Adók és üzlet
Családi ellátások Ausztriában
EU rendeletek
Egyéb témák:
A családi pótlékra való jogosultság feltételeit Ausztriában a Family Compensation Allowance Act szabályozza - Familienlastenausgleichgesetz 1967.
Azoknál a gyermekeknél azonban, akiknek lakóhelye és létfontosságú érdekeinek központja Szlovákiában található, de szüleik Ausztriában tartózkodnak foglalkoztatás céljából, vagy akik más típusú kereső tevékenységet folytatnak, pl. Ausztriában bejegyzett kereskedelem alapján a családi ellátásokra való jogosultságot az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1408/71/EK RENDELETE alapján kell értékelni. A szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló 883/2004/EK rendelet (az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 988/2009/EK RENDELETÉVEL módosítva) és 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a Tanács A 987/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról 883/2004.
Ez a rendelet 2010. Május 1 - jén lépett hatályba, és felváltotta a 2004/85/EK tanácsi rendeletet 1408/71 és annak 574/1972 végrehajtási rendelete. A régi rendelet alapján értékelt esetek érvényben maradnak (de legfeljebb 10 évig), és ha az ezen előírások szerinti ellátások igényét felülbírálják, az új rendeletet figyelembe veszik. A régi rendelet 2020-ban jár le.
Mivel a családi ellátásokra való jogosultságot általában évente felülvizsgálják, minden esetet már értékelnek az új rendelet alapján.
Egy személy az érintett tagállamban jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra, beleértve családjának egy másik tagállamban lakó tagjait, mintha az érintett tagállamban laknának. Kivétel: A nyugdíjas a nyugdíjaért felelős tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra.
Az új tanácsi rendelet szerint A 883/2004/EK rendelet meghatározza, hogy melyik állam alkalmazza a személyeket, és a joghatóság alapján melyik állam ad jogosultságot a családi ellátásokra.
1. Két vagy több tagállamban a családi ellátásokra való jogosultság esetén az elsőbbségi sorrend az ún az egyes államok milyen mértékben fogják fizetni a családi ellátásokat.
Az elsőbbségi sorrendet a következők határozzák meg:
- kereskedelem vagy függő tevékenység alapján
- nyugdíjból eredő jogosultság
- tartózkodásból eredő jogosultság
a) Családi ellátásokra való jogosultság esetén akár szakmai, akár eltartott tevékenység alapján a gyermek lakóhelye a meghatározó, feltéve, hogy bármely tevékenységet a gyermek lakóhelye szerinti államban végeznek
Ha az elsőbbségi sorrend nem határozható meg a gyermek lakóhelye alapján (a gyermek egyik érintett államban sem rendelkezik lakóhellyel), akkor minden érintett tagállam kiszámítja az ellátások összegét, figyelembe véve a gyermekeket, akik nem a lakóhelyén laknak. terület. Ebben az esetben annak a tagállamnak az illetékes intézménye, amelynek jogszabályai a legmagasabb ellátásokat írják elő, teljes egészében kifizeti ezeket az ellátásokat, a másik tagállam illetékes intézménye pedig ennek az összegnek a felét téríti meg, legfeljebb a a másik tagállam jogszabályai.
b) nyugdíjjogosultság esetén a gyermekek lakóhelye az irányadó.
Ha a gyermek nem abban a tagállamban rendelkezik lakóhellyel, ahol a nyugdíjra való jogosultság felmerült, az elsőbbségi sorrendet a nyugdíjas biztosítási időjének hossza határozza meg.
c) a lakóhelyen alapuló családi ellátásokra való jogosultság esetén a gyermek lakóhelye az irányadó.
2. Két tagállamban a családi ellátásokra való jogosultságok átfedése esetén az elsőbbséget az (1) bekezdésnek megfelelően az az állam határozza meg, amely a családi ellátásokat az adott tagállamban hatályos jogszabályok szerint alkalmazandó összeg erejéig fizeti. A második tagállam szükség esetén az első tagállamban kifizetett összeget meghaladó különbözeti pótdíjat szab ki.
