ahhoz, hogy nyomon kövessék az időt a kísérlet során, elvették az órájukat és a mobiltelefonjukat. Mindegyik résztvevő először megbecsülte, hogy a feladat mennyi ideig tart, majd elvégezte - átlagosan körülbelül 11 percet vett igénybe a feladat elvégzése. A kísérleti gazdaságkutatás szabályai szerint a résztvevőket anyagilag motiválták a teljesítményre. Minél gyorsabban teljesítik a feladatot, és minél pontosabb az időtartamuk, annál több pénzt keresnek.

CHOVANCOVÁ, B., HUDCOVSKÝ, J. KOTÁSKOVÁ, A.

„A részvények és kötvények hatása a nyugdíjalapok teljesítményére”

A tőkepiacokon jelentős befektetők a nyugdíjalapok is, amelyek vitathatatlan előnye a hosszú távú tőke birtoklása. A szlovákiai nyugdíjreform kapcsán gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy ezek az alapok mennyire képesek hatékonyan kezelni az eszközportfóliókat ügyfeleik javára. A nyugdíjalapok leggyakoribb eszközei a kötvények és a részvények, amelyek fejlõdésének legmegbízhatóbb mutatói a részvény- vagy kötvényindexek. Az volt a szándékunk, hogy szembeállítsuk a nyugdíjalapok teljesítményét a főbb globális részvény- és kötvényindexek teljesítményével. Ennek a kapcsolatnak a vizsgálatakor főként statisztikákat használunk ezekre az alapokra, amelyek az OECD adatbázisai részét képezik. E probléma megoldása során arra a következtetésre jutottunk, hogy a nyugdíjalapok kötvényportfólió-kezelői megbízhatóbban képesek lemásolni a kötvényindexek alakulását. Ez az összehasonlítás kisebb eltéréseket mutat a kötvényindexek és a kötvénynyugdíjalapok teljesítményében. A részvényportfóliók összeállításakor már most is nagy eltérések mutatkoznak a teljesítményben a részvényindexekkel összehasonlítva. Ez a szlovák nyugdíjalapok piacán is megmutatkozott, amikor az egyes menedzserek olyan indexalapokat hoztak létre, amelyek a legerősebb részvényindexeket másolják.

KACER, M., OCHOTNICKY, P., ALEXY, M.

"Az Altman felülvizsgált Z'-Score modellje, nem pénzügyi információk és makroökonómiai változók: a szlovák kkv-k esete"

Az üzleti kudarc modellek fontos eszközök a bankárok, a befektetők, a hitelezők, a hitelminősítő intézetek és maguk a vállalatok számára. Kutatásunk során a kudarc-előrejelzési modellek becslésére összpontosítunk, amelyek a megkérdezett vállalatok pénzügyi és nem pénzügyi mutatóit, valamint a makrokörnyezet hatásait használják fel. 8 év alatt csaknem 150 000 szlovák kkv adatait használtuk fel (összesen több mint 600 000 megfigyelés). A modellek kiindulópontja az Altman módosított Z'-Score-ja. Megállapítottuk, hogy ha a nem pénzügyi mutatókat hozzáadjuk a hagyományos pénzügyi mutatókhoz, akkor a modell előrejelzései jelentősen javulnak. Az ilyen változókhoz viszonylag könnyen hozzáférhetők és gyakran frissíthetők, lehetővé téve az érdekelt felek (bankok, hitelezők stb.) Számára, hogy kiigazítsák és javítsák hitelmodelljeiket.

LÁBAJ, M., MORVAY. K., SILANIC, P., WEISS, CH.

