Nemcsak a rendszeres úszók már nagyon jól ismerik, hogy az úszás olyan tevékenység, amely több szempontból is előnyös lehet számunkra. És ezek nemcsak elméleti sejtések, hanem több tény. A különféle szakterületű sportolók számára például érdekes, hogy az úszás a rendszeres edzésprogram részeként támogathatja a regeneratív folyamatokat. Egy másik terület, ahol ez a fizikai tevékenység hasznos, a sérülésekhez kapcsolódik. Az úszás nagyon hasznos lehet eszköz a rehabilitációban is különféle sérülések, amelyek sajnos az intenzív sportok szerves részét képezik.
Miért célszerű rehabilitációban úszni?
- a gyakori, szabadidős úszási forma nagyon csekély hatást gyakorol az ízületekre és a mozgásszervekre (nem terhel túl nagy terhet); - az aktív nyújtás és a mobilitás támogatásának egyik formája, mert az egyes mozgások során több izomcsoport tevékenysége zajlik elegendő mozgástartományban; - a víz megfelelő ellenállást biztosít az aerob erőnlét erősítéséhez, miközben rehabilitálja az érintett területeket.
Rehabilitáció esetén az úszást leggyakrabban különféle sérülések és hátproblémák esetén alkalmazzák, mert a hátat ez nem terheli, mint más fizikai tevékenységeknél. Az egyén nagyobb súlya sem korlátozó tényező. Bár a terhelés nincs teljesen megszüntetve, a víz ellenállása és a test vízszintes helyzete sokkal hatékonyabban csökkenti a feszültséget a problémás területen, mint a száraz tevékenységeknél. Az egyéni technikákon belül az úszási problémák legkíméletesebb módja egy úszási technika, amelyben a hátadon fekszel a vízben, és a víznyomás támogatja és stabilizálja a test hátulját. Azonban más úszási stílusok is megfelelőek lehetnek, az egészségügyi problémák súlyosságától és mértékétől függően.
Néhány súlyosabb probléma és sérülés esetén azonban az úszás sem jöhet szóba. Ezután a rehabilitáció egyszerű megkezdése egyszerű mozgásgyakorlatok egyszerű végrehajtása lehet vízi környezetben. Például sok idegsebész javasolja pácienseinek, hogy a hátműtét után kezdjék el könnyedén járni a vízben, fokozatosan adják hozzá a kéz és a törzs mozgását, és csak egy bizonyos idő után dolgozzanak a klasszikus úszáson. Hasonló eljárásokat sikeresen alkalmaznak a különféle orvosi rehabilitációs központok.
A gyakorlatban vannak olyan esetek (például sérv vagy tányérpattanás esetén), ahol a konzervatív kezelés (a hidroterápiára és az úszásra fókuszálva) megfelelőbb, mint maga a műtét. Fontos azonban a helyes diagnózis felállítása és szakképzett szakemberek tanácsának kikérése. A fő következtetés azonban az, hogy az úszás számos egészségügyi komplikáció esetén jelentősen felgyorsíthatja a rehabilitációs és regenerációs folyamatokat.