az iskolák pedagógiai alkalmazottai számára

A szám kategóriájának megkülönböztetésének képessége, ill. az ilyen gondolkodásra való hajlam az ember számára veleszületett. A gyermek számos ingert kap e képesség fejlesztéséhez (például még mindig találkozik azzal, hogy valaki hogyan számolja, és megpróbálja megismételni). A gyermekek körülbelül hatéves korukban kezdik megérteni a numerikus logika alapelveit, bár érvelésük gyakran téves. A matematikai készségek fejlődését alapvetően az iskola fogja befolyásolni.

tanulási

A matematikai készségeket az elméleti intelligencia sajátos részeként lehet felfogni. Ezek a különböző agyi struktúrák összehangolt és integrált működésétől függenek, amelyek mindkét féltekén helyezkednek el. Ez károsodásuk sokféle megnyilvánulását is eredményezi.

A matematikai készségek elsajátítását a kognitív funkciók fejlettségi szintje befolyásolja, amelyek magukban foglalják:

  • finom és durva motorikus képességek,
  • vizuális észlelés,
  • hallási érzékelés,
  • jobb-bal tájolás,
  • térbeli tájékozódás,
  • időorientáció,
  • a test sémájának érzékelése,
  • ritmusérzékelés és annak reprodukciója,
  • beszéd,
  • rövid távú, hosszú távú, szekvenciális memória,
  • Figyelem,
  • mentális képességek.

A matematikai képességek szintje azonban nem vezethető le egyértelműen a mentális képességek szintjéből. Még a viszonylag magas intelligenciával rendelkező egyéneknek is jelentős problémái lehetnek a matematikában.

A matematika kudarcának más okai is lehetnek, pl. iskolai felkészületlenség (éretlenség), a családszámolás alapjaival kapcsolatos tapasztalatok hiánya, ill. óvodától. Az idősebb diákoknak hiányozhatnak az alapismeretek helyes ismeretei, ami előfeltétele az igényesebb tantárgy megértésének. Ezek nem a diszkalkulia okai, és nem a gyermek általános negatív hozzáállása a matematikához vagy általában a tanuláshoz sem. Meg kell különböztetni a matematikai képességek egyéb zavarait vagy károsodásait a dyscalculiától. Ilyen zavarok közé tartozik a kalkulus.

Calculastenia a matematikai képességek enyhe károsodását jelenti, amelyet a környezet (család, iskola) nem megfelelő stimulálása vagy az egyén társadalmi nélkülözése okoz, míg a mentális és matematikai képességek normális szintet és struktúrát mutatnak.

A calclastenia nem fejlődési tanulási rendellenesség. A gyermeknek általános intelligenciája van a normában, képességei a matematikához is, de a szükséges matematikai készségek nincsenek kialakítva.

Alapvető jelek és okok:

  • nyilvánvaló problémák az alapvető számlálási műveletek megszerzésével és felhasználásával az erős érzelmi élmény érdekében (a gyermek fél hibázni a számlálás során, bizonytalan, fél a tanár vagy a szülő reakciójától),
  • nem megfelelő tanítási stílus, nem megfelelő didaktikai formák a matematika órákon, amelyek nem felelnek meg a gyermek személyiségtípusának vagy tanulási stílusának (a gyermek fél a szigorú tanártól),
  • problematikus társadalmi-kulturális háttér (gyenge vagy kevéssé stimuláló környezet, vagy lehet olyan gyermek, akinek a szülei nagyon elfoglaltak és nincs ideje a gyermekre fordítani),
  • a központi idegrendszeri diszfunkciók megnyilvánulásainak hiánya.

Diszkalkulia egy sajátos fejlődési tanulási rendellenesség, a matematikai képességek rendellenessége, ahol a matematika normál szintjén a valuták zavartabb belső szerkezete és az általános intelligencia szerkezete a matematikai tényező kivételével.

Többtényezõs feltételû, kombinálja a szerves, pszichológiai, társadalmi és didaktikai okokat.

A dyscalculia alapvető jellemzői:

  • megfelelő társadalmi-kulturális háttér,
  • az általános intelligencia normális szintje és szerkezete, a matematikai tényező kivételével,
  • A matematikai képességek szerkezetének egy vagy több eleme jelentősen késik, a többiek normális (legfeljebb kissé kissé csökkent szintet) mutathatnak,
  • a központi idegrendszeri diszfunkció megnyilvánulásainak jelenléte.

A diszkalkulia alapvetően az elvont gondolkodás zavara, a grafikus karakterek (számok) szimbolikus jellegének nehéz megértése, ami hasonlóságot mutat a diszlexiával.

