éghajlatváltozás

A jelenlegi rekordhőmérséklet emelkedni fog az elkövetkező években. A globális átlaghőmérséklet 2100-ra várhatóan 2 és 5 Celsius fok között emelkedik. Ezt állítják a washingtoni egyetem tudósai, akik jelenleg arra is rámutatnak, hogy egy ilyen hőmérséklet-emelkedés katasztrofális következményekkel járó változásokat okoz.

Többek között a tengerszint jelentős emelkedése, nagyon súlyos aszályok, hőhullámok, vízhiány a világ több pontján, talajerózió, csökkenő mezőgazdasági termelékenység, erdőirtás és az ebből eredő társadalmi nyugtalanság.

A közelmúltbeli természetvédelmi éghajlatváltozásról szóló tanulmány azt is kimutatta, hogy csak 5 százalékos az esély arra, hogy a globális felmelegedést e század végére két Celsius-fok alatt megállítsák. A világ 195 országa, köztük Szlovákia, egy ideje kitűzte ezt a célt. A politikai vezetők a párizsi klímaegyezménnyel megerősítették ezt a szándékot. Ezenkívül a rendkívül szegény emberek száma 2030-ig 100 millióval nőhet az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása miatt.

Az Oxfam brit nonprofit szervezet már évek óta rámutatott, hogy az összes szén-dioxid-kibocsátás körülbelül felét a világ leggazdagabb embereinek tíz százaléka produkálja. Az emberiség legszegényebb fele csak tíz százalékkal járul hozzá termelésükhöz. Ugyanakkor leginkább az aszály és az éghajlatváltozással összefüggő egyéb negatív jelenségek fenyegetik. "Az éghajlatváltozás és a gazdasági egyensúlyhiány elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, és együtt jelentik a 21. század egyik legnagyobb kihívását" - mondta Tim Gore, aki az Oxfam élelmiszer- és éghajlat-politikáért felelős.

A párizsi klímamegállapodás nem elég

Legutóbb a tudósok azt állítják, hogy a párizsi klímaegyezményből fakadó kötelezettségvállalások 2100-ig csak egy fokkal lassítják a globális felmelegedést. Európa déli és délkeleti része már éghajlatváltozásban szenved. Aszályokkal és hőhullámokkal kell szembenézniük. A nyugat-európai part menti régiók árvizekkel küzdenek. Ezeken a területeken a helyzet az elkövetkező években növekedni fog. A Reuters által idézett Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az éghajlatváltozás 1980 és 2013 között csaknem 400 milliárd euróba került az Európai Unió egészének, több mint 85 000 ember halálával.

Ugyanakkor a bolygó a hét közepe óta "hitelből" él. A mai napig kimerítette az összes erőforrást, amelyet a Föld egy év alatt természetesen elő tud állítani. A Global Footprint Network civil szervezet és a World Wide Fund for Nature (WWF) szintén rámutatott arra a hízelgő tényre, hogy ez a "fogyasztási" dátum minden évben korábban következik be. 1997-ben az emberiség október óta "természetes adósságból" él. számítások során figyelembe vették az emberiség által hagyott szénlábnyomot, amelynek 60 százaléka üvegházhatású gázok, a halászatban felhasznált erőforrások, az állattenyésztés és a növények, vagy az építkezés üteme és a vízfogyasztás.

Klimatológus: A felmelegedés megszárítja a délt és nedvesíti az északi irányt

Hőség és szárazság: Szlovákiának helyre kell állítania a megsemmisült öntözőrendszert

A hőhullámok gyakoribbá és szélesebb körűvé válnak

Az időjárás nem normális

Még 2014-ben az éghajlatváltozással foglalkozó világszakértők ötvözték a hőmérséklet emelkedését és a világ biztonsági problémáinak növekedését. Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár már a 2007. évi jelentés után kijelentette, hogy más okokkal együtt, például a szudáni darfuri konfliktus mellett "környezeti válságként kezdődött, legalábbis részben az éghajlatváltozással kapcsolatban". Az ezzel kapcsolatos szakértők nem azt mondják, hogy a klímaváltozás a jövőben közvetlenül okoz erőszakot, hanem olyan tényező lesz, amely súlyosbíthatja a fennálló fenyegetéseket. Az erőforrások, azaz a víz, az energia, valamint az éhség és a szélsőséges időjárás miatt folytatott küzdelem még inkább destabilizálhatja a világot.

