A különböző radiológiai vizsgálatok sugárterhelése betegenként változó:

orvosnál

2003. október 17-én 12:00 órakor

1. csoport: olyan vizsgálatok, amelyek nem használnak káros sugárzást - ultrahang, mágneses rezonancia és termográfia.

2. csoport: a vizsgálat során a beteget egy mSv-nél kisebb adaggal terhelik (miliSievert). Ide tartoznak a mammográfiák, a végtagok röntgensugarai, a medence és a hasonló röntgensugarak. Még a gyakori röntgensugarak mellett is mellkasvizsgálatot lehet ebbe a csoportba sorolni.

MUDr. Repovský ezt a vizsgálati csoportot azzal szemlélteti, hogy azonos sugárzási dózist kap, akkor is, ha négy órán keresztül repülünk repülővel. A mellékhatások kockázata ebben a csoportban jelentéktelennek tekinthető, 1: 1 000 000 valószínűséggel.

3. csoport: vizsgálatok 1-5 mSv átlagos dózissal. Ezek közé tartozik a kiválasztó urográfia, az ágyéki gerinc röntgenfelvétele, a fej CT-je, néhány szcintigráfiai vizsgálat. Az a dózis, amelyet a beteg ily módon kap, megközelítőleg megegyezik azzal, amelyet Szlovákia minden lakosa természetes háttérből egy év alatt röntgenvizsgálat nélkül kap.

A kockázat minimális (1: 1 000 000-től 1: 100 000-ig).

4. csoport: a sugárzási dózis 5-10 mSv vagy meghaladja a 10 mSv-t. Ezek közé tartoznak olyan vizsgálatok, mint a mellkas és a has CT, néhány szcintigráfiai vizsgálat, néhány PET vizsgálat. Ezeknek a viszonylag legmagasabb sugárzási dózissal végzett vizsgálatoknak az igaz, hogy a páciens csak egyet kap a környező természettől, amely megegyezik az életdózisunk azon részével, amelyet számos éven át kapunk. A kockázat nagyságát ezekben a vizsgálati csoportokban nagyon kicsi vagy kicsi kockázatnak nevezik (1: 100 000 - 1: 10 000).

A röntgensugárzás után a rák kialakulásának kockázata nagyon kicsi. Összességében mindannyiunknak van 1: 3 esélye a rákos megbetegedésre.