Genetikai információk beírása

félelem

Sok éven át a tudósok úgy vélték, hogy a fóbiák nagyrészt azon sajnálatos tapasztalatok emlékein alapultak, amelyek az ember életében történnek. Az atlanti Emory Egyetem Orvostudományi Karának genetikusai azonban új kutatásaikkal azt sugallják, hogy ez nem biztos, hogy igaz.

Az ősi "öröklés" mellett érvelnek a DNS -ükben bekövetkezett kémiai változások révén.

A kutatók kísérletet hajtottak végre egereken, amelyeket rendkívüli stressznek tettek ki az áramütés és a cseresznyevirág illata révén. Ha az egér megközelítette a virágot, eltalálták. Minden egyes szippantásnál sok stresszt tapasztalt. Később a virág illatára az utódai is emlékeztettek, ám ezúttal áram nélkül. Az egér utódai, amikor a cseresznyevirágot szimatolták, később olyan védekező mechanizmust mutattak ki, mintha hatalmas stresszt élnének meg. Azt is megállapították, hogy a szaglási lebenyüket úgy állították be, hogy jobban érzékeljék a "stresszes" szagot.

Ezek az eredmények segíthetnek megválaszolni, hogy például miért szenvednek az emberek irracionálisnak tűnő fóbiákban - nemcsak életük kellemetlen élményében, hanem őseik örökölt tapasztalatában is - írja a British Daily Telegraph.

"Elkezdtük kutatni a rendellenességek, például valaminek a fóbiája, szorongás vagy poszttraumás rendellenességek generációk közötti átadásának lehetséges kockázatát" - mondta Brian Dias, az egyetem munkatársa.

Megfigyelők azonban rámutatnak, hogy a fóbiás öröklődés hipotézisének bizonyításához számos olyan tanulmányra van szükség, amelyek több időt igényelnek.

Ne hagyja ki: Top 10: Fóbiák, amelyek megijesztik az embereket >>

Megszabadulhat az ijesztő emlékektől?

Aktuality.sk egy ideje írtak, hogy az Északnyugati Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának kutatói szerint az emberek alvás közben csökkenthetik a rémisztő emlékek traumáját. Az expozíciós terápia azon alapul, hogy az embert kiteszik egy olyan tárgynak, amelytől fél, vagy maga a helyzet.

A kutatók megtalálták a módját, hogy emlékeztessék a betegeket az alvás közbeni kellemetlenségekre.

Tizenöt egészséges felnőtt vett részt a vizsgálatban. A tudósok két arc képét mutatták meg nekik. Abban a pillanatban, amikor megnéztek egy adott képet, enyhe áramütés érte őket, különös szag kíséretében.

Egy idő után a kép résztvevőinek félelme figyelhető meg a kép és az illata miatt. A tudósok kétféleképpen rögzítették félelmüket. Az egyik verejték érzékelésével, a másik mágneses rezonancia képalkotással mérte. A vizsgálatok konkrét változásokat mutattak az agy félelemre reagáló területein.

A kutatók körülbelül 40 percig hagyták a kutatókat aludni, érezve az általuk korábban bemutatott szagokat. Mivel az agy megszilárdítja az emlékeket alvás közben, a szag jelenléte miatt félelemmel kezdett reagálni.

Az agyi vizsgálatok azt mutatták, hogy a szagra a hippocampus (a memóriához kapcsolódó terület) és az amygdala (az érzelmekhez kapcsolódó terület) szerkezetének megváltozásával reagált. A résztvevők felébredése után készült képek alapján a kutatók megállapították, hogy a félelem szintje alacsonyabb volt, mint korábban. A hatás azoknál az embereknél volt magasabb, akik a leghosszabb ideig aludtak.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az expozíciós terápia megismétlésével a pszichológusok teljesen meg tudják gyógyítani a fóbiákat.