Böjt és böjt
A "nagyböjt" szó alatt az időt értjük
hamvazószerdától húsvétig. Ez az idő magában foglalja negyven hétköznap és hat vasárnap. Az egyház azonban soha nem írt elő vasárnapi böjtöt. Ezt a negyvennapos böjtöt az egyház az üdvözítő Jézus Krisztus negyvennapos böjtjének emlékére állította a pusztában, amikor nyilvános szolgálatra készült. Ennek a nagy böjtnek a kezdetei az egyház harmadik századába nyúlnak vissza. A napjaink száma napjainkban stabilizálódott a hetedik században. Korábban a nagyböjt idejét nagyon szigorúan értették. Egész idő alatt hamvazószerda óta nem ettek húst vagy állati zsírt, még tejet és tojást sem.
A nagyböjt idején mindenekelőtt a keresztény életében kell megtörténnie belső átalakulásunk, bűnbánatunk. Bizonyos belső haldoklás, amelyet az ember külsőleg is kifejez. A keresztény belső bűnbánata nagyon változatosan nyilvánulhat meg. A Szentírás és az egyházatyák különösen három formát hangsúlyoznak: a böjtöt, az imát és az alamizsnát.
Különösen a nagyböjt idején, a Megváltó példája szerint, a böjt, ima, alamizsna és bűnbánóbb életünk révén fel kell készülnünk a szentségek méltó fogadására és a kereszténység legnagyobb ünnepének megünneplésére. - húsvéti. A szó legtágabb értelmében vett böjt nemcsak a húsételektől való tartózkodást jelenti, amint azt gyakran halljuk a keresztényektől, hanem a számunkra kellemes dologtól való tartózkodást is jelenti. Így "böjtölünk" akkor is, ha legyőzzük vágyainkat, buzgóságunkat, testünket, vagy tartózkodunk a megengedett örömöktől is.
Pál pápa VI 1966. február 17-én kiadta a "Paenitemini" apostoli alkotmányt, amely új böjti rendet vezetett be az egyházban, amely pontosan a hívő katolikusok böjti fegyelmének betartásáról beszél. Először azt mondják, hogy minden hívőnek meg kell térnie Isten törvényéről. Az is, hogy a nagyböjti időszak továbbra is megőrzi bűnbánati jellegét. Ennek az alkotmánynak megfelelően az 1983 óta hatályos új kánonjogi kódex bevezette a kötelező böjtölési fegyelmet. Ezt a böjti fegyelmet öt kánon említi, mégpedig kánonok 1249–1253.
Ezek a kánonok szó szerint diktálják:
Can.1249: Minden hívőt, mindegyiket a maga módján, Isten törvénye kötelez megtérésre; a bűnbánat közös cselekményébe való egyesülés érdekében azonban a bűnbánat napjait írják elő, amelyek során a hívőknek különös figyelmet kell fordítaniuk az imádságra, a vallási cselekedetekre és a karitatív szeretetre, a hűségesebb feladatok megtagadására és különösen a böjt betartására. és tartózkodjanak a következő kánonok normáitól.
Canon 1250: A bűnbánat napjai és időszaka az egész egyházban az egész év egyedi péntekje és a nagyböjt.
Can.1251: A püspökök konferenciájának szabályai szerint a hús vagy más étel tartózkodását az év minden péntekén be kell tartani, kivéve, ha az az ünnepségek között meghatározott napra esik; a hústól való tartózkodást és az éhezést (szigorú) azonban továbbra is fenn kell tartani Hamvazószerda pénteken Jézus Krisztus Urunk szenvedélye és halála (Nagypéntek).
Canon 1252: A hús elhagyásának törvénye kötelező a tizennégy éves kort elérőkre; a böjt törvénye (szigorú) azonban minden felnőttet (vagyis 18 évtől) köti az élet hatvanadik évének kezdetéig. A lelki pásztoroknak és a szülőknek azonban gondoskodniuk kell arról, hogy azok is megismerjék a bűnbánat valódi jelentését, akiket nem köt a böjt és a kiskorúak miatt a hústól való tartózkodás törvénye.
