A szlovák nyelv rövid szótára
A. beosztott. kimond egy mondatot
1. tárgy: megkérdezte, eljövök-e;
Nem tudom, él-e reggelig
2. Tárgy: Nem biztos, hogy lesz-e értekezlet
3. melléknév: feltesszük magunknak a kérdést, hogy a magazin teljesíti-e küldetését
4. közmondások. ok: riadtan látta, hogy az apja nem bántotta-e magát
5. Cél: figyelte, hogy visszatért-e;
megállt mellettünk, hátha otthon vagyunk
6. párosban megengedett. kötőszavakkal jelzett kifejezés - vagy, vagy -, vagy: akár tetszik, akár nem, akár nem, el kell jönnünk
1. gyakran az a vagy al kifejezésben. kétágyas szobában spoj. függetlenül attól, hogy. kirekesztő kapcsolat: így vagy úgy;
kedvelni fogja a sört vagy borokat?
2. iker része. spoj. vagy - vagy, kt. vys. egyesülési kapcsolat, i - i, aj - aj: akár télen, akár nyáron;
vagy péntek, vagy ünnep még
3. vys. egyesülési viszony a jelentéssel. eshetőség al. magyarázatok: nagy folyók vagy tavak partján;
Ismerősökkel vagy ismerősökkel találkozom;
hat vagy hét perc
II. szakasz. kimond egy mondatot
1. kérdező: ha nem mondtam meg?
A 2. összehívás: vajon él-e értünk a világ?!
3. hívás. kifejez hogy vagy a kérdésre válaszolva. mégis erős meggyőződés: tetszik neki? az nem!
Vagy sem? hangsúlyozza az állítás érvényességét: egyszerű vagy nem?
III. cit. része a kifejezésnek vagy mi?, kt. vys. kétely, bizonytalanság (általában kérdéses): elvetélted az elméd, vagy mi?
čí, čia, čie k m. a s. G és A, akiknek D vagy L arról szól, amivel én vagyok, b-ig. G, D, L čej A čiu I čou mn. m. akinek a s. akinek érdeke opyt.
1. kifej. és a legjobbakat. a tulajdonosra vonatkozó kérdés al. kezdeményező: kinek a gyermeke? kinek az érdeme? milyen segítséggel;
merre vagy?
2. megállapítja a kapcsolatot. mondat, főleg a téma
● nem tudja, kinek a) zavart b) nincs meggyőződése
1. úr. zn. az intézkedések, súlyok, mérőeszközök stb. helyességének megerősítése.
2. stmp. különböző. faj;
kalibrálás nincs dok. nyomtávú címke: c-mérleg;
c-nincsenek mérések és súlyok
kalibrálás s. kalibrációs díj, úr. súlyok, nemesfémek minőségének ellenőrzése stb.
-
A szlovák helyesírás szabályai
vagy kapcsolat., szakasz. és cit.
čí, čia, čie G m. a s. čieho D čemu A m. élő. čieho, m. nem él amelynek o. čie L o čem I čem, G, D a L ž. čej A čiu I čou mn. m. élő. čí, m. nem él, tól től. a s. akinek érdeke.
ciacha ‑ y ciach ž.; kalibrált; ciaška ‑y ‑šok ž.
Szlovák szótár (1959 - 1968) 1
csi, csi, csi érzés. alvásra használják al. a gyermek megnyugtatása: A hangok vegyítették a gyermek moraját és egy kedves női hangot: Csi-csi, csi-csi. (Kuk.) Cica-nem cica, a párnában sírt, annál rosszabb lett. (Kuk.)
1. kimond egy közvetlen kérdő mondatot, egy- és kétrészes, érzelmi színezéssel (hangsúlyozáskor és függetlenül attól, hogy nem): Már nem szeret engem? (Jégé) Nem mondtam? (Cal.) És azt hiszem, igazat mondok? (Csillag.) Nos, el kellett volna temetnem a tetemét? (Fr. King) Akkor sem, ha ismersz, amikor megjelenek neked. (Ráz.-Mart.);
a retorikai kérdésben is szerepel: Valóban nem változott semmi? (Min.)2. kérdés formájában megfogalmazza a meglepetést, csodát (= talán vari) kifejező mondatokat: Nos, hallott már valaki ilyet? (Stod.)
3. kimondja az a) erős érzelmi színezetű kifejezéseket: Akár örülök, hogy átéltem! (Stod.) Lehet, hogy mi! (Gab.) Ööö, ha lefejeznek! (Taj.) Ó, akár félelem ezekkel az emberekkel! (Kuk.);
b) irónia kifejezése: Nos, ha csak bölcsek! (Úszó)4. hívás. hogy vajon a kérdésre adott válaszában erős meggyőződését fejezi-e ki (= igaz): Képes lennél megcsörgetni a nagy harangot? Hogy vagy sem! (Rozs.)
