A beszéd hangsíkjának megzavarása (dyslalia)
Annak ellenére, hogy az írásbeli kommunikáció napjainkban számos területen előtérbe kerül, a beszélt nyelvnek mindig pótolhatatlan helye lesz mindannyiunk életében. Ezért fontos a legkorábbi életkortól kezdve figyelni rá, amikor a beszédet és annak fejlődését jelentősen befolyásolni lehet.
A beszéd hangsíkjának megzavarása Korábban a szlovák irodalomban dislialistának nevezték. Ez magában foglalta a kiejtési rendellenességeket. A megszakítás legfrissebb jelzése több okot is felölel ennek a problémának. Bár még mindig kiejtési rendellenesség, a rendellenességet fonológiai és artikulációs rendellenességként határozza meg.
Amikor a beszéd hangsíkja (disszlalia) zavart, kb képtelen kiejteni vagy helyesen használni a hangokat anyanyelv. A zavar megzavarja a kommunikációs szándékot, és a beszéd érthetőségének csökkenését eredményezheti - a beszéd hangsíkjának elsődleges zavara nem más fogyatékosságok, például hallás, testi stb. Következménye.
A helytelen kiejtés (fiziológiai dislalia) csak 5 éves korig élettani állapot, amelyet ma fejlődésileg instabil kiejtésnek neveznek. A gyermekek fejlesztik, akárcsak artikulátoraik, a kiejtésben részt vevő szerveket. A szájüreg állapota fejlődik, különösen a nyelv és annak mozgékonysága. Az elhúzódó fiziológiai fejlődés (elhúzódó fiziológiai dyslalia) az 5 és 7 év közötti korban tapasztalható. A beszéd hangsíkjának (dyslalia) megzavarása érdekében az életkorban a kiejtésben a normától való összes eltérést figyelembe vesszük az élet hetedik éve után. A beszédben helytelen a hangok képződése (leggyakrabban "suttogás" vagy a torok R), valamint az állandó kiejtés.
A beszéd hangsíkjának zavarának megnyilvánulásai
- Hangok elhagyása (pl. a hal szó csak w-nek hangzik, vonatozás az u-ban, ha)
- Helytelen magánhangzó létrehozása (leggyakrabban ez az R - "francia" R - hang vagy a fogak között kialakuló hiszti, de lehetnek más hangok is)
- Hangok cseréje (pl. a hal szó jiba, vlak - vjak, vrana - vlana kiejtés)
- Közlemények hozzáadása (pl. hal, amelyet a gyermek halnak mond)
A beszédzavar okai
A beszéd hangsíkjának megzavarására általában igaz, hogy nem lehet egyetlen okot azonosítani, hanem az okok komplexusa és összefonódása.
Nál nél artikulációs rendellenesség az ismert okok szervi rendellenességekre és funkcionális okokra oszlanak. A szervi okok a beszédszervek rendellenességeit jelentik (harapás, éghajlat, nyelv, szánkó, hasadékok, megnagyobbodott nasopharyngealis mandulák stb.). Funkcionális okok az orofacialis diszfunkció vagy a myofunkcionális rendellenesség.
Ismeretlen tényezők a társadalmi környezet, a mozgás esetlensége vagy a környezet helytelen hozzáállása a gyermek beszédfejlődéséhez. Artikulációs rendellenesség ezért valódi az artikulációs szervek motoros képességeinek hiánya.
A kiejtési problémákat más tényezők is okozhatják, például az artikulációs szervek motoros képességei. Ők nyelvi nehézségek. Ha a kiejtési nehézségek nyelvi problémák következményei, akkor beszélünk fonológiai rendellenesség. A nyelvi rendszer (vagy a fonológia) nehézségei esetén egy fejletlen fonémiás tudatosságot tekinthetünk, amely képesség fejlődik. Elvileg azonban ilyen nehézségek esetén mindig figyelembe vesszük a tényezők kombinációját kognitív (kognitív) alapon és az ingerek minőségét, amelyet a gyermek minden érzékén keresztül kap.
A logopédiai cél diagnosztika annak értékelése, hogy a gyermeknek van-e fonológiai vagy artikulációs rendellenessége. Fontos megkülönböztetni, hogy ez kizárólag a kiejtés elszigetelt problémája-e, vagy a klinikai képen vannak-e nehézségek a nyelvvel mint rendszerrel (pl. Szótorzítás, nyelvtani és mondatszerkezeti problémák stb.).
A diagnózis általában játékos módon történik, például úgy, hogy a gyermek mesél, vagy elnevez képeket. A diagnosztika magában foglalja az oromotoros készségek (az arc, az ajkak, a nyelv mozgása), a fonémiás differenciálódás (az egyes hangok hallási differenciálása) vagy a gyermek beszédének érthetőségének értékelését is a beszélgetés során.
Terápiás eljárások a logopédus a diagnosztika eredményei alapján választ. A logopédiai cél amikor a beszéd hangereje zavart, biztosítani kell az adott nyelv hangjainak megfelelő használatát. A negyedik év után a logopédus az idősebb gyermekekkel dolgozik közvetlen terápiás módszerekkel, leggyakrabban játékos módon. A terápiának megvan a maga sorrendje. A megfelelő hang levezetésével, később javításával és automatizálásával kezdődik. Az egész folyamatban nagyon fontos szerepet játszik egy szülő, akinek mindent gyakorolnia és konszolidálnia kell, amit a gyermek megtanul, miközben otthon dolgozik a logopédussal a gyermekkel - lehetőleg minden nap, legalább néhány percig.
Ha a gyermeknél beszédzavarok mellett nyelvi problémákat is diagnosztizáltak, a terápia megfelelő módon mélyebben beavatkozik a gyermek nyelvi rendszerébe.
Nagyon gyakran a beszéd- és nyelvi rendellenességek együttesen fordulnak elő. Mivel a nyelvi hiányok súlyosabbak az összképben, ezeknek a nyelvi hiányoknak a terápiájával kezdődik, és csak később történik meg maga a kiejtési korrekció.
Hasznos tanács a szülőknek
- ha kétségei vannak a gyermeke beszédének hangszintjének alakulásával kapcsolatban, mindenképpen forduljon szakemberhez - logopédushoz;
- a gyermeknek minden nap otthon gyakorolnia kell a logopédiai feladatokat;
- nincs egyértelmű válasz az idő előrejelzésének kérdésére, vagyis hogy a logopédushoz való tényleges idő és látogatások mennyi ideig tartanak; egy ilyen prognózis számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb talán a gyermek, de a szülők motivációja is;
- A terápia előrehaladását vagy stagnálását befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik a gyermek biológiai felszereltsége, a motoros képességek szintje, az intelligencia, az észlelés, de jellemvonásai is.
Tippek a kiejtés gyakorlásához
BUNTOVA, Dana - GUTHOVA, Marta. 2016. A beszéd hangsíkjának megzavarása. In: Logopédia. Pozsony: Comenius Egyetem. 2016. ISBN 978-80-223-4165-3
Könyv a gyermekek beszédéről (e-könyv) - https://www.fedu.uniba.sk/fileadmin/pdf/Sucasti/Katedry/KL/Texty__knihy/Kniha_o_detskej_reci.pdf
KRAHULCOVÁ, Beáta. 2013. Dyslalia - apaság: a kiejtés hibái és rendellenességei. 2. mellék és preprac. szerk. Prága: Beakra. 2013. ISBN 978-80-903863-1-0.