Can.1253: A Püspöki Konferencia tovább meghatározhatja a böjt betartását és a testtől való tartózkodást a bűnbánat más formái, különösen a szeretet és a vallás gyakorlása során. Ezért a kódex szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Püspöki Konferenciája 1992. január 28-án, Brnóban tartott ülésén utasításokat adott ki a böjt fegyelmének a közös államban történő meghatározásáról. Ez a böjti fegyelem Szlovákia minden egyházmegyéjére érvényes. Hamvazószerdán és nagypénteken kötelező a húsételek mellőzése és a böjt (szigorú böjt betartása);
1. Az év minden péntekje a bűnbánat napja. A hívők ezeken a napokon kötelesek bűnbánatot tartani a következő módszerek egyikével:
- tartózkodjon a húsételektől
- vallási cselekmény végrehajtása; Szentmisén vagy a Keresztúton való részvétel vagy fájdalmas rózsafüzér imádkozása
- legalább tíz percig olvassa el a szentírásokat
- felebarátja iránti szeretet végrehajtása: a beteg meglátogatása sajátos segítségnyújtással, temető felkeresése és imádkozás a halottakért, vagy anyagi segítség a szegény vagy többgyermekes családok számára
- tartózkodjon a televíziós műsorok nézésétől, a dohányzástól vagy az alkoholtartalmú italoktól, vagy végezzen más tényleges önmegtagadást
2. A tiltott hús alatt melegvérű állatok húsát kell érteni. Hidegvérű állatok húsa megengedett (pl. Hal).
3. Szigorú böjtölés enni csak naponta egyszer. Van mit enni reggelire és vacsorára.
Minden böjtöt megtérésnek kell tekinteni, ezért kerülni kell a zajos időtöltést.
Ha valakinek nagy nehézségei vannak a bűnbánat napjának megtartásával, a lelkész egyes esetekben felmentést adhat a bűnbánat napjának megtartásától, vagy megváltoztathatja más vallási tettekre. (1245. kánon).
Megjegyzések (4)
Ami hamvazószerdán és nagypénteken "böjtöt" jelent?
A böjti fegyelmet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság püspökeinek konferenciáján, Brünnben 1992. január 20-án, 1992. január 20-án hagyták jóvá minden egyházmegyében
1. bek - A hamvazószerda és a nagypéntek húsos ételek és böjt napjai.
Kihez kötődik ez a parancs:
"A húsmegtartóztatás törvénye megköti azokat, akik betöltötték a tizennégy éves kort, de a böjt törvénye minden felnőttet megköt az élet hatvanadik évének kezdetéig. A lelki pásztoroknak és a szülőknek azonban gondoskodniuk kell arról, hogy akiket nem A böjt és a hússal való megtartás törvényét felhozták a bűnbánat valódi értelmére. " (kb. 1252. a kánonjogi törvénykönyv)
Így.
- ne egyél húst 14 éves kortól mindenkit elkötelez;
- kötelesség gyors mindenki 18-60 éves korig,
- kötelesség Felnevel a böjt valódi jelentésére a kiskorúakra is vonatkozik.
Az, hogy mit is értünk pontosan a "böjt" alatt, segít megérteni:
1. "A böjtöt hamvazószerdán és nagypénteken kell fenntartani. A visszatartó törvény tiltja a hús fogyasztását, de nem a tojás, a tejtermékek és az állati zsír fogyasztását. A böjtölési törvény kötelezővé teszi a napi egy étkezést, de nem tiltja reggel és este étkezni. Ennek során a helyi jóváhagyott minőségi és mennyiségi gyakorlatok. " (Pál VI. O., Paenitemini Apostoli Alkotmány, 1966. február 17.)
2. Spesz Sándor ezt részletesebben kifejti a Katolikus hangya 1948-ból című könyvben, ahol ír (és ezt hasznos módon inspirálhatjuk):
"Ez abból áll, hogy az embert csak naponta egyszer etetik, de reggel és este eszik valamit, fenntartva a bevett szokásokat az ételek mennyiségében és minőségében. Ugyanakkor az ebéd is vacsorára cserélték.
Reggelire a szerzők körülbelül 60 grammot engednek meg, t. j. sokkal kevesebb, mint valaha, mivel nem mindenki tudja megbecsülni a mennyiséget grammban. Egy másik norma: a reggelire és a vacsorára eső mennyiség nem lehet egyenlő az ebéddel, ha elegendő enni.
