Válassza ki a dokumentum nyelvét:
- bg - български
- es - spanyol
- cs - čeština
- da - dansk
- de - Deutsch
- et - eesti keel
- el - ελληνικά
- hu - angol
- fr - français
- ga - Gaeilge
- hr - horvát
- it - olasz
- lv - lett nyelv
- lt - lietuvių kalba
- hu - magyar
- mt - Málta
- nl - Nederlands
- pl - polski
- pt - portugál
- ro - română
- sk - szlovák (kiválasztott)
- sl - szlovák
- fi - finn
- sv - svenska
- tekintettel korábbi Egyiptomról szóló állásfoglalásaira, különösen az Egyiptomról szóló 2016. március 10-i állásfoglalásra, különös tekintettel Giulio Regeni ügyére (1), 2015. december 17-én az Ibrahim Halawára vonatkozóan, akire halálbüntetés várhat (2), 2015. január 15-i egyiptomi helyzetről (3); a Kuvaitban és Bahreinben végrehajtott kivégzésekről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalása (4) és a halálbüntetésről szóló, 2015. október 8-i állásfoglalása (5); és a halálbüntetés elleni világnapról szóló 2010. október 7-i állásfoglalására (6),
- tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásokról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,
- tekintettel a Külügyi Tanács Egyiptomról szóló 2013. augusztusi és 2014. februári következtetéseire,
- tekintettel a 2001. évi EU – Egyiptom társulási megállapodásra, amely 2004-ben lépett hatályba és amelyet a 2007. évi cselekvési terv megerősített, tekintettel az EU – Egyiptom 2017. és 2020. közötti partnerségi prioritásokra, amelyeket 2017. július 25-én fogadtak el, és az EU - Egyiptom Társulási Tanács ülését követően kiadott együttes nyilatkozat,
- tekintettel a Bizottság alelnökének, Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (PK/alelnök) és az Európa Tanács főtitkárának 2017. október 10-i közös nyilatkozatára az és a halálbüntetés elleni világnap,
- tekintettel az ENSZ szakértőinek 2018. január 26-i, közös nyilatkozatára, beleértve Nils Melzert, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel foglalkozó különleges előadót, amely az egyiptomi hatóságokat sürgeti a közvetlen kivégzések végrehajtásának leállítására,
- tekintettel az egyiptomi alkotmányra és különösen annak 93. cikkére (a nemzetközi emberi jogi törvény kötelező jellege),
- tekintettel az ENSZ által a halálbüntetéssel sújtott személyek jogainak védelmére vonatkozó garanciákra,
- tekintettel a tisztességes eljáráshoz és a költségmentességhez való jogra vonatkozó elvekre és iránymutatásokra, amelyek minden körülmények között tiltják a katonai bíróságok előtti polgári peres eljárásokat,
- tekintettel a halálbüntetés elleni 6. világkongresszuson, Oslóban 2016. június 21–23. között tartott zárónyilatkozatra,
- tekintettel az új uniós stratégiai keretre és az emberi jogi cselekvési tervre, amelyek célja, hogy az emberi jogok védelme és nyomon követése minden uniós politika középpontjában álljon,
- tekintettel az emberi jogokról szóló európai egyezmény 2. cikkére, valamint annak 6. és 13. jegyzőkönyvére,
- tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a halálbüntetés moratóriumát támogató hat határozatára,
- tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ-egyezményre, a gyermek jogairól szóló egyezményre és az emberi jogok arab chartájára, amelyet Egyiptom ratifikált,
- tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Egyiptom a szerződő fele, és különösen annak 18. cikkére, a halálbüntetésről szóló második fakultatív jegyzőkönyvre és annak 14. cikkére,
- tekintettel az EK-Szerződés 135. cikkének (2) bekezdésére, 5 a článok 123 ods. Az eljárási szabályzat 4. pontja,
A. mivel a halálbüntetés az embertelen és megalázó büntetés szélsőséges formája, amely sérti az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában rögzített élethez való jogot, míg az Európai Unió határozott és elvi álláspontot képvisel a halálbüntetés és az emberi jogok egyetemes moratóriumával szemben. a halálbüntetés az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos uniós politika egyik fő célkitűzésének megszüntetése céljából;