A piaci struktúra és a verseny az átmenet során: térbeli elemzés eredményei

A cikkben a szerzők az első mikroökonómiai bizonyítékot szolgáltatták a piacra lépési korlátok változásairól, a vállalati jövedelmezőség meghatározó tényezőiről és a verseny intenzitásának változásáról a gazdaság átalakulása során. Becsültük a küszöb nagyságát, amely Szlovákiában számos földrajzi piacon több kiskereskedelmi és szakosodott szolgáltató ipar számára eltérő számú vállalat támogatásához szükséges. Elemeztük az autókereskedők, a villanyszerelők, a bádogosok és az éttermi szolgáltatások piacát. Az elemzés három különböző időtartama (1995,2001,2010) jellemzi az átalakulási folyamat különböző szakaszait. Külön hangsúlyt fektettek a helyi piacok közötti térbeli hatásokra. A kiterjesztett térbeli modell becsült eredményei azt mutatták, hogy a belépési korlátok jelentősen csökkentek (az éttermek kivételével), és hogy a verseny intenzitása átlagosan nőtt. Megállapítottuk továbbá, hogy a kereslet átfedő hatásai és/vagy a megfigyelés nélküli magyarázó változók pozitív korrelációjával járó hatások felülmúlják a szomszédos városok és települések közötti versenyerő által okozott negatív spillover hatást.

LÁBAJ, M., SILANIČ, P., WEISS, CH., YONTCHEVA, B.

Piaci struktúra és verseny az egészségügyi iparban

A cikkben a szerzők a szlovákiai egészségügyi szolgáltatók piaci belépéssel kapcsolatos döntéshozatalával foglalkoztak. Konkrétan megvizsgáltuk a gyógyszertárakat, a fogorvosokat és a háziorvosokat, és megbecsültük a vállalatok egyensúlyi számát a piacon a piaci jellemzők függvényében. Megállapításaink azt sugallják, hogy a jelenlegi szabályozás a nyereség viszonylag egyenletes eloszlásához vezet a kiskereskedők között a különböző piaci struktúrákban (vidéken az egy főre jutó nyereséget termelik a sűrűn lakott területek kiskereskedőinek szintjén). A korlátozott adatok miatt nem tudtuk megállapítani, hogy a nyereség hasonlósága a hasonló kereslet és költségszerkezetnek köszönhető-e, vagy a vidéki kiskereskedők eltérő piaci feltételekkel küzdenek, de képesek kompenzálni az alacsonyabb keresletet költségmegtakarítások megvalósításával a versenynyomás.

DOVÁĽOVÁ, G., HOŠOFF, B., KALIŠ, R., LÁBAJ, M., STRACOVÁ, E.

"Az EU és Kanada közötti CETA kereskedelmi megállapodás szlovák gazdaságra gyakorolt ​​hatásának elemzése"

Ebben a cikkben megvizsgáljuk az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötésének a szlovák gazdaságra gyakorolt ​​hatásait, különös tekintettel az autóiparra, a mérnöki és az elektrotechnikai iparra. A tanulmány elemzi a Szlovákia és Kanada közötti kereskedelem áramlását, valamint a külkereskedelem változásainak a Szlovák Köztársaságban a hozzáadott értékre, az exportra és a foglalkoztatásra gyakorolt ​​közvetlen és közvetett hatásainak becslését, multi-regionális input-output modell felhasználásával. Vizsgálták a kereskedelem tarifális és nem tarifális akadályait. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy Kanada a kereskedett áruk és szolgáltatások viszonylag kis volumene miatt nem fontos kereskedelmi partner Szlovákia számára. A CETA kereskedelmi megállapodás megkötésének viszonylag alacsony, de pozitív hatással kell lennie a szlovák gazdaságra. A fejlõdés különbözõ változatai alapján a vámkorlátok megszüntetése várhatóan a szlovák gazdaságra vonatkozó CETA kereskedelmi megállapodás átlagát a GDP 0,013% -ára teszi, míg a munkahelyteremtésre gyakorolt ​​hatást a teljes foglalkoztatás csupán 0,012% -ára becsülik. A vámkorlátok megszüntetése átlagosan 8% -kal növeli a Kanadába irányuló kivitelt, amennyiben az árak csökkenésére akár 18% -kal is reagálnak.

KALIŠ, R., LÁBAJ, M., LUPTÁČIK, M., MORVAY, K., STRACOVÁ, E.

