Az általunk „vidéknek” nevezett vidéki, távoli és vad területek, vagy a föld felszínének 98% -a, amelyet nem foglalnak el városok, alkotják az élvonalat, ahol a mai legerősebb erők - éghajlat és ökológiai pusztítás, migráció, technológia, demográfia.

book

Normál ár Rendszeresen 22,95 €

Raktáron, de gyorsan rendeljen

Ajánlott címek és gyűjtemények

További információ a könyvről

Az általunk „vidéknek” nevezett vidéki, távoli és vad területek, vagyis a földfelület 98% -a, amelyet nem foglalnak el városok, alkotják azt az élvonalat, ahol a mai legerősebb erők - éghajlat és ökológiai pusztítás, migráció, technológiai és demográfiai nehézségek - játszanak. Egyre inkább „derékszögű” rendszerben - rácsozva, gépesítve és optimalizálva a maximális termelés érdekében - ezek a helyek a felismerhetetlenségig változnak. Rem Koolhaas legújabb kiadványában a Föld hatalmas, nem városi területein zajló gyors és gyakran rejtett átalakulásokat tárja fel.

Vidék, Jelentés útleírási esszéket gyűjt a globális erők és kísérletek által jelölt területek felfedezésére tudatunk szélén: egy teszthely Fukushima közelében, ahol tesztelik a japán infrastruktúrát és mezőgazdaságot fenntartó robotokat; üvegházhatást okozó város Hollandiában, amely a mai vidék kozmológiájának eredete lehet; Közép-Szibéria gyorsan átolvadó örök fagyja, amely az áthelyezés lehetőségével küzdő régió; a német vidéken haldokló falvakat benépesítő menekültek és az éghajlatváltozás aktivistáival keresztezik egymást; megszokott hegyi gorillák szembesülnek az emberekkel „területükön” Ugandában; az amerikai középnyugat, ahol az ipari méretű mezőgazdasági műveletek kezdik kezelni a regeneratív mezőgazdaságot; és a kínai falvak átalakultak all-in-one gyárrá, e-kereskedelmi üzletekké és teljesítési központokká.

Ez a könyv a Guggenheim Múzeum kiállításának hivatalos társa Vidék, a jövő. A kiállítás és a könyv új vizsgálati területet jelent Rem Koolhaas építész és urbanista számára, aki két városközpontú egységnél kezdte pályafutását: Fővárosi Építészeti Iroda (1975) és Delirious New York (1978). Irma Boom tervezte, aki a vatikáni könyvtárban végzett kutatásaiból merített ihletet a könyv zsebméretű koncepciójához, valamint annak innovatív tipográfiájához és elrendezéséhez.

A könyv összefogja az AMO, Koolhaas és a Harvard Graduate Design School hallgatóinak együttműködését; a Központi Képzőművészeti Akadémia, Peking; Wageningen Egyetem Hollandiában; és a Nairobi Egyetem. A közreműködők között szerepel még Samir Bantal, Janna Bystrykh, Troy Conrad Therrien, Lenora Ditzler, Clemens Driessen, Alexandra Kharitonova, Keigo Kobayashi, Niklas Maak, Etta Madete, Federico Martelli, Ingo Niermann, Dr. Linda Nkatha Gichuyia, Kayoko Ota, Stephan Petermann és Anne M. Schneider.