Áttekintés A köszvény egy olyan anyagcserezavar, amelynek emelkedett húgysavszintje van a vérben, és amely általában a férfiakat érinti. Az okok genetikai hibák, purinban gazdag étrend (belek, egyes halfajok), veseproblémák és

elsődleges

2004. augusztus 20., 13:19 Primar.sme.sk

Áttekintés

A köszvény olyan anyagcsere-rendellenesség, amelynek emelkedett húgysavszintje van a vérben, és általában a férfiakat érinti. Ennek okai a genetikai hibák, a purinban gazdag étrend (belek, egyes halfajok), a vese működésének rendellenességei és a fokozott citolízissel járó betegségek. Megkülönböztetnek akut köszvényes rohamot, hyperuricaemiát (nehézség nélkül megnövekedett húgysavszintet) és krónikus köszvényt.

Az akut köszvényes roham az ízület nagyon akut gyulladása, jellemzően a nagylábujj érintett ízülete. Súlyos fájdalom, bőrpír, duzzanat és az ízület túlmelegedése van. A húgysavszint hosszú távú kezeletlen növekedésével a savas kristályok felhalmozódnak más szervekben, főleg a vesékben, és következményes károsodáshoz vezetnek, krónikus napig. A húgysavszintet csökkentő gyógyszerek bevezetésének köszönhetően a krónikus nap szinte nincs. A kolchicin, a nem szteroid gyulladáscsökkentők (bizonyos fájdalomcsillapítók) és a kortizon tabletták hatékonyak akut köszvényes rohamokban.

Meghatározás

A köszvény egy anyagcsere-rendellenesség, amelyben a húgysav-sók a szervezetben tárolódnak a vér húgysavszintjének növekedése következtében. Lehetőleg az ízületek érintettek, de különféle belső szervek is. A köszvényt hajdan népszárításnak nevezték.

Általános információ

Az előző évszázadokban a köszvényt olyan betegségnek tekintették, amely főleg gazdag embereknél fordult elő. Csak a 17. század végén tettek különbséget köszvény és reuma között. Egy évszázaddal később, 1797-ben W.H. Wollastom először a húgysav sói a köszvény csomóiban. De csak 50 évvel később tudta A. Garod bizonyítani, hogy anyagcserezavarról van szó. Addig feltételezték, hogy a "testnedvek" rendellenességéről van szó. De a betegség és a fokozott hús- és alkoholfogyasztás közötti kapcsolatot szinte észrevették.

Ma a köszvénynek két formája létezik: elsődleges köszvény és másodlagos köszvény. Ezután a napok mindkét formáját közelebbről megvizsgáljuk.

Okoz

A húgysav a purin anyagcseréjének végterméke. Purinák, mint pl az adenin és a guanin a nukleinsavak alkotóelemei, és így a DNS ill. RNS és minden emberi és állati sejtben előfordul.

A húgysav tartalma az emberi testben 2 részből áll:

  • A húgysav endogén termelése Itt a húgysav a test saját, azaz endogén közbenső anyagcseréjének végterméke a tartós sejtmegújulás keretében.
  • Húgysav exogén termelése A húgysav ezen része a végtermék ill. az élelmiszerben elfogyasztott purintartalmú anyagok bomlásának terméke.

Alul van egy úgynevezett "pozitív húgysav-egyensúly". Ebben az összefüggésben a "pozitív" azt jelenti, hogy a húgysav termelése, legyen az endogén vagy exogén, meghaladja a húgysav kiválasztását. Ennek eredményeként a húgysav felhalmozódik a szervezetben.

Az elsődleges napon a húgysav kiválasztása a vesén keresztül a genetikai hajlam miatt károsodik. A kiválasztási képesség azonban továbbra is elegendő a húgysav lerakódásának megakadályozásához, ha a purintartalmú ételek bevitele korlátozott. Azokban az emberekben, akik purinban gazdag ételeket fogyasztanak, pl. magas halfogyasztás esetén a húgysav exogén termelése meghaladja a kiválasztási képességet, és évek óta felhalmozódik a húgysav a szervezetben.

Másodlagos köszvény más betegségek következtében keletkezik. Egyrészt vannak olyan betegségek, amelyek a megnövekedett sejthalálhoz kapcsolódnak, mint pl. leukémiában, ami nagymértékben megnöveli az endogén húgysavtermelést. Másrészt a veseműködési zavarok, mint pl. ráncos vesékben a húgysav csökkent kiválasztódása miatt a húgysav megszűnik, és ezáltal köszvényt okoz.