B. mivel 2014 januárja óta legalább 2 116 embert ítéltek halálra Egyiptomban; mivel Muhammad Mursi és Adli Mansur volt elnök alatt nem született halálbüntetés; mivel 2014. január 1. óta legalább 81 kivégzésre került sor;
C. mivel 2017-ben az egyiptomi bíróságok állítólag legalább 186 halálbüntetést hoztak, 16 embert pedig kivégeztek; mivel az elmúlt hetekben és 2017. december vége óta aggasztóan nőtt; mivel az összes közelmúltbeli kivégzésre az áldozatok vagy családtagjaik előzetes értesítése nélkül került sor; mivel úgy tűnik, hogy további 24 egyiptomi azonnali kivégzésnek van kitéve, mert már alkalmazottak minden fellebbezési eljárást;
D. mivel Egyiptomban jelenleg legalább 891 ember van bíróság előtt, vagy halálra büntethető vádakkal várják a bírósági eljárást; mivel az állítólagos bűncselekmény idején legalább 38, 18 évesnél fiatalabb személyt más vádlott felnőttekkel együtt bíróság elé állítottak olyan vádakkal, amelyek halállal büntethetők; mivel a bíróságok legalább hét ilyen személy számára javasolták az első halálbüntetést; mivel a halálbüntetés kiszabása és végrehajtása a bűncselekmény elkövetésekor 18 évnél fiatalabb személyek esetében a nemzetközi jog megsértését jelenti, beleértve az ENSZ gyermekjogi egyezményét, valamint az egyiptomi törvény 111. cikkét a gyermekekről; mivel Egyiptom a politikai és polgári jogokról, a kínzásokról, a gyermekek és serdülők jogairól, valamint az igazságszolgáltatásról szóló számos nemzetközi egyezmény részes fele;
E. mivel a katonai törvénykönyvben több a halál által büntetendő bűncselekmény, mint a polgári jogban, és az egyiptomi jog fokozatosan kiterjeszti a katonai bíróságok joghatóságát; mivel a katonai bíróságok által Egyiptomban halálra ítélt civilek száma meredeken, a 2016. évi 60-ról 2017-ben minimum 112-re nőtt; mivel az elmúlt hónapokban legalább 23 egyiptomi embert végeztek ki, köztük 22 katonás bíróság által elítélt polgárt, amelyek messze nem felelnek meg a tisztességes eljárás követelményeinek; mivel állítólag legalább 15 000 polgárt, köztük sok gyereket állítottak 2014 októbere és 2017 szeptembere között egy katonai ügyészség elé;
F. mivel a bírósági eljárásokban, ideértve a katonai eljárásokat is, aggasztóan sok tanúvallomást és vallomást szereztek, miután a vádlott állítólag erőszakkal eltűnt, megkínozták vagy rosszul bántak vele; mivel a kínzások elleni küzdelem az EU emberi jogainak hosszú ideje fennálló prioritása és közös célja az ENSZ kínzás elleni egyezményének, amelyet Egyiptom aláírt;
G. mivel az összes közelmúltbeli és közelgő kivégzés állítólag olyan tárgyalások eredménye, amelyek során nem tartották tiszteletben a tisztességes eljáráshoz és a megfelelő eljáráshoz való jogot; mivel az ENSZ a halálbüntetéssel sújtott személyek jogainak védelmére vonatkozó garanciái szigorúan tiltják a halálbüntetés alkalmazását a tisztességtelen tárgyalásokat követően; mivel az ENSZ számos emberi jogi szakértője többször felszólította Egyiptomot, hogy a tisztességtelen tárgyalások vádjait követően függessze fel az összes függőben lévő kivégzést;
H. mivel fontos minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy az eljárások olyan körülmények között történjenek, amelyek valóban biztosítják a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkében előírt teljes garanciákat, amelynek Egyiptom is részese; mivel a halálbüntetés esetében a bírósági eljárásoknak meg kell felelniük a pártatlanság és a tisztességes eljárás legmagasabb követelményeinek;
