Szakértő kezes: Tomáš Meravý

pénzügy

Programfejezetek

  • 1 Egészséges életmód
  • Oktatás, tudomány és sport
  • 3 Szociálpolitika
  • 4 Akadálymentes táj
  • 5 Tisztességes Szlovákia mindenkinek
  • 6 A korrupció elleni küzdelem
  • 7 Nyílt és átlátható kormányzás
  • 8 Biztonságos Szlovákia
  • 9 Tisztelt és befolyásos Szlovákia Európában és a világon
  • 10 Erős régiók, hatékony állam
  • 11 Környezetvédelem és erdőmentés
  • 12 Hangzások
  • 13 Gazdaság és innováció
  • 14 Üzleti környezet
  • 15 Mezőgazdaság
  • 16 Civil társadalom
  • 17 Kultúra és média
  • 18 Közlekedés

FELELŐSSÉG A JÖVŐBENI GENERÁCIÓKRÓL

Az államháztartás az ön, az adófizetők pénze. A politikusoknak kötelességük felelősségteljesen és olyan módon kezelni pénzeszközeiket, hogy azokat az ország érdekében használják fel. Az államháztartás nem lehet eszköz a hatalmon lévők gazdagítására. Nem szabad arra szolgálniuk a politikusokat, hogy szavazatokat vásároljanak a választások előtti időszakban olyan szisztematikus, populista és fenntarthatatlan csomagokkal, amelyeket a jövő generációinak költségére finanszíroznak, ahogy a jelenlegi kormány is teszi.

Ma a kormány pénzt költ, ahol nem kellene. Elhanyagolja a fontos közszolgáltatásokat, nem gondol az ország jövőjére és továbbra is új adósságokat hoz létre. Az adórendszer igazságtalan, bonyolult, tele kivételekkel és torzulásokkal. A gyermekek nevelése, oktatása és tudománya elhagyatott állapotban van.

A szlovákiai közszféra problémája manapság nem annak nagysága vagy az újraelosztás mértéke az Európai Unió országainak átlagához, vagy a szlovák gazdaság jellegéhez és paramétereihez viszonyítva. A problémák egy tisztességtelen adórendszer, az állami kiadások egészségtelen szerkezete, a meglévő kormányok képtelensége kiegyensúlyozott költségvetés összeállítására és az államháztartás hosszú távú fenntarthatatlansága.

Ezért rendet teszünk az államháztartásban, leállítjuk a tarthatatlan adósságkezelést, és oda irányítjuk a pénzét, ahol valóban szükség van rá - az életminőségét veszélyeztető jelenlegi problémák megoldására. Az adópolitika korrekciójában is prioritásaink lesznek a demográfiai fejlődés és a népesség elöregedése, a technológiai változások, amelyek nyomást gyakorolnak az üzleti környezet minőségére, az oktatás, a tudomány és a kutatás, valamint a környezet állapotának romlása és az éghajlatváltozás.

Úgy gondoljuk, hogy az adóterhet igazságosan kell elosztani, figyelembe véve az adózók jövedelmét. Ennek csak olyan magasnak kell lennie, amennyi valóban szükséges a közjavak és szolgáltatások - például a közrend, az egészségügy, a közlekedés és az energetikai infrastruktúra, a diplomácia és a védelem, az oktatás - és különösen a szociális biztonság megfelelő szintjének biztosításához.

A szociális rendszernek hatékonynak, tisztességesnek és ésszerűen célzottnak kell lennie. Ha biztosítani akarjuk az ország és az emberek hosszú távú jólétét, akkor nem pazarolhatjuk el a pénzét, de be kell fektetnünk a jövőbe. Ezért kulcsfontosságúnak tartjuk a családok, az oktatás, a tudomány és a kutatás támogatását.

Nem fogunk megtéveszteni populista, irreális és megalomán ígéretekkel.

EGÉSZSÉGES ÉS FENNTARTHATÓ KÖZPÉNZÜGYEK

Szlovákiában a közkiadások összege eléri a GDP 40,6% -át. Az EU-n belül azokhoz az országokhoz tartozunk, amelyeknél alacsonyabb az újraelosztás aránya (hasonlóak vagyunk Csehországhoz, Nagy-Britanniához vagy Észtországhoz), ami elsősorban azzal a ténnyel függ össze, hogy viszonylag szerény társadalmi rendszerrel rendelkezünk, és a nyugdíjas korú emberek, mint az ún. régi tagállamokban is kevesebbet költünk például oktatásra.

A krónikus hiány ellenére az eladósodottság szintjét tekintve az Európai Unió és az euróövezet kevésbé eladósodott országai közé tartozunk (2018-ban bruttó államadósságunk elérte a 44,1 milliárd eurót, azaz a GDP 48,9% -át). Az alacsony államadósság oka az ún A régi tagállamok viszonylag alacsony államadósság-szinttel rendelkeznek a Szlovák Köztársaságban, és privatizációs folyamatuk van, amelynek bevételeit a múltban az államadósság csökkentésére használták fel. A szlovákiai adósságot az alkotmányos mechanizmusok is hátráltatják.