Frekvencia

Mivel a betegség csak akkor nyilvánul meg, ha a genetikai hajlam kiegészül egy purinban gazdag étel túlzott bevitelével, sokkal gyakrabban fordul elő olyan területeken, ahol magas az életszínvonal, mint pl. a fejlődő országokban. Gazdag területeken 1-2% -os gyakoriságra lehet számítani, de a férfiak általában.

Tünetek

Amikor a betegség okai még ismeretlenek voltak, és hiányoztak a hatékony gyógyszerek, a köszvény 4 fázisban zajlott:

Tünetmentes szakasz

Ezt a fázist a húgysav felhalmozódása jellemzi a testben, és akár évtizedekre is kiterjedhet. Teljesen tünetek nélkül fut. A köszvényes roham elszenvedésének valószínűsége növekszik a vér húgysavszintjének növekedésével. 6,5 és 7 mg/dl közötti értéknél 2% -nál kisebb rohamra kell számítani, 8 mg körüli értéknél a kockázat 40% -ra, 9 mg/dl-nél nagyobb érték esetén pedig a 1,5 év majdnem 100% -on.

Az első megnyilvánulás fázisa

A húgysavmegállás elérte a bizonyos arányt, ami a köszvény első rohamához vezet. A köszvényes roham tipikusan a nagylábujj ízületét érinti, amelyet átverésnek neveznek. Az ízület mélyvörös színű és duzzadt. Minden érintés rendkívül fájdalmas. A betegek csak az érintett láb sarkára tudnak felmászni, és jellegzetes görbe, ugró járásuk van. A támadás kezdetét általában interkritikus szakasz követi.

Ez a fázis a következő rohamokig tartó időszakot jelzi, és ismét tünetmentes. Hónapokig - évekbe telhet, amíg újabb köszvényes támadás következik be. Azonban a tünetmentes idő tovább rövidül, amíg a betegség utolsó stádiuma végre eljut.

A krónikus köszvényes betegek gyakorlatilag állandó fájdalomnak vannak kitéve, és állandó ízületi elváltozásokat mutatnak, amelyek a röntgensugarakon láthatók. Az ízületek közelében lévő inak inain gyakran előfordul az úgynevezett köszvény Tophi tofus, vagy köszvénycsomó. Ezek fájdalommentes, vastag, legfeljebb 1 cm méretű csomók, amelyek közvetlenül a bőr alatt fekszenek. Ha ezek a csomók felszínre jutnak, fehér tömeg szabadul fel, amely főleg húgysavból áll. Az ilyen köszvénycsomók gyakran a fül porcának szélén helyezkednek el.

Jelenleg a köszvény ritkává vált, és csak akkor fordul elő, ha a diagnózist nem sikerült időben felállítani, vagy ha nem volt elegendő terápia.

Diagnózis

Az akut köszvényes roham diagnózisa a nehézségek jellegzetes képéből következik, ami összetéveszthetetlen. A vér húgysavszintjének emelkedése diagnózishoz vezethet. Ha a betegségnek már van krónikus stádiuma, a köszvény csomópontjai, valamint a röntgenkép ízületi változásai a köszvényre mutatnak.

Terápia

A köszvényes terápiában meg kell különböztetni az akut köszvényroham kezelésére irányuló kezdeti terápiát és a krónikus köszvény kialakulásának megakadályozását szolgáló folyamatos terápiát.

A kolchicin hatékony gyógyszernek bizonyult az akut köszvényes rohamokban. Mivel a kolchicin citotoxin, szigorú adagolási utasításokat kell betartani. 0,5 mg kolchicint adnak óránkénti időközönként, amíg a fájdalom vagy a fájdalom alábbhagy. hacsak nem jelentkeznek mellékhatások, mint hányinger vagy hasmenés. A maximális adag azonban nem haladhatja meg a 8 mg-ot a kezelés első napján. Ritkán szükséges ezt a kezelést a 2. napon folytatni, pl. a krónikus köszvény átmeneti szakaszában.

Kevésbé súlyos fájdalom esetén nem szteroid antireuma elleni gyógyszerek alkalmazhatók, pl. indometacin vagy glükokortikoidok, pl. prednizolon.

A folyamatos terápiát azonnal meg kell kezdeni egy akut köszvényes roham után, az interkritikus szakasz kezdetével, hogy megakadályozzák a további rohamokat, valamint a krónikus köszvényre való áttérést. Erre a célra urikozurikumok és urikosztatikumok állnak rendelkezésre.

Uricosurics, pl. benzbromaron, fokozott húgysavkiválasztást okoz, megakadályozva a vese újbóli felszívódását. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek elősegítik a húgysav kiválasztását. Ezenkívül ügyelni kell a megfelelő folyadékellátásra és a vizelet lúgosítására, pl. lúgos ásványvíz ivásával vagy lúgos gyógyszerek szedésével.