I. mivel 2017. november 29-én az Afrikai Emberi és Népjogi Bizottság sürgette az egyiptomi kormányt, hogy haladéktalanul függessze fel a halálbüntetés alkalmazását öt különböző esetben; mivel az egyik ügy alpereseit - Kafr al-Sejket - ennek ellenére 2018. január 2-án kivégezték;
J. mivel Egyiptom a 2011-es forradalom óta számos kihívást jelentő kihíváson ment keresztül, és a nemzetközi közösség támogatja az országot gazdasági, politikai és biztonsági kihívásainak kezelésében;
K. mivel súlyos biztonsági problémák vannak Egyiptomban, különösen a Sínai-félszigeten, ahol terrorista csoportok támadásokat hajtanak végre a biztonsági erők ellen; mivel Egyiptomban számos pusztító terrortámadás történt, köztük a legutóbbi szufi mecset elleni támadás, amelyben 311 civil meghalt és legalább 128 ember megsebesült; mivel 2017. április 9-én két öngyilkos merénylet történt a Szent templomban Szent György Tantában és a kopt ortodox székesegyház Márk, amelyben legalább 47 ember vesztette életét;
L. mivel Egyiptomban 2017 áprilisa óta rendkívüli állapot van, amelyet 2018. január 13-án három hónapra meghosszabbítottak, amelyet az állami média szerint a „fenyegetések és a terrorizmus finanszírozása” kezelésének elősegítése érdekében vezettek be, és aláássák az alapvető szabadságjogokat, a támogatásokat az elnök és a nevében eljáró személyek felhatalmazása arra, hogy ebben a három hónapos időszakban a civileket a rendkívüli állambiztonsági bíróság elé terjesszék;
M. mivel Egyiptomban az általános humanitárius helyzet továbbra is romlik; mivel az egyiptomi hatóságok a terrorizmus elleni intervenciókat indokolják a nagyszabású elnyomás végrehajtásának;
N. mivel a 2015-ben elfogadott terrorizmusellenes törvény halálbüntetést szab ki mindenkire, akit bűnösnek találtak terrorista csoport létrehozásában vagy vezetésében, a terrorizmus tág fogalma alapján, amely magában foglalja a „közrend megsértését, a biztonság megsértését, az érdekek megsértését. vagy biztonság ”, társadalom, alkotmányos rendelkezések és jogszabályok végrehajtásának akadályozása, vagy a nemzeti egység, a társadalmi megbékélés vagy a nemzetbiztonság károsítása”, amelynek következtében bármely polgári személy, beleértve az emberi jogok védelmezőit is, azt kockáztatja, hogy terroristának bélyegzik, és halál;
O. mivel a halálbüntetést, a kínzást és az erőszakos eltűnéseket dokumentáló és nyilvánosan elítélő egyiptomi emberi jogi jogvédők elnyomó intézkedéseknek vetettek alá, például az An-Nadima Központ bezárása 2017-ben és az egyiptomi hatóságok Kairó bezárására tett kísérlete Az Egyiptomi Jogok és Szabadságok Bizottságának irodája; mivel tavaly Egyiptom jogi háborút indított a nem kormányzati szervezetek ellen törvény formájában, amely előírja az állambiztonsági ügynökségeknek, hogy hagyják jóvá külföldi vagy belföldi forrásaikat, ezzel gyakorlatilag betiltva őket; mivel 2018. április 5-én az egyiptomi legfelsőbb fellebbviteli bíróság dönt az ún „Külföldi finanszírozás”, nemzetközi civil szervezetek bevonásával;
P. mivel az EU és Egyiptom közötti, 2017 és 2020 közötti, 2017 júliusában elfogadott új prioritások a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok egyetemes értékeinek tiszteletben tartása iránti közös elkötelezettségen alapulnak, és megújított a politikai elkötelezettség és a megerősített együttműködés kerete, ideértve a biztonságot is; az igazságügyi reform és a terrorizmus elleni küzdelem az emberi jogok és alapvető szabadságok megfelelő tiszteletben tartása alapján; mivel az Egyiptom és az Európai Unió közötti társulási megállapodás alapján a Politikai, Emberi Jogi és Demokrácia Albizottság 2018. január 10–11-én Kairóban tartotta ötödik ülését, amelynek témája az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos együttműködés volt;