Vacsorára körülbelül 240 gramm fogyasztható, ha az étel nem túl tápláló (sütemények, burgonya, zöldségek), körülbelül 150 gramm, ha az étel nagyon tápláló (tojás), és körülbelül 300 gramm az északi régiókban. Ha azonban ez nem elég, és valaki szédül, legyengültnek érzi magát, és nem képes ellátni feladatait, akkor ezek az összegek növekedhetnek. Egy másik norma: a szokásosnál lényegesen kevesebb, vagy a reggelit tartalmazó vacsora nem lehet egyenlő az ebéddel, amikor az ember eleget tud enni. A karácsonyi virrasztásra, amelyet hazánkban is különféle ételekkel (káposztában főtt gomba, pirítós, ostya méz) ünnepelnek, de a szokás kétszer annyit engedhet meg magának.
Ezen határidők mellett elfogadhatók csak folyadék, vagyis bor, sör, égetett, fekete kávé, de nem tej, csokoládé, kakaó, gyümölcslevek, amelyeket inkább ételnek tekintenek, mert táplálóbbak, mint a közönséges folyadékok. Annak érdekében azonban, hogy ne károsítsa a folyadékot, meg lehet harapni valamit (kenyeret, péksüteményeket stb.). Igaz, nem szabad toties quoties (bármikor önkényesen) végrehajtani. Ellenkező esetben a törvény illúzióvá válik.
A szigorú böjt minden hívőt megköt, aki elérte a 21. életévét (ma a nagykorúság, azaz 18 év - a szerkesztő megjegyzése) kora a 60-as évek elejéig. Ezért, ha valaki a nagyböjt napján betölti a 21. életévét (jelenleg 18 - a szerkesztő megjegyzése), akkor csak másnap éjféltől köteles böjtölni. Azokat azonban, akik a nagyböjt napján betöltötték 59. életévüket, csak a következő nap éjfélétől engedik szabadon.
A nehéz anyagban lévő parancsolat súlyos bűn alá köti. Nehéz anyag az, ami két ebédnek felel meg, függetlenül attól, hogy bármikor felhalmozódik, mert a nap folyamán elfogyasztott kisebb adagok összeadódnak, amint az VIII. Sándor 29. mondatából kiderül.
Általában mentesek a közvetlen böjt alól, akik nem tudják fenntartani a böjtöt komoly nehézségek nélkül:
1. beteg, lábadozó, gyenge, terhes nők, szoptató, szenvedő időszak, szegények, otthon étkeznek;
2. fizikailag keményen dolgoznak, függetlenül attól, hogy munkájuk szükséges-e, vagy legalábbis hasznos-e, ha az a nap további részében tart. Így a szorgalmas gazdák, a kovácsok, a favágók, de a szabók nem, csak akkor szabadulnak fel, ha nehezen érzik a böjtölést, a szorgalmas cselédek, pl. amikor rúg, árut köt stb. Kivételt képeznek azok is, akik 4-5 órán át vagy tovább járnak kerékpárral. Ha hintóban ülnek, lovon ülnek, legalább egy napra van szükségük a szabadon engedéshez. A vasúton vagy autóval utazók általában nem mentesek, mivel általában nem merítik ki ezt az utazást. Ha azonban valaki tapasztalatból tudná, hogy komoly bajban van, akkor elengedik.
3. Mentálisan szorgalmas, ha a munka szükséges, hasznos és tovább tart a nap. Így felszabadultak azok a professzorok, akik nemcsak előadásokat tartanak, hanem folyamatosan tanulnak, tanárok, akik napi 5-6 órát tanítanak, a hallgatók még mindig tanulnak.
Ha ezekben az esetekben komoly kétség merül fel, függetlenül attól, hogy valaki mentesül-e vagy sem, úgy gondolhatja, hogy nem köteles büntetni, ahogy a bizonytalan törvény nem.
Ha a húslisztből, vagy akár a böjtből való tartózkodás oka nem elegendő, elosztást kell kérni. Nemcsak a helyi rendes rendes, hanem a lelkész is, egyedi esetekben és indokolt okból, eltekinthet saját hívői vagy akár egyes családjai ettől a parancsolattól, még a területén kívül is, és a területén tartózkodó idegenektől is. Ilyen okok lehetnek: házasság, temetés stb. A rendes az egész egyházmegyét és még inkább egy közösséget is eloszlathatja, ha nagy az emberek beáramlása. "(Spesz Sándor, Mravouka)
Mi a böjt jelentősége és hogyan lehet megtapasztalni?