A washingtoni egyetem kutatói rámutatnak a technológiai fejlődésre, amelynek az ebben az évszázadban akár 90 százalékkal is elő kell segítenie a CO2-kibocsátás csökkentését. Azonban csak az úttörő új technológia hozhat változásokat. Másrészt az elmúlt 50 év technológiai fejlődése, beleértve a számítógépeket, robotokat, hibrid autókat és az internetet, csak körülbelül két százalékkal növelte a szén-dioxid-hatékonyságot évente. A szakértők egyetértenek abban, hogy az energiaárak csökkenésének és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokra való áttérésnek elsődleges fontosságúnak kell lennie a kibocsátás csökkentésében.

Hogyan segítsünk a világnak?

A világ csaknem 200 országa, köztük Szlovákia is, a század végéig jóval két Celsius fok alatt szeretné tartani a globális felmelegedést, és a lehető legközelebb kerülni ahhoz az értékhez, amely akár fél fokkal alacsonyabb is, mint az iparosodás előtti időszakban. A Párizsi Megállapodás felváltja az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvet, és tavaly novemberben lépett hatályba. Az Európai Unió azt tervezi, hogy 1990-hez képest 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a kibocsátást, és 27 százalékra növeli a megújuló energia részarányát. Kínának 2027-ig akár 65 százalékkal is csökkentenie kell a kibocsátást. A megújuló forrásokból biztosított primer energiafogyasztás részaránya 2030-ra 20 százalékkal nő. A másik fő légszennyező India, amelynek 2030-ig 33-35 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást 2005-höz képest.

Az Egyesült Államok 2020-ra 17 százalékkal csökkentette a kibocsátást 2005-höz képest, és 2025-re majdnem 28 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást 2005-höz képest. Donald Trump amerikai elnök azonban kilépett a párizsi klímamegállapodástól. Kína után az Egyesült Államok a világ második legnagyobb kibocsátója.

A tagállamok vezetői egy negyedik kötelező célkitűzéssel is kiegészítették a megállapodást, amelynek 2030-ig el kell érnie a tagállamok villamosenergia- és gázhálózatainak 15% -os összekapcsolását. Szlovákia mintegy 50 százalékos kapcsolatban áll a szomszédos országokkal. Ez a célkitűzés különösen a balti államokra, Spanyolországra és Portugáliára vonatkozik, ahol egy számjegyekkel haladunk. A Zöld Klíma Alap célja a globális kihívások kezelése. Ez lesz a fő finanszírozási forrás. Azonban 2025 óta évi legalább 100 milliárd dolláros forrásokat még nem határoztak meg egyértelműen, és az alap elsősorban az állami alapok önkéntes hozzájárulásaira támaszkodik.

Afrika a leginkább veszélyeztetett

Az emberek természeti attitűdjének jelentős megváltozása nélkül az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményei Afrikát érintenék. A klímaváltozás oda vezethet, hogy az élelmiszerárak 2030-ban akár 12 százalékkal is emelkedhetnek. Ez különösen nehéz lenne az ottani társadalom számára, ahol a legszegényebbektől származó élelmiszer-kiadások már elérik a 60 százalékot.

Súlyosan érintené Dél-Ázsiát is, különösen Indiát, ahol 45 millió ember kerülne rendkívüli szegénységbe. A legszegényebb országokat és nem csak őket fenyegeti a nagyobb terméshiány, azaz esővel és áradással teli évek váltakoznak a rendkívüli szárazság időszakával. A Világbank egyre több természeti katasztrófára hívja fel a figyelmet, de a szennyezett talajvíz okozta különféle betegségek veszélyeire is. A Reuters szerint az Ázsiai Fejlesztési Bank fenntartható fejlődésért felelős alelnöke nemrég azt mondta, hogy az éghajlatváltozás a Korallzátony pusztulását is okozza a Csendes-óceánon. Ázsia egyes részein akár hat fokos hőmérséklet-emelkedés is jelentkezhet. Az áradás vagy éppen ellenkezőleg, az aszály hajléktalanságot és éhségjárványt jelenthet Ázsia több százmillió emberének.

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.