Q. mivel az EU Egyiptom első gazdasági partnere és fő külföldi befektetési forrása; mivel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében 2017 és 2020 között az Egyiptomnak nyújtott uniós kétoldalú segítség körülbelül 500 millió EUR; mivel 2013. augusztus 21-én a Külügyi Tanács utasította a főképviselőt, hogy vizsgálja felül az Egyiptomnak nyújtott uniós támogatást; mivel a Tanács úgy határozott, hogy az EU Egyiptommal folytatott együttműködését kiigazítják az ország fejleményeinek figyelembevétele érdekében;
R. mivel az EU több tagállamában székhellyel rendelkező vállalatok továbbra is megfigyelő és katonai felszereléseket exportálnak Egyiptomba;
1. határozottan elítéli a halálbüntetés alkalmazását, és felszólít minden közelgő kivégzés befejezésére Egyiptomban; határozottan támogatja az egyiptomi halálbüntetés azonnali moratóriumát, amely a halálbüntetés eltörlése felé tett lépés; e tekintetben elítéli az összes kivégzést, bárhol is történjék, és megismétli, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság elımozdításához, amint azt az EU emberi jogi politikájának prioritásai meghatározzák; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy vizsgálják felül az összes halálos ítéletet annak biztosítása érdekében, hogy a bírósági eljárásban elítéltek, akiket nem megfelelően hajtottak végre, tisztességes eljárásban részesüljenek; emlékeztet arra, hogy az egyiptomi biztonsági kihívások ellenére a kivégzéseket nem szabad a terrorizmus elleni küzdelem eszközeként használni;
2. felhívja az egyiptomi parlamentet, hogy vizsgálja felül az egyiptomi büntető törvénykönyvet, a büntető törvénykönyvet, a terrorizmusellenes jogszabályokat és a katonai törvénykönyvet, és felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a vonatkozó rendeleteket annak biztosítása érdekében, hogy a bűncselekmények miatt elkövetett halálesetekkel vádolt civileket ne okozzanak indokolatlanul rendkívüli vagy katonai bíróságok elé állítják, mivel ezek a bíróságok nem felelnek meg az Egyiptom által a nemzetközi jogi kötelezettségek összefüggésében elfogadott és az egyiptomi alkotmány által garantált tisztességes eljárás követelményeinek; felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy állítsák le a civilek bíráskodását a katonai bíróságokon;
3. sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy az őrizetbe vétele során biztosítsák valamennyi vádlott testi és lelki biztonságát; elítéli a kínzás vagy a bántalmazás alkalmazását; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák a fogvatartottak számára az esetleges szükséges orvosi kezelést; Felhívja az EU-t, hogy teljes körűen gyakorolja az Egyiptomba irányuló exportjának ellenőrzését, különös tekintettel a kínzásra vagy a halálbüntetésre használható árukra;
4. arra ösztönzi Egyiptomot, hogy írja alá és ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlését célzó második fakultatív jegyzőkönyvét, valamint az ENSZ nemzetközi egyezményét, amely a személyek kényszerű eltűnés elleni védelméről szól; ösztönzi az egyiptomi kormányt, hogy küldjön nyílt meghívót az ország meglátogatására az ENSZ illetékes előadóival együtt;
5. komoly aggodalmának ad hangot az egyiptomi bíróságokon folytatott tömeges tárgyalások és az e bíróságok által kiadott halálos ítéletek nagy száma miatt; Felhívja az egyiptomi igazságszolgáltatást, hogy mozdítsa elő és tartsa be a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek Egyiptom is részese, és különösen annak 14. cikkét, amely egyértelmű vádiraton alapuló tisztességes és időszerű tárgyaláshoz való jogról az az alperesek jogai;
6. felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy ítélje el az utóbbi időben Egyiptomban a riasztóan sok kivégzést, és sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy folytassák a harcot a halálbüntetés alkalmazása ellen; sürgeti az EKSZ-t, hogy foglalkozzon az egyiptomi közelmúlt fejleményeivel, és használja a rendelkezésére álló összes befolyási eszközt a közvetlen kivégzések végrehajtásának leállítása érdekében, és ösztönözze az egyiptomi hatóságokat, hogy tartsák be kötelezettségeiket, valamint a nemzetközi normákat és jogszabályokat;
7. sürgeti a főképviselőt/alelnököt és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU és Egyiptom közötti partnerség prioritásai között ne sértsék az emberi jogokat a migrációkezelés vagy a terrorizmus elleni intézkedések; hangsúlyozza az EU fontosságát az Egyiptommal, mint fontos szomszéddal és partnerrel folytatott együttműködésének; sürgeti Egyiptomot, hogy tartsa tiszteletben az EU – Egyiptom partnerségi prioritások iránti elkötelezettségét, amelyet 2017. július 27-én fogadtak el a demokrácia, az alapvető szabadságok és az emberi jogok előmozdítása érdekében, az alkotmánnyal és a nemzetközi normákkal összhangban;
8. elítéli az egyiptomi terrortámadásokat; Őszinte részvétét fejezi ki a terrorizmus áldozatainak családjai iránt; szolidáris az egyiptomi néppel, és megerősíti elhatározását a radikális ideológiák és terrorista csoportok elterjedése elleni küzdelem mellett;
9. emlékezteti az egyiptomi kormányt, hogy Egyiptom és népe hosszú távú jóléte összefügg az egyetemes emberi jogok védelmével, valamint az állampolgárok alapvető jogainak védelmében részt vevő demokratikus és átlátható intézmények létrehozásával és megszilárdításával;
10. támogatja az egyiptomi nép többségének erőfeszítéseit egy szabad, stabil, virágzó, befogadó és demokratikus ország felépítésére, amely tiszteletben tartja az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásait;
11. komoly aggodalmát fejezi ki az alapvető demokratikus jogok korlátozásai miatt Egyiptomban, különös tekintettel a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságára, a politikai pluralizmusra és a jogállamiságra; Felszólít a politikai ellenfelek, tüntetők, újságírók, bloggerek, hallgatók, nőjogi aktivisták, a civil társadalom képviselői, az LMBTI-emberek, a nem kormányzati szervezetek és a kisebbségek minden erőszakos cselekedetének, uszításának, gyűlöletének, zaklatásának, megfélemlítésének, erőszakos eltűnésének vagy cenzúrájának megszüntetésére N kisebbség és kisebbség: állami hatóságok, biztonsági erők és szolgálatok pártjai és más csoportok Egyiptomban; elítéli a demonstrálók elleni erőszak aránytalan alkalmazását; felszólít mindazok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának békés gyakorlása miatt tartóztattak le, és független és átlátható kivizsgálást sürget az emberi jogok minden megsértése ellen;
12. emlékeztet felháborodására Giulio Regeni olasz kutató kínzása és meggyilkolása miatt, és megismétli, hogy elítéli a brutális gyilkosság kivizsgálásának elmaradását; hangsúlyozza, hogy továbbra is sürgeti az európai intézményeket, hogy működjenek együtt egyiptomi társaikkal mindaddig, amíg az igazság kiderül és az elkövetőket bíróság elé nem állítják;
13. sürgeti Sisi elnököt és kormányát, hogy teljesítsék a valódi politikai reform és az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségüket; Hangsúlyozza, hogy a hiteles és átlátható választások a demokrácia előfeltételei, amint azt a 2014. évi alkotmány garantálja, és összhangban Egyiptom nemzetközi kötelezettségvállalásaival;
14. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának soron következő ülésein világos, határozott és egységes álláspontot képviseljenek Egyiptommal szemben, hacsak az ország nem mutat be jelentős javulást az emberi jogok terén;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint a Parlament kormányának és parlamentjének. Egyiptom.