Elfogadom a személyes adatok feldolgozásának a Feldolgozási feltételeknek megfelelő feldolgozását

globális

Emlékezzünk arra a hómennyiségre, amelyet nagyszüleink gyermekkorukban élveztek, vagy gondolkodjunk el a nyári viharok jelenlegi intenzitásáról, amelyek soha nem voltak még veszélyesebbek a szélességi fokunkon. Az 1750-es ipari forradalom óta a Föld bolygó átlagos hőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal emelkedett. Az északi félteke 1,6, a déli 0,8 Celsius-fokkal melegedett. Ez a különbség az óceánok áramlásának köszönhető, ezért az északi félteke jelentősen felmelegszik, mint a déli félteke.

Mi az üvegházhatás

Az üvegházhatás az természeti jelenség, amely bolygónk kezdete óta létezik, ha nem lenne itt, a Földön kellene mínusz 18 Celsius fok. A föld valószínűleg egyáltalán nem lenne alkalmas az életre, amint tudjuk, hó és jég borítja az Egyenlítőtől a pólusokig. Egyszerűen fogalmazva: a légkör továbbítja a napfényt a föld felszínére, a föld felszíne felmelegszik és hősugárzást bocsát ki felfelé. Ezt a földfelszín sugárzását azonban már üvegházhatású gázok rögzítik. Normális esetben a föld felszínéről származó hősugárzás egy része visszahat az űrbe, de az üvegházhatású gázok magas koncentrációja az atmoszférában az üvegházhatású gázok szinte teljesen elnyelik ezt a sugárzást, és a szükségesnél jobban felmelegítik a földfelszínt. Így a globális felmelegedés oka nem maga az üvegházhatású gázok létezése, hanem koncentrációjuk fokozása emberi befolyás által.

Üvegházhatású gázok üvegházhatást okozó gáznemű anyagok. Ide tartoznak a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a fluorozott üvegházhatású gázok. A természetben zajló folyamatok (vulkáni tevékenység, földrengések) vagy az emberi tevékenység során keletkeznek. A legfontosabb természetes üvegházhatású gáz a légköri vízgőz. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a fosszilis üzemanyagok elégetése okozza (szén, olaj, gáz), elektromos geneártor, szállítás vagy ipar.

"Az üvegházhatás természetes jelenség. Ha nem lenne itt, akkor mínusz 18 Celsius-fokos lennénk a Földön. "

Szén-dioxid az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint 2016-ban a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint négyötödét (82 százalékát) tette ki. Például, ha a szén-dioxid mennyiségét megdupláznák a légkörben, a levegő hőmérséklete 2 Celsius-fokkal emelkedne. Nemcsak a szén-dioxid, hanem a metán is problémát jelent. Metán a globális felmelegedés csaknem egynegyede van. Az emberi tevékenység naponta körülbelül 1 millió metrikus tonna metánt okoz. Ugyanakkor az olaj- és gázkitermelés a legnagyobb forrása. Ugyanakkor előfordul a hulladéklerakókban is, de az állatállományban is.

Elvesztettük az egyensúlyunkat

1750-ig a befogás és a CO2-kibocsátás ciklusa főként a következők miatt volt egyensúlyban a bioszféra stabil kiterjedése, évente mintegy 0,4 milliárd tonna szén tárolása a fosszíliákban, és ennek feltöltése a földalatti víztározókból, elsősorban vulkanikus tevékenység révén. A légkörben olyan maradt viszonylag állandó CO2-koncentráció - körülbelül 280 ppm (egymillió rész, azaz 280 milliméterrész körülbelül egy köbméter levegőben). Ez a rezsim fennmaradt bolygónkon az elmúlt 10 000 évben.

Az ipari forradalom óta emberi fosszilis szenet bocsát ki a légkörbe - szén, amely a légkörben volt, de a bioszféra több mint 200 millió éven keresztül elkapta a légkörből, biomasszává alakította és kis mennyiségben kövületekké, a Föld bolygó földalatti tározóivá tárolta. Ma szén, olaj és földgáz áll rendelkezésünkre ebből a szénelnyelőből. Azonban rendkívüli módon beillesztettük a légkörbe gyors ütemben tért vissza a földalatti tározókból, főként szén-dioxid és metán formájában.