SZLOVÁMI SV. PETER KRIZOLÓGUS, püspök, az egyház tanára, 5. század:
"Három dolog, testvérek, három dolog támogatja a hitet, elmélyíti a vallást és fenntartja az erényt: imádság, böjt és irgalom. Amit az imádság kopogtat, azt a böjt és az irgalom kapja. Imádság, irgalom és böjt: ez a három dolog egy és életet ad egymásnak.
Lebo az ima lelke böjt, a böjt élete irgalom. Senki ne tépje őket, nem lehet elválasztani egymástól. Akinek csak egy van, vagy akinek egyszerre nincs, annak nincs semmije. Aki tehát gyorsan imádkozik, és aki böjtöl, az irgalmazzon. Hadd hallja meg a petíció benyújtóját, aki hallani akarja, amikor azt kérdezi magától. Aki nem zárja le meghallgatását az indítványozó előtt, megnyitja meghallgatását Isten előtt.
Aki böjtöl, annak tudnia kell, mi az a böjt; hogy együttérezzen az éhezőkkel, aki azt akarja, hogy Isten könyörüljön iránta, ha éhes; aki kegyelmes, várja az irgalmat; aki jóságra vágyik, tegye meg; aki akar kapni, hadd adjon. Gonosz kérelmező, aki azt követeli meg magának, amit tagad a másiknak. Ember, mutasd meg, milyen kegyelmet érdemelsz; vagyis, ahogy akarod, mennyire akarod és milyen gyorsan akarod elérni az irgalmasságot, olyan gyorsan, ilyen mértékben, és ezért sajnálod.
Ezért, amit elvetettünk megvetéssel, böjtöléssel szerezzünk be. Böjttel áldozzuk fel lelkünket, mert nincs jobb, amit feláldozhatnánk Istennek, ahogy a próféta megerősíti, amikor azt mondja: „Isten áldozata kegyes; Ember, áldozd fel a lelkedet Istennek, áldozz böjtöt tiszta és szent áldozatként, élő poénként, amely veled marad és Istené. Aki ezt nem adja Istennek, annak nem lesz mentsége, mert nem lehet olyan, aki önmagát adja.
De ahhoz, hogy ez szép legyen, irgalomnak kell lennie. A böjt csak akkor fog kicsírázni, ha azt a kegyelem öntözi. Ha az irgalom kiszárad, a böjt is kiszárad. Az eső a földért, irgalom a böjtért. Bár aki böjtöl, megtisztítja a szívét, megtisztítja testét, gyökerezik szőlővel és erényeket ültet, és nem hozza meg az irgalmasság gyümölcsét, és nem fog gyümölcsöt gyűjteni.
A KATOLIKUS EGYHÁZ ELSŐ Fegyelme a gyakorlatban:
Hamvazószerdán kezdődik a katolikus keresztények böjti ideje. Az egyházi törvénykönyv, amelyet Bl. Pápa adott ki. János Pál II 1983-ban (még mindig érvényes), megtanít bennünket arra, hogyan lehet a hitünket, vallási meggyőződésünket az élet különböző körülményeiben gyakorlatilag megélni. Arra is tanít minket, hogy mit jelent és milyen jelentőséggel bír a böjt fegyelme az életünkben.
Alapvető megkülönböztetés
János Pál II az egyházi törvénykönyv megkülönbözteti a "bűnbánat napjait", és egész évben minden pénteket magában foglal, valamint a böjti időszakot (1250. kan.), majd a "böjtöt", amelyet hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok, 18 éves, és nem haladta meg a 60. életévét (1251. kan.); és végül ez a "tartózkodás a húsételektől", amelyet minden katolikusnak meg kell őriznie, akik minden pénteken és szerdán szerdán betöltötték a 14. életévüket (1251–52. kan.). Arra kérjük azonban, hogy hozzátesszük, hogy a bűnbánat, a böjt és a hústól való tartózkodás napjának megtapasztalásához megfelelő nevelést kell végezni azokon, akiket még nem kötelez lelkiismeretesen a böjt fegyelme, és ezt különösen a fiataloknak kell szem előtt tartani. emberek. Ez annál is fontosabb, mivel a jelenlegi életmód bonyolultsága, különösen a különféle vendéglátóhelyeken történő étkezés, a böjt fegyelmének elfelejtéséhez vagy tiszteletlenségéhez vezet, nem pedig annak segítéséhez.