A dyscalculia néhány megnyilvánulása

A diszkalkulia lemaradást jelent a matematikai fogalmak, összefüggések megértésének és alkalmazásának képességében a matematikai problémák megoldásában. Hatással van a számok, a matematikai fogalmak manipulálására, a matematikai műveletek megértésére és végrehajtására. A gyermek gyakran csak memória alapján szerez numerikus kapcsolatokat, és a memória gyakran meghibásodik. Aránytalanul sokáig fennáll annak szükségessége, hogy számoljon az ujjak támogatásával. A gyermek ragaszkodik konkrét elképzelésekhez. Saját, gyakran nem hatékony megközelítése van az alapszámokhoz. Nincs elegendő képzelőereje a numerikus sorozatoknak, képes tájékozódni és folytatni. Nem lehet többjegyű számokat írni. Nem emlékszik a képletekre és a szabályokra, és nem tudja ezeket a szöveges feladatok fogalmaihoz rendelni. Nehézségei vannak a térbeli képzeletben, a geometriában, nem tudja kezelni a rajzolást. Matematikai logikai kudarc esetén nem érti az alapvető eljárásokat.

A diszkalkulia néhány iskolai következménye

  • Nagy problémák a számtani számításokkal.
  • Az egyén gyakran él szoros szorongást, ha számtani problémát kell megoldania.
  • A rossz beállítás gyakran számítási hibákhoz vezet.
  • Problémája van hibát találni a megoldott példában.
  • Szöveges probléma megoldása során nem tudja pontosan, hogy milyen problémát kell megoldania.
  • Ha logikai érveléssel képes megoldani egy problémát, akkor részletesen kudarcot vall.
  • Szöveges feladat megoldása során maximum a következő két lépést képes megjegyezni.
  • Nincs átfogó megítélése a numerikus ötletek terén.
  • A tábla sokkal pontosabban oldja meg a feladatot, mint a notebook.

A diszkalkulia sokféle lehet, de még mindig igaz, hogy az aritmetika megértéséhez meg kell érteni a nyelvet, azokat a szavakat, amelyeket a feladat magyarázatához használunk. Ezért a diszkalkulia az olvasott szöveg olvasásának és megértésének problémáival is összefüggésbe hozható. A pontos és értő olvasás képessége szükséges az írott számtani probléma megértéséhez. A szöveges probléma megoldása több okból is problémát jelent a diszlexiás gyermekek számára: nem tudják értelmesen elolvasni a szöveges probléma szövegét, nem értik a probléma matematikai oldalát, ha diszgráfiával is problémáik vannak, nem tudnak írni a feladat kiosztása vagy számítási példa.

A fejlődési diszkalkulia típusai:

  • gyakorlati diagnosztika,
  • szóbeli,
  • lexikális,
  • grafikus,
  • működőképes,
  • ideognosztikus.

A fejlődési diszkalkulia egyes típusainak jellemzői

a) Gyakorlati diagnosztikai diszkalkulia - meghatározott tárgyak vagy szimbólumaik matematikai manipulációjának megszakítása, t. j. számjegyek, operációs karakterek.

A problémák középpontjában a tárgyak zavart gyakorlati manipulációja, valamint az alakok, számok, tárgyak felismerése áll. Matematikai manipuláció alatt csoportok létrehozását értjük csoportosítással, hozzárendeléssel, sorokba illesztéssel, lebontással, a szám összehasonlításával, becsléssel és így tovább.

Amikor nem sajátítja el ezeket a tevékenységeket, a gyermek nem érti a szám vagy a matematikai műveletek jelentését.

  • A gyermek nem ismerheti két vagy több tárgy, jelenség hasonlóságát.
  • Alacsony érettséget mutat az objektumok egy vagy több karakter szerinti felosztásával (szín - forma - méret).
  • A gyermek nem képes érzékelni a tárgyak és a jelenségek közötti különbségeket. Nem érti, hogy ha valami nagyobb, akkor a másiknak kisebbnek kell lennie, és fordítva.
  • Nem tudja igazolni helyes válaszát az egyenlőség ismeretének támogatásával (semmi sem nőtt vagy csökkent).
  • Nem érti, hogy nem mindegy, hogy az elemeket jobbról balra, alulról felfelé számolják-e hozzáadással vagy szétválasztással - az összegzett objektumok sorrendje nem változtatja meg a végeredményt.

b) Verbális diszkalkulia - a közös matematikai terminológia jelentésének helyes és pontos megértésének, az objektumok számának és számának, operatív jellemzőinek és általában a matematikai műveleteknek szóban történő megjelölésének képességének romlása.

  • A tipikus megnyilvánulások közé tartozik a bizonytalanság, a megbízhatatlanság a numerikus sorok növekvő és csökkenő sorrendben történő megnevezésében - egyenként, többszörösen, képtelenség megérteni a matematikai szótár egyértelműnek tűnő fogalmait - mindenki előtt a kifejezések előtt, után, utána, közvetlenül utána, közvetlenül utána, senki, mindenki. A gyermek nem tesz különbséget a "további 4" és a "négyszer több" kifejezések között.
  • Nem tudom szavakkal kifejezni az adott számjegy számának jelentését vagy jelentőségét, problémái vannak az egységek számának meghatározása, tíz, száz.

c) Lexikális diszkalkulia - matematikai szimbólumok (számok, számok, operációs karakterek, írott matematikai műveletek, geometriai alakzatok) olvasásának képtelensége.

A szöveg pontos és érthető olvasásának képtelensége befolyásolja az írott számtani probléma félreértését.

    Súlyosabb formában a gyermek nem képes elolvasni elszigetelt számokat vagy egyszerű operációs karaktereket (+, -,:, x,