Differenciális támogatást nem kell megítélni egy másik tagállamban lakó gyermekeknek, ha a családi ellátásokra való jogosultság kizárólag a lakóhelyen alapszik.
3. Ha a kérelmet abba a tagállamba nyújtják be, amelynek jogszabályait alkalmazni kell, de nem elsőbbségi okokból, akkor az intézmény benyújtja a kérelmet a kiemelt tagállam intézményeinek, és erről tájékoztatja a személyt. Az az intézmény, amelyre a jogszabályokat alkalmazzák, de nem elsőbbség alapján, szükség esetén differenciált pótdíjat biztosít.
- (4) bekezdés szerinti családi ellátásokban részesülő juttatások meghatározása esetén. 1 levél a. és b., függessze fel annak a tagállamnak a kifizetését, amelyben a családi ellátásokat korábban kapták, annak a hónapnak a végén, amikor a ellátásokra való jogosultság egy másik tagállamban felmerült. A második tagállam az ellátásokat teljes egészében a nemzeti jogszabályoknak megfelelően fizeti
- Miután a családi ellátásokra való jogosultságot az egyik tagállamban megadták, figyelembe kell venni az egész család helyzetét, mintha az összes érintett személyre az adott tagállam jogszabályai vonatkoznának, és mintha mindannyian ebben a tagállamban laknának. Tagállam.
Attól függően, hogy a kérelmező milyen joghatósággal rendelkezik a jogszabályok felett, meg fogják határozni, hogy a kérelmező jogosult-e teljes családi pótlékra Ausztriában, vagy csak a családi pótlékok különbségének fedezésére (Ausgleichzahlung)
Az a személy, akire annak az államnak a jogszabályai vonatkoznak, amelyben alkalmazzák, de amelynek nem állampolgára, ugyanazokkal a kötelezettségekkel és ellátásokkal jár, mint az adott állam állampolgárai.
Fontos pontok a Familienlastenausgleichgesetz 1967-ből:
Az Ausztriában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek jogosultak családi pótlékokra.
Családi pótlékra való jogosultság:
a) kiskorúak
b) felnőtt gyermekek, akik még nem töltötték be a 24. életévüket, és egy szakiskolában vannak oktatási folyamatban, és az iskolába látogatás megakadályozza őket abban, hogy hivatásukat gyakorolják.
Az oktatási támogatási törvény (Studienförderungsgesetz 305/1992) 3. §-ában felsorolt iskolatípusok valamelyikébe járó felnőtt gyermekek esetében csak szakképzésre való tanulmányról van szó, ha a meghatározott tanulmányi időt nem haladja meg egy tanulmányi év legfeljebb egy félév, a teljes tanulmányi idő pedig legfeljebb egy év. A vizsgálat meghosszabbítása lehetséges betegség vagy külföldi tanulmányok céljából. A gyermek anyasága és nevelése során a tanulmány legfeljebb két évvel meghosszabbodik.
Tanulmány (iskola) váltása esetén a StudFG 17. §-ában meghatározott szabályok (amelyek a családi pótlékokra való jogosultság jóváhagyására is vonatkoznak) érvényesek, nevezetesen:
- tanulmányváltás lehetséges max. 2x.
- a változás már nem követhető 3 félév után
Egyes változásokra a StudFG 17. §-ban felsorolt kivételek vonatkoznak.
A tanulmány első évében a családi pótlékra való jogosultság feltétele automatikusan teljesül. A nemre vonatkozó igény jóváhagyása. a 2. tanulmányi évben járó juttatásoknak sikeres vizsgák letételének kell lenniük az első tanulmányi évre, és a második évben meg kell erősíteniük a tanulmányok folytatását a heti 8 órás tartományban kötelező és választható tantárgyakból együtt, ill. egyéb kritériumoknak teljesülniük kell.