A szent időszak
A böjti fegyelem célja az, amit maga a név is mond: böjtöléssel tartani magát a fegyelemben, ill. bűnbánatot tartani, és így végül megszentelni önmagát. Ezért tulajdonképpen II. János Pál. a fent említett 1983-as egyházi törvénykönyvben a bűnbánat napjairól beszél, hogy ez egy "szent időszak" vagy az ember megszentelésének szentelt időszak. Ezért, ha egy katolikus böjtöl, meg akar tisztulni a lélektől (de valójában jót tesz a testének, mert az egészséges böjt az emberi testi egészségnek is kedvez), ha a katolikus tartózkodik a hústól, akkor meg akarja tisztelni az Úr Jézust, aki vegetáriánusok vagy mások, akik fizikai egészségük és testük tiszteletben tartása érdekében, pl. egy karcsú vonal miatt, maximálisan csökkentik a húsos ételeket. A böjti fegyelemmel elsősorban az Úr Istent tiszteljük, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy ami az Úr Istent dicsőségül szolgálja, az jó nekünk, embereknek, lelkünknek és testünknek. A böjti fegyelem által jobban szeretnénk hasonlítani az Úr Istenhez, és megengedni, hogy kegyelme, jelenléte által bennünk lakjon, hogy mi magunk is a "Szentlélek temploma" lehessünk.
Négy szó
Még mindig négy szó tisztázása a feladatunk. Szlovákul a böjti fegyelem helyett gyakran használjuk a "bűnbánat“. Tehát ez az első szó, amelyet meg akarunk magyarázni. A "megtérni", "megbánni", "jót tenni" igéből származik. És ha megtérünk, örülünk Isten előtt, imádjuk Istent, megbánjuk minden rosszat, amit tettünk, és arra törekszünk, hogy megváltozzunk: eltávolítsuk a rosszat és jót tegyünk.
Görögül a bűnbánatot a "metanoia“, Ami átalakulást, megtérést jelent. Ez alatt azt akarom mondani, hogy a bűnbánat cselekedeteivel a Gonosz elől térünk vissza, és alázattal és sajnálattal térünk vissza Istenhez.
Latinul a bűnbánatot a "paenitentia", Ami a" poena "vagy a büntetés szóból származik. Ez is nagyon találó: mi magunk és önként is bevezetünk bizonyos korlátozásokat (étkezés, öltözködés, különféle szórakozási formák megtapasztalása stb.), Hogy lélekben megnyugodhasson, életértékeit megfelelő módon rendezhesse (például például, hogy ne szeressünk több kutyát, mint az embert, vagy ne szeressük magunkat jobban, mint az Úristen).
Végül van egy "fegyelem"(Kölcsönzött). Sokan nem szeretik ezt a szót, mert arra emlékezteti őket, hogy korlátozzák magukat, irányítsák magukat az erkölcsi életben. Azt azonban nem értem, hogy ez a szó a latin "discipulus" szóból származik, és szlovákul "tanítvány" -t jelent. Ezért, ha fenntartjuk a böjti fegyelmet, ez egyike azon sok módnak, ahogyan tanítványként követjük Tanítónkat, az Úr Jézust.
Következtetés
A böjti fegyelem érzése, amelyet intenzívebben kezdünk átélni a böjti szezonban hamvazószerdától, nemcsak mélyen vallásos, mert közelebb visz Istenhez és megszentel minket, hanem mélyen emberi is, mert a tiszta, erkölcsi és valóban előnyös igények első pillantásra vonzónak tűnhetnek, de a valóságban kiemelkedő fontosságúak: hozzájárulnak önfegyelmünkhöz, egészségünk, testi és lelki állapotunk szempontjából is előnyösek. Adjon az Úr Isten bátorságot és erőt, hogy következetesen és örömmel tapasztalhassuk meg az egyház böjti fegyelmét.
A böjti időszak mottója kiváló szellemi érdeklődés, amelyet azok a szavak fejeznek ki, amelyeket a klerikus a hamvak odaítélésekor mond ki: "Térj meg bűnbánatot és higgy az evangéliumban" vagy "Emlékezz az emberre, hogy porrá és porrá válsz".
Szerző: Ján Duda @ 16:52 2012.02.20
Nem értem, hogyan lehet két órás ebédnél együttérzést mutatni az éhezők iránt,),),) tudná valaki megmagyarázni nekem ?!