II. spoj. beosztani és kijelölni.
1. közvetett kérdést vet fel: Megkérdezte, jövök-e.
2. felveti a szétválasztás (közvetlen és közvetett) kérdését al. több ciklus, amelynek tagjaihoz elváló kapcsolat fűződik;
egy alban él. a kérdés mindkét részében, ill. kifejezés (amikor hangsúlyozom, és hogy;
= vagy): Szereti a söröket vagy a borokat? (Kuk.) Mondjam neki, hogy itt vagyok, vagy fogjam be a száját? (Jes.) Nem tudom, beszéltél-e vagy sem. (Taj.) Csak egyszer, hogy megtörje akaratát, legyen az zloty vagy jóság. (Kuk.)3. kimondja az alany másodlagos mondatát, szokás. bizonytalanságot, kétséget, félelmet kifejező kifejezések után: Nem tudhatjuk, hogy nem esünk-e el. (Luc) Még mindig nem tudod, élsz-e reggelig. (Taj.) Meglátjuk, hogy az emberek észrevesznek-e minket. (Taj.)
4. kimond egy alárendelt alárendelt mondatot: Nem sejtem, hogy ide dobok (egy érmét) vagy máshova. (Izzás) Még egyszer megtudja, hogy igazságos volt-e. (Jégé) Nem biztos, hogy lesz-e meccs.
5. č. vagy vagy. vagy kimond egy kétrészes alárendelt megengedett mondatot (= let vagy): Barangolnak, függetlenül attól, hogy harcoltak-e a mesterek ellen, vagy megnyalták a sarkukat! (Frá. Kráľ) Teresa beletolta Arthurt az igába, akár tetszett neki, akár nem. (Jégé) Akár hó volt az övben, akár fölötte, az összes kertet átlyukasztotta. (Taj.)
6. kimondja a mellékmondat (ok-okozati) alárendelt mondatát: Az emberek kirohantak a házak elé, hogy megnézzék, lehetséges-e. (Tim.) Egy pillanatig figyelték, hogy kiderül-e valami a sötétből. (Ondr.) Jurko attól tart, hogy az öreg apa nem tett valami értelmes dolgot. (Heck.) A szalvétára néz, hogy kiömlött-e. (Rozs.)
7. kimondja a melléknévi melléknévi tagmondatot: Megkérdezzük magunktól, hogy magazinunk betöltötte-e szerepét.
8. több mondatos elem esetén összekapcsoló szerepe van (= i. I): Vagy gyalog, vagy autóval áll szemben vele. (Kuk.) Nekem is kedves volt, részeg vagy józan. (Taj.) Akár télen, nyáron, akár időben, akár időben. (Fr. király);
akár jó, akár rossz;
akár jóban, akár rosszban;
így vagy úgy (egyébként) amúgy, így vagy úgy;
ezt vagy azt (azt) bármelyiket● Pénteken vagy munkaszüneti napokon, munkanaptól függetlenül, mindig
kinek, kinek, kinek, kinek, mit, mit, mit, milyen kastéllyal.
1. kérdés. közvetlen és közvetett kérdésekben annak kiderítésére használják, hogy kinek dakto al. mint például: kinek a fia, kinek a hangja, kinek a kabátja, kinek az öröksége, kinek a keze, kinek a gyermeke, kinek az írása, kinek a segítségével;
telefon hívás. Ki vagy te? Mi a neved?2. viszony. egy tantárgyi mondatot fűz a főmondathoz és kisajátítást fejez ki: Tudta, ki vagyok. (Taj.)
● hívás. nem tudja, kinek a szilárd meggyőződése, véleménye;
3. meghatározatlan hígított. bárkinek való;
bárki, bárki: Sýkora árpája olyan, mint bárki másé. (Kuk.)ci, ci-ci-ci cit. baromfinak, macskának, kecskének stb. hívják: Ci, kakas, ci-ci-ci, cipuska. (Dobš.)
1. az intézkedések, súlyok és mérőeszközök helyességét igazoló hivatalos jelölés al. a nemesfémek minősége;
csésze, -y, -sok a nők. r. zdrob. kis jel, pl. lepényhal formájában
kalibrálás, -ia, -ie adj. m. a kalibráláshoz, a kalibráláshoz: c. recept
ciachovačka, -y, -čekek žen. r. kalibráló eszköz, kalibrátor