csend, -ia közép. megnyugtató;
csend, béke: A vihar után nagy nyugalom lett. (Hor.) Némi csalódás volt a gyülekezetben, de megnyugvás is. (Urb.) Hirtelen a szíve ismét összeesett: a csend elállt. (Jégé)

közvetlenül menteni

1. (kit, mit), hogy csendes, békés, nyugodt, megnyugtató legyen: u. síró baba;
u. te idegeskedsz (Fr. King);
u. szív (Ondr.);
Olyan kiáltás hallatszott, hogy a parancsnoknak valamit tennie kellett a fiúk megnyugtatásáért. (Sev.) Olyan beszédet lehetett elképzelni, amelyben megnyugtatni akarta az aggódó közvéleményt. (Urb.) Nehéz lenne megnyugtatni a zavargó vért, ha a szörnyeteg megjelenne a közelben. (Švant.)

2. (mi) okoz valamilyen eseményt, jelenséget al. érzés megállt al. enyhíteni, megállítani;
korlát, enyhít: u. zaj;
u. éhség, fájdalom;
u. sajnos (ábra);
u. zvadu (Kuk.);

ned. megnyugodni, -uje, -ují

1. csendessé, nyugodtá válni, megnyugodni, megnyugtatni: a (síró) gyermek megnyugodott;
Megnyugodtam, képes vagyok ülni és írni. (Március) Éjfélkor a faluban minden megnyugodott. (Tim.) Várta, hogy a terem megnyugodjon. (Karv.) Három nap alatt a tenger megnyugodott. (Janč.)

2. (a történetről, jelenségről al. Érzés) megállni, megállni;
lenyugodni: a szél lecsillapodott, a vihar lecsendesedett;
a harag alábbhagyott;
a zaj alábbhagyott (Min.);
Felemelte a fedelet, a forralás megnyugodott. (Kuk.);

ned. lenyugodni

  • utis k, -u ember. r. könyveket. elavult. elnyomás, elnyomás: nyers, őrült ú. (Kisteherautók.);
    beszédfiók (Vaj.);
    az elnyomás és a fájdalom időszaka (Podj.);
    Nem találunk módot arra, hogy kiszabadítsunk az elnyomásból. (Jil.) Navolná Hanuľa minden elnyomást elszenvedett (Urbk.).

    1. (mit) szorítani, szorítani;
    szorítás: A tököt erősen meg kell nyomni (az üvegbe töltve). (Kisteherautók.) A betűk (íráskor) (Csillag) sűrűn egymás mellé helyezik őket.

    2. kifej. (ami még közvetlenül is) menteni, menteni: u. pénz;
    Hosszú utat fut, kissé erősödik. (Kuk.)

    3. kissé elavult. (kit, mit) elnyomni: Bárhová is fordulsz, mindenhol elnyomnak. (Jil.) A föld törzse aligha menekül a Kykymora elől. (Sládk.);

    doc. 1-ig, 2 némítás 1

    1. szorítani, tolni;
    harcolni: Beilleszkedünk, - a nők elmenekülnek. (Rozs.)

    2. kifej. hogy szerények legyünk: Sokat kellett hallgatnunk, csak hogy talpon maradjunk. (Letz);

    1. (mit) nyomni, szorítani;
    elnyom, lenyomat: A fiúknak kései ugrottak ki a hüvelyükből, amikor megnyomta a rugót. (Mňač.)

    2. kifej. (ami akár közvetlenül is.) menteni, menteni: u. van pénzed;
    Ahol tud, csendesen összejön. (Egy csapat.)

    3. hívás. kifejez (mit, mit kinek) kérdezz: adok neked az istálló csendes helyeit. (Rozs.);

    1. nyomja, nyomja össze;
    tolni, nyomni: A falhoz nyomja magát, hogy [helyét] apjának hagyja. (Šolt.) Mindenki csendben lesz, sok jó belefér. (Rozs.)

    2. kifej. hogy módosítsam magam: Inkább csendben maradok otthon, eszek valamit. (Kuk.)

    3. elavult. (kinek) függővé válni valakitől;
    hogy valaki segítségétől, támogatásától függővé váljon: Hadd nyugodjanak meg néha szegénységben az urak. (Kal.) Nem szeretnénk, ha idős korában le kellene nyugodnia. (Taj.);

    ned. 1-re, 2-re menekül

    utis nutý príd. m. függ valakitől al. valamiből;
    függ valaki segítségétől, támogatásától: Egy oldalra visznek és a szerencsétlenségre, ha elnyomják őket. (Kuk.) Nem volt olyan alacsony a groschenben. (Clay) Nincs szükség hozzáférésre. (Kuk.)

    1. Okozó, megnyugtató, megnyugtató: u. hang, u- és zene;
    u. béke (Al.);
    Az egész esti hangok nyugtató akkordban váltakoztak. (Chrob.)