„Fejlődési trendek és a papíripar jelentősége a szlovák gazdaság számára”

A Gazdasági Magazinban 2018-ban megjelent Paper Industry in Slovakia: Development Trends and National Economic Contexts projekt egy cikke a kiválasztott ágazat dinamikáját vizsgálja. A fő témák a termelékenység, a munka vagy a tőke fontossága, valamint az ipar általános versenyképessége. Az eredmények arra utalnak, hogy meglepő módon a papíripar az átlag feletti, gyorsan növekvő ágazatok közé tartozik, de a növekedésben elmarad az ipari szektorokhoz képest. A papíripari termékek iránti végső kereslet 2013-ban több mint 650 milliót generált a szlovák gazdaságban. EUR hozzáadott értéket és több mint 18 ezer munkahelyet. Egy közvetlenül a kiválasztott szektorban dolgozó alkalmazott így további 3,6 alkalmazottat generál a gazdaság kapcsolódó szektoraiban. A cikk tehát alátámasztja a papíripar fontosságát a szlovák gazdaság számára a hozzáadott érték és a munkahelyteremtés szempontjából.

SIRKECI, I., ACIK, N., SAUNDERS, B. PŘÍVARA, A.

"A magasan képzett A8-as bevándorlók akadályai az EK munkaerőpiacán"

A cikkben a migránsokra koncentrálunk az ún A8 országok. Ezek azok az országok, amelyek 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz. Megvizsgáljuk helyzetüket a brit munkaerőpiacon az átképzés szempontjából. Publikációiban az OECD azzal érvel, hogy a migránsok ismereteit és készségeit a fogadó országokban gyakran az átlag alatt használják a képesítések el nem ismerése miatt. Az emberi tőke alulhasznosításából eredő potenciális veszteség nemcsak a migránsoknak, hanem a fogadó országnak is káros. Ebben a cikkben az A8 országokból érkező migránsokat hasonlítjuk össze a brit fehérekkel, az uniós polgárokkal (akik 2004 előtt csatlakoztak az EU-hoz), valamint a különböző etnikai kisebbségekhez (karibi feketék, pakisztániak, bangladesiek és afrikai feketék) tartozó bevándorlókkal. Elemzésünk során a 2005 és 2012 közötti éves népességfelmérések (APS) adatait használjuk fel. A képzettségi szint kifejezésekor az ENSZ osztályozást alkalmazzuk. Mérjük az elért végzettség értéke és a munkai aktivitás szintje közötti különbséget. A logisztikai elemzés alapján kiszámoljuk a túlminősítés valószínűségét. Elemzésünk arra a következtetésre jutott, hogy az A8 országokból érkező migránsok átképzésének valószínűsége viszonylag magas.

HUSÁKOVÁ, M., RIEVAJOVÁ, E., SIKA, P., ŠIPIKALOVÁ, S.

"A fordított jelzálogkölcsön mint pénzügyi eszköz az idősek életszínvonalának növelésére a Szlovák Köztársaságban"

ŠIRAŇOVÁ, M. WORKIE TIRUNEH, M.

"Robbanó nettó hibák és kihagyások fővárosi repülési jelenségként: Szlovákia esete"

HORVÁTH, R., KOTLEBOVÁ, J., ŠIRAŇOVÁ, M.

"Kamatláb áthaladás az euróövezetben: pénzügyi töredezettség, mérlegpolitikák és negatív kamatok"

ŠIRAŇOVÁ, M., RADVANSKÝ, M.

"A makrogazdasági egyensúlyhiányos eljárás végrehajtása a közép-kelet-európai régió tapasztalatainak tükrében"

KALIŠ, R., STRACOVÁ, E.

"A DEA módszer alkalmazása az ágyak számának optimalizálására a szlovák kórházi szektorban"

A szlovák kórházi szektort sok betegség jellemzi. A legsúlyosabb és részben öröklődő problémák közé tartozik az akut ágyak túlzott kapacitása, ami megnöveli a létesítmény működtetésének költségeit, valamint a speciális munkaerő hiányát - orvosok és ápolók. Bejegyzésünkben megvizsgáltuk az első említett problémát. Az úgynevezett burok módszerrel azonosítottuk a hatékony kórházakat, azokat, amelyek a leghatékonyabban alakítják át inputjaikat - az alkalmazottak számát és az ágyak számát - outputokká - műveletekké és kórházi ápolássá. Egy ilyen fokú hatékonyságnak köszönhetően ezután meghatározhatjuk, hogy hány ágy, tehát mekkora kapacitás elegendő a kevésbé hatékony kórházakban annak érdekében, hogy ugyanolyan szintű és minőségű eredményt biztosítsunk, mint a leghatékonyabb kórházakban.