Mi azonban az egyik leggyorsabban elöregedő ország vagyunk Európában. A küszöbön álló demográfiai válság időzített bomba, amely veszélyezteti hazánk jövőjét. A Költségvetési Felelősség Tanácsának előrejelzései szerint az államadósság először 2029-ben a GDP 39,4% -ára csökken, majd a hiány elmélyülése és az adósság növekedése következik a demográfiai fejlemények miatt. Az adósságfék első büntetési sávja meghaladja az adósságot 2033-ban, a legmagasabb büntetési sávot pedig 2044-ben.

Szlovákia nem engedheti meg magának azt az államadósság-szintet, amely ma egyes nyugati gazdaságokban fennáll. Kis és nyitott gazdaságként, amely függ a külföldi tőkebeáramlástól, érzékenyebbek vagyunk a külső sokkokra, mint a nagy és diverzifikált gazdaságok, amelyek nagy mennyiségű hazai tőkével és megtakarítással rendelkeznek. Ezenkívül az államadósság az adófizetők pénzéből vonja le azokat a forrásokat, amelyeket az ország jövőjébe történő befektetésre kell fordítani.

JOGOSABB ADÓRENDSZER

Noha Szlovákiában az állami bevételek teljes összege viszonylag alacsony, összehasonlítva más európai gazdaságokkal, hazánkban az adóteher 2009 óta növekszik, és egyenlőtlenül oszlik meg az adózók különböző csoportjai között. Magas a munka adóterhe, az OECD szerint eléri a 41,7% -ot egy gyermek nélküli átlagos bérű munkavállaló esetében. Ez összehasonlítható a viszonylag magas adóterhekkel rendelkező országokkal, mint például Finnország, Görögország és Portugália. Az államháztartás konszolidációjának terhe tehát főleg a hétköznapi embereket - alkalmazottakat - terheli magasabb adók és illetékek formájában.

A szlovákiai alkalmazottak aránytalanul magas adóterhet viselnek a lakosság más csoportjaihoz, például vállalkozókhoz, egyéni vállalkozókhoz vagy nyugdíjasokhoz képest. A tőkejövedelemre vonatkozó adókulcsok viszonylag alacsonyak a külföldhöz képest, elsősorban az osztalékok nagyon alacsony adózásának (7%) köszönhető. Ezzel szemben a társasági adó mértéke (21%) még mindig viszonylag alacsony és összehasonlítható más fejlett gazdaságokkal, amelyek már elkezdték csökkenteni a társasági adó mértékét (például Svédországban és az USA-ban).

A szlovákiai ingatlanadók (az ingó és az ingatlan, például a gépkocsik és az ingatlanok adói, de az öröklési és a teljes vagyonra kivetett adók is, amelyek az adózó teljes vagyonát adóztatják) szintén a legalacsonyabbak közé tartoznak a fejlett gazdaságok között. Az ingatlanadókból származó bevételek a Szlovák Köztársaságban a GDP mindössze 0,4% -át teszik ki, ami a második legalacsonyabb érték az OECD-ben. Ugyanakkor az ingatlanadókat kevésbé tekintik károsnak, mint a közvetlen munkaerő- és vállalkozási adókat, mert ezek kevésbé befolyásolják a gazdasági tevékenység visszaszorítását. A helyi önkormányzatok tipikus jövedelmei is, és ha alacsonyak, az a helyi önkormányzatok alacsony pénzügyi függetlenségét is jelenti.

A vagyonosabb emberek könnyebben elkerülhetik a közvetlen adóterheket, mint az alkalmazottak, vagyonukat általában az autókra és az ingatlanokra terelik. Ezért helyt látunk egy igazságosabb adópolitikának, amely a munkaadók csökkentésében, valamint a vagyon- és tőkenyereség-adók emelésében áll. Végül az OECD ezt ajánlja, egy ilyen reform az OECD szerint növelné az adórendszer igazságosságát abban az időben, amikor a világ jövedelmi és vagyoni különbségei nőnek.

A teljes újraelosztási arány a jelenlegi szinten tartható. Emberi nyelvre lefordítva: kevesebb munkaerőt és több vagyont fogunk megadóztatni.

KÖLTSÉGVETÉS JOBB JÖVŐRE

Az államháztartás második legnagyobb hiányossága, amelyet orvosolni akarunk, az az állami kiadások nem megfelelő szerkezete. A jelenlegi nem teremt jó feltételeket a szlovák gazdaság további fejlődéséhez. Például csak Csehországhoz képest költünk többet az állami bürokráciára és a belső biztonságra, valamint az államadósság-törlesztésre. Jelentősen kevesebbet költünk a gazdasági területre (közlekedési infrastruktúra, energetikai vagy mezőgazdasági támogatások), de az oktatásra is. És bár nálunk valamivel fiatalabb a népesség, kisebb az idősebb emberek aránya, a közpénzünk nagyobb részét szociális ügyekre fordítjuk nyugati szomszédainkhoz képest.

A beruházásokra fordított kiadások aránya a következő generációkban, mint például oktatás, tudomány és kutatás, illetve a gyermekes családok támogatása, meglehetősen stagnált. Ezeken a területeken inkább az EU farka vagyunk. Ugyanakkor a demográfia és az oktatás minősége kulcsszerepet játszik az országok 21. századi sikerében (vagy kudarcában). Szlovákia soha nem fogja elérni a legfejlettebb országok életszínvonalát, kivéve, ha vállalkozó, képzett és képzett munkaerővel rendelkezik.