Jelenleg szinte hozzáadjuk a légkört 10 milliárd tonna szén/év. A bioszféra nem képes ilyen mennyiséget visszajuttatni a földalatti tározókba. A fizikai és kémiai folyamatok korlátai miatt még a világ óceánjai sem tudják elszívni ezt a szénmennyiséget. A szén-dioxid és a metán koncentrációja tehát a légkörben 2: 5 arányban növekszik (400 millió tonna szén a légkörből a föld alatti tárolásig, és 10 milliárd tonna szén a föld alatti tárolóktól a légkörig).

Az éghajlati megállapodás előírja, hogy a hőmérsékletet 2 fok alatt tartsák

Először a jelenséggel globális felmelegedés az 1980-as években kezdődött az Egyesült Királyságban Margaret Thatcher uralkodása alatt. Hevesen támogatta az üvegházhatású gázok CO2 környezetre és éghajlatra gyakorolt ​​hatásának kutatását. Ennek eredményeként számos tudományos vizsgálatot végeztek, amelyek kimutatták a nagy mennyiségű szén-dioxid légkörbe történő kibocsátásának káros hatásait. A brit kormány ezt követően felhasználta a szakszervezetek befolyásának gyengítésére (különösen a szénbányászatban), amelyekkel hosszú távú problémái voltak.

A globális felmelegedés a fenntartható fejlődés egyik legismertebb fenyegetése. A megoldás a lassításra az az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az úgynevezett éghajlat-semlegesség lényegében szükségszerűség. A lényeg az, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nem lehet nagyobb, mint a szén-dioxid elnyelője. Ez főleg az erdei ökoszisztémákon keresztül történik.

"A 21. század végére az éghajlati zóna a Komáromi szintről Poprád szintjére lép."

Ennek köszönhetően már létezik néhány olyan jogszabály, amely a felmelegedés elleni küzdelemre törekszik. A 2016. november 4-én hatályba lépett párizsi klímaegyezmény célja hogy a Föld felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartsa a következő évszázadra. Miért pont ez a szint? Várható, hogy ha még 2 Celsius-fokkal túllépnénk a hőmérséklet-emelkedést, akkor a globális felmelegedés gyorsulása és annak multiplikátorhatása olyan méreteket öltenénk, hogy még akkor sem, ha egyik napról a másikra elfogadnánk egy nulla emissziós politikát, nem kellene visszafordulnunk. melegítés. Ezért a következő 100 év döntő lehet a bolygó ökoszisztémája szempontjából.

Egyéb intézkedések közé tartozik például kibocsátási egységek. Ezek meghatározzák azt a kibocsátásmennyiséget, amelyet egy ország összességében képes előállítani. Ezt követően az egyes vállalatok tovább megvásárolják őket, és így engedélyt kapnak bizonyos mennyiségű CO2-kibocsátás előállítására gyártásuk során. Az egész termelés tehát logikailag drágább.

A globális felmelegedés nemcsak az embereket érinti

A 20. század eleje óta több mint 30.000 természeti katasztrófa, amit okoztak kár kb magasságban 6 billió euró. Az a tény, hogy jelenleg több széndioxid van a légkörben, mint valaha az elmúlt 800 000 évben, és hogy bolygónk a kelleténél melegebb, nemcsak az emberi életre, hanem az egész természetre is kihat.

Óceán szintje század eleje óta átlagosan 19 centiméterrel nőtt. Az óceánok körülbelül negyedét szén-dioxidot szívják fel, ami fejenként körülbelül 4 kilogramm CO2 egy nap alatt. Bár segítenek az éghajlat szabályozásában, a légkörből a felesleges hő akár 90 százalékát is képesek elnyelni, de ez megváltoztatja kémiai egyensúlyukat. Savasabbak, ami különösen a homár, az osztriga, a korall számára jelent problémát, amelyek sok faj táplálékláncának elején vannak. A melegebb óceánok csökkentik a halak számát, kagylók, mozgásukat okozzák, és a korallzátonyoknak is problémát jelent a túlélés.

"Az óceán szintje átlagosan 19 centiméterrel emelkedett a 20. század eleje óta."

Normális körülmények között ez egy folyamat fajok kihalása teljesen természetes a Föld életében. A múltban számos tömeges kihalás történt, például dinoszauruszok. A probléma azonban az, hogy a jelenlegi kihalást szinte kizárólag az emberek okozzák, és ezerszer gyorsabb, mint a múltban. A Biológiai Sokféleség Központja szerint a gerinctelenek 30% -a, a halak 21% -a, a kétéltűek több mint harmada, a hüllők 21% -a és a madarak 12% -a veszélyeztetett. Körülbelül 1100 emlősfaj veszélyeztetett, a főemlősök a leginkább érintettek. A veszélyeztetett növényfajok aránya különösen riasztó - akár 68%.

Különleges kategória ezen a területen a tömeg a méhközösségek kihalása az egész világon. Az elmúlt évtizedekben a megkérdezett közösségek többsége több mint 50% -kal zsugorodott vagy kihalt. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete becslése szerint az élelem 90 százalékát adó 100 növény közül akár 71-et is beporzanak a méhek. Jelenleg a kérdésben nincs megoldás. Ahogyan nincs átfogó politika a tömeges kihalás elleni küzdelemre. Bár az EU világelső a biológiai sokféleség megőrzéséért folytatott harcban, fellépése még mindig gyerekcipőben jár.

Az egyik legsúlyosabb környezeti probléma az savas eső. Ezek a világ nagy részét érintik, és az egyik országban keletkező szennyezés problémát jelenthet a másikban. Az emberi egészségre és állatokra gyakorolt ​​közvetlen negatív hatás (bőrbetegségek és légzési problémák) mellett a savas eső nagyon negatív hatással van az erdőkre és a növényzetre. Így jelentősen hozzájárulnak ehhez erdőirtás és az erdészet problémája. A leghosszabb ideig tartó nyomokat azonban a talajban hagyják. A savas eső a talaj vízkőmentesítését (vízkőtelenítést) okozza, tehát jelentősen csökkenti termékenységét. Ezen kívül lebontják az ásványi anyagokban gazdag alumíniumot is, tovább szennyezve a talajt. A világ egyes részein évtizedekbe telik, mire a föld felépül a kén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentéséből.

Olyan lesz, mint Komáromban, Poprádon

A Kárpát Fejlesztési Intézet (a fenntartható fejlődésre összpontosító szervezet) szerint Szlovákiában az átlagos éves léghőmérséklet 1,7 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt 130 évben. A 21. század végére az átlagos léghőmérséklet a Tátra alatt 2–4 fokkal emelkedhet. Ezt összehasonlítják az 1951 és 1980 közötti évekkel. A 4 Celsius fokos változás abban mutatkozik meg, hogy a Komáromi szintről az éghajlati zóna Poprád szintjére mozog. A fokozatos felmelegedés az időjárás, a hőhullámok, az aszály, a későbbi termésproblémák, a magasabb árak szélsőségesebb szélsőségeit is hozza. De vannak egészségügyi problémák, a hő összeomlása is.

Az éghajlatváltozás megállíthatatlan. Csak lassíthatjuk természetes formájáig és normális lefolyásáig, hogy emberi populációja alkalmazkodni tudjon. A globális felmelegedés problémája azonban az, hogy nem minden olyan egyértelmű, mint ahogyan bemutatják és megjelenik. Nem, nem arra gondolunk, hogy Donald Trump megjegyezte ezt a témát - az amerikai iparnak valóban zöldebbnek kellene lennie. De a globális termelésnek és az iparnak is zöldnek kell lennie ahhoz, hogy a fejlődés valóban fenntartható legyen. Továbbra is kérdés, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem, mint fő probléma, a lehető legjobb módszer-e a harcra.

A cikk szerzői a Financial Report szerkesztőségének munkatársai: Arian Ali, Magdaléna Švančarková, Jakub Zibura, Dominik Hapl, Peter Petráš