ortodox

Archív kép a pozsonyi Szent Rasztiszlav-templom liturgiájáról. Fotó - TASR/Michal Svítok

"A nap folyamán távol maradunk az étkezéstől. Ennek semmi köze nincs a karácsony estéhez, inkább liturgikus jellege van" - magyarázta a TASR-nek Soroka Péter, a Snina kerületben található Oszadné ortodox egyházfő. Elmondása szerint ma reggel az ún Cári idők, amelyek ünnepi istentiszteletek, és amelyeket Szent liturgia követ. Nagy Vaszilij tehát az emberek elég gyorsan ahhoz, hogy megkapják az Eucharisztiát a Szent Liturgia alatt. "Éjfél óta böjtölünk az úrvacsora esetében, csak reggel szolgáljuk a liturgiát" - tette hozzá.

"Ezen a napon minden hús, tej és tojás nélküli böjt van az asztalon. Szenteste azt jelenti, hogy több étel van, és egy asztalon tárolják őket" - magyarázta Soroka. Elmondása szerint az ilyen hagyományok is olyan hagyományok, hogy a vacsora során egy családtag minden étkezésből három kanalat vesz el, így az ételhez tartozó étel az egész családot körbejárja. "Készítünk pitét, burgonyát, babot, gombapürét, kolbász nélküli káposztát, de mákos golyókat is. Szimbolikus ételeket is, például mézet, fokhagymát sóval, de kenyeret is. Néhány család főtt szilvalát is készít" - mondta az egyházfő.

Szerinte a falvakban számos más hagyományt követnek. "Az emberek este előtt mennek a patakhoz, hogy patakban vagy hóban mosakodjanak. Olyan imának kell lennie, amelyben emlékeznek a halottakra" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az összefüggésben többet fognak teríteni az asztalon, ami a szegény családot szimbolizálja. tagok, valamint utazók vagy utazók számára. "Szalmát vagy széna is került az asztal alá. Olyan szimbolikája volt, hogy Isus Christos született benne. Az asztal körüli láncot is rögzítették, hogy a család együtt tudja tartani, mivel a lánc szilárdan fel volt kötve. Néhányan használták hogy pénzt tegyenek az abrosz alá, év közben nem hiányoztak a családból "- tette hozzá.


Soroka Péter ortodox egyházfő leírja az ortodox karácsony tartalmát. Fotó - TASR/Tomáš Doboš

A vacsorát ima, ajándékozás és énekelés követi. "Akkor lassan felkészülünk a templomban zajló nagy ünnepi istentiszteletre" - magyarázta, hozzátéve, hogy közben Jézus Krisztus születéséről szóló ünnepi énekeket énekeltek. "Annak ellenére, hogy ennek az ünnepnek az előestéje van, ezt már ünneplik. Az ortodoxok szolgálati ciklusa este kezdődik" - mondta. Sorok szerint Karácsony első napja, Jézus Krisztus születése január 7-re esik, amikor az ünnep reggel liturgiába torkollik.

A születést három napig ünneplik. "Ez azért van, mert másnap a Boldogságos Szűz templomát ünnepeljük, ami azt jelenti, hogy megemlékezünk arról, akinek a legnagyobb dolga volt egy adott ünnep kapcsán" - mondta az egyházfő, és harmadik napon Szent Máriát ünnepelte. Stefan vértanú. "Ilyen különbség van köztünk és a katolikusok között, akik ezt karácsony második ünnepén ünneplik" - tette hozzá.

Az új év január 14-én kezdődik az ortodox hívőkkel. Soroku szerint a Julián-naptárnak szent jellege van számukra, mivel évszázadok óta ez irányítja.