Uricostatics, pl. allopurinol, megakadályozza a húgysav képződését. Ennek eredményeként az így nagyobb mennyiségben képződő húgysav-prekurzorok lényegesen jobban oldódnak a vízben, és ezért a vesén keresztül könnyebben kiválasztódhatnak. Az allopurinol alkalmazása során a következő mellékhatások fordulhatnak elő: hányinger, hasmenés, izomfájdalom, szédülés, fejfájás és ritka esetekben a vérkép változása és májproblémák.

A folyamatos kezelés kezdetén az uricosurics és az uricostatics kombinációja ajánlott. Néhány hónap múlva átállhat egyedül az uricostaticus kezelésre.

E jelenleg elérhető gyógyszerek ellenére az étrend-ellenőrzési intézkedéseket nem szabad elhanyagolni. Ahol lehetséges, kerülni kell a purinban gazdag ételeket, például a belsőségeket (szív, máj, vese), valamint bizonyos halfajokat (az olajban lévő szardínia, spratt). Mivel az alkohol a húgysav koncentrációjának növekedéséhez vezet a vérben, kerülni kell az egyszeri alkoholfelesleget és a krónikus alkoholfogyasztást. A köszvényes rohamokat általában nehéz étkezés után, erős alkoholfogyasztás ("ivás") után figyelik meg.

Bonyodalmak

Az ízületi változásoktól függetlenül a húgysav a vesében is megtelepedhet. Ezek a lerakódások, valamint az ebből eredő gyulladásos reakciók a veseműködés tartós és teljes elvesztéséhez, azaz veseelégtelenséghez vezethetnek. Aztán krónikus ínyveséről beszélnek.

Különbséget kell tenni az akut vesekárosodás, a húgysav, azaz az akut urát nephropathia között. A húgysav akut kicsapódása a veseszövetben, mint pl. erősen koncentrált, savas vizelet képződésével elégtelen folyadékbevitel mellett hirtelen veseelégtelenség lép fel. A vesekövek hasonló mechanizmus révén képződhetnek. Ezek a szövődmények megfelelő terápiával társulnak, mint pl. a folyadék mennyiségének növelésével, valamint a vizelet lúgosításával, visszafordítható.

Letalitás

Maga a köszvény nem jár a megnövekedett letalitással, de más jólét (túlsúly, magas vérnyomás) megnyilvánulásaként - más betegségek, mint pl. érelmeszesedés.

Profilaxis

A profilaxis a krónikus köszvény megelőzésére összpontosít, és az állandó terápia következetes elfogadásával történik. Függetlenül az étrendi intézkedésekről nem szabad megfeledkezni. Csökkenteni kell a purinban gazdag ételek fogyasztását, és az alkoholt mértékkel kell fogyasztani. Mivel az étkezési purinok húgysavra bomlanak, az alábbi táblázat a legfontosabb purintartalmú ételeket sorolja fel.

Mennyiség Étel eredő húgysav
1 csésze (150 ml) tej 0
100 g túró 0
125 ml kávébab vagy tea 0
5 g kaviár 1
30 g szalonna 3
30 g Gouda, 45% zsírtartalom szárazanyagban 5.
10 g keksz 6.
50 g hagyma 8.
30 g Camembert, 45% zsírtartalom szárazanyagban 9.
100 g vanília jégkrém 10.
200 g saláta uborka 12.
20 g (evőkanál) paradicsom-ketchup 12.
150 ml Koksz 15
50 g konty 20
200 g paradicsom 20
150 g alma 23
200 ml narancslé 24.
125 g szőlő 25
250 ml sör (Pilsner) 25
200 g főtt burgonya 30
125 g eper 31
125 g tojás nélküli tészta, főzve 38
25 g napraforgómag 40
125 g teljes kiőrlésű rizs, főzve 44.
100 g Tofu 70
100 g szójabab szalonna 100
200 g spenót 100
200 g kelbimbó 120
115 g szószok 127.
125 g pulyka szelet, súly nyers állapotban 150
125 g marhahús bélszín, nyers tömeg 188
150 g lepényhal, bőr nélküli, nyers súlyú 195
150 g konzerv fehér bab 195
125 g sertés filé, nyers tömeg 213
125 g kacsasült bőrrel 225
150 g pisztráng bőrrel, súly nyers állapotban 300
200 g zöldborsó 300
125 g borjúmáj, nyers súly 325
100 g szardínia olajban 350
100 g spratt 300
125 g borjú csecsemőmirigy, nyers súly (csecsemőmirigy) 1125

Előrejelzés

A prognózis döntően a kezeléstől és a betegség lefolyásától függ. Ha a betegség krónikus lefolyású, ízületi elváltozásokkal vagy vesekárosodással jár, fogyatékosság és dialízis fordulhat elő.