A Szlovákiában tanuló serdülőket, akiknek szülei Ausztriában dolgoznak, ugyanazon tanulmányi kritériumok alapján értékeljük, mint az Osztrák Köztársaság állampolgárainak gyermekeit. - Studienförderungsgesetz 305/1992. §.
c) 25 év alatti felnőtt gyermekek, akik nem fizikai vagy szellemi fogyatékosságon alapulnak olyan állapotban, hogy önállóan éljenek meg (a 21. életévüket megelőzően felmerülő fogyatékosságokra vonatkozik)
d) felnőttek, 24 év alatt, egy szakma elvégzésére irányuló tanulmány befejezése és egy másik tanulmány megkezdése közötti időszakban. A további tanulmányokat a lehető leghamarabb el kell kezdeni
e) felnőtt gyermekek 24 éves korig, a katonai vagy polgári szolgálat befejezése és a szakma elvégzését célzó tanulmány megkezdése vagy folytatása közötti időszakra. A vizsgálatot a lehető leghamarabb el kell kezdeni
f) ( - a munkaügyi irodában nyilvántartásba vett, 21 éves korig felnőtt gyermekek, akik nem jogosultak munkanélküli ellátásra ill Ha ezek nem haladják meg a havi minimális jövedelem határát, 366,33 eurót. A családi pótlék igényléséhez a munkaügyi hivatal visszaigazolása szükséges ) - törölve 2011.3.1-től
g) a 25 év alatti felnőtt gyermekek, ha 24 éves korukig polgári vagy katonai szolgálatot teljesítettek, megkezdik vagy folytatják tanulmányaikat a későbbi szakmai teljesítmény érdekében, és ez a tanulmány nem teszi lehetővé számukra hivatásuk elvégzését.
h) jelentős fogyatékossággal élő, 25 évesnél fiatalabb felnőtt gyermekek, akik szakképzés megszerzését célzó iskolába járnak, és ebbe az iskolába járnak, nem engedik meg, hogy szakmát folytassanak.
én) felnőtt 25 évesnél fiatalabb gyermekek, ha abban a hónapban, amikor a 24. életévüket betöltötték, későbbi szakmai teljesítményre törekvő oktatási folyamatban vannak, és 24 éven belül szülnek gyermeket, vagy életkorukra terhesek 24-ből.
j) felnőtt gyermekek, akik betöltötték a 25. életévüket, ha:
- a vizsgálat abban az évben kezdődött, amikor a gyermek betöltötte a 19. életévét
- a vizsgálat jogi hossza min. 10. félév
- a tanulmány jogi hosszát nem lépték túl (pl. a tanulmány megszakítása miatt)
k) az oktatási folyamatban lévő, 25 éves kor alatti felnőtt gyermekek, akik 24 éves koruk előtt 8-12 hónapig végeztek önkéntes tevékenységet a szociális ellátás keretében közhasznú munkát végző szervezetben
A gyermek után járó családi pótlékhoz való jog biztosításának egyes feltételeit a Studienförderungsgesetz 305/1992 szabályozza.
Az a személy, akinek a háztartásában gyermeke is van, akinek családi pótlékot igényelnek, jogosult családi pótlékra.
Az a személy is jogosult családi pótlékra, akinek háztartásához a gyermek nem tartozik, de aki nagyrészt gondoskodik a gyermek tartásáról, ha erre senki sem jogosult az első bekezdés alapján.
Családi pótlékra a következők jogosultak:
- A gyermek szülei
- Örökbe fogadó szülők
- Mostohaszülők
- Személyek, akiknek gondozásában a gyermeket bízzák meg (az Általános Ptk. 186. és 186. §-a szerint - (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch-ABGB).
Így a gyermek akkor tartozik az ember háztartásába, ha közös lakhelye van vele. A gyermeknek a közös háztartáshoz való tartozása nem sérül, ha:
- ha a gyermeket csak ideiglenesen tartják távol a közös háztartástól
- ha a gyermek tanulás céljából a közös lakóhelyen kívül tartózkodik, és tanulmánya helyén él
- ha a gyermek állandó intézményi gondozásban van, és a jogosult hozzájárul a gyermek táplálkozásához min. a családi pótlékok összegében. Súlyosan fogyatékos gyermek esetében ezt az összeget meg kell növelni a fogyatékkal élő gyermek után járó támogatás összegével, ha a gyermek után járó támogatást megadták.
Egyéb fontos szempontok
A családi pótlék összegét a gyermek életkorának megfelelően osztályozzák. (2018.01